Princeton, 1944. március 14.
Tisztelt Professzor Úr, kedves Albert,
engedd meg, hogy őszinte jókívánságaimat fejezzem ki 65. születésnapod alkalmából. További munkádhoz sok sikert kívánok, erőt, egészséget a nyugdíjas évekre.
Tudniillik, kedves Albert, be kell látnod, hogy a hatalmas világégés közepén, amikor nemzetünkre hihetetlen anyagi terhek nehezednek, és a felsőoktatás súlyos válságba került a szörnyű magas háborús kiadások miatt, az olyan tudományterületeken, mint az elméleti fizika és hasonlók, intézetünk is komoly megszorításokra kényszerül. Mivel – szerencsére jó egészségben – megérted ezt a szép magas kort, amikor mindenkinek el kell mennie nyugállományba, arra kényszerülünk, hogy az egész egyetemi szférát érintő átalakításoknak megfelelően Téged is nyugdíjba küldjünk.
Remélem, megérted ezt a számunkra is fájdalmas lépést, és találsz magadnak nyugodalmas, szórakoztató elfoglaltságot a jövőben,
amihez nagy kitartást kívánok,
dékán
Cambridge, 1939. január 23.
Tisztelt Előadó Úr, kedves Ludwig,
Önt egyetemünk előadóként alkalmazza, miután több jeles professzor elismerően nyilatkozott az Ön tevékenységéről. Mindazonáltal sajnálattal kell megállapítanom, hogy sem publikációs mutatói, sem rendszeres jelenléte az egyetemen nem teszik lehetővé, hogy Önt továbbra is foglalkoztassuk. Bizonyára Ön is tudja, hogy felsőoktatásunk nagy átalakulás kezdetén van, és a küszöbön álló háború elsősorban a gyakorlati hasznot hozó tudományágaknak kedvez – a filozófiának semmi esetre sem.
Ezért nyomatékosan felkérem, hogy f. hó 30-ig írásban kérvényezze határozatlan ideig tartó fizetés nélküli szabadságát. Az engedélyt meg fogom adni.
Tisztelettel,
rektor
