Hogyan tartsa az MLSZ a pályán kívül a rasszizmust, ha a politikában egyre több a kirekesztő megjegyzés?

Belpol

A hazai labdarúgó-mérkőzések megszokott színterei a rasszista rigmusoknak, érdekvédelmi szervezetek és Sztojka Attila romaügyi államtitkár nyomást helyezne a labdarúgó szövetségre és a klubokra, hogy lépjenek fel ezek ellen – miközben Lázár János a közelmúltban többször is eleresztette a még Jobbik által kreált „cigánybűnözés” kifejezést, a Mi Hazánk pedig szisztematikusan kampányol a roma közösség kárára. 

„1989-ben megnyertük a magyar kupát, a Ferencvárossal játszottuk a döntőt. Siettem haza, mert másnap indultunk Dél-Koreába az ifjúsági válogatottal. A metrónál megtaláltak a fradisták – megpofoztak. Ha nem fordul ki a Fradibusz a Népstadionból, akkor lehet, hogy agyonvernek” – meséli Pisont István, a Budapest Honvéd legendás labdarúgója. A 31-szeres válogatott, roma származású Pisont szerint a '90-es években jellemző volt, hogy a rangadók után komolyabb verekedések alakultak ki a szurkolói csoportok között, de ez ma már jóval ritkábban fordul elő. Ugyanakkor a rasszista szólamok továbbra is jelen vannak a pályákon, és bár több társadalmi csoport tagjait is sértő rigmusokot lehet hallani, a legtöbbször a cigányokat „veszik elő”. 

„A demokrácia hozta magával a szabad megnyilvánulások lehetőségét: az emberek azt csinálnak, amit akarnak. A '80-as években, ahogy pályára léptem, máris elindult a cigányozás. Ilyenkor az egyén nem számít, csak az, hogy az illető cigány. Ha pedig cigányként valami rosszatt teszel, akkor rád ragad a bélyeg. Ezért kell minél több jó példával előhozakodni”

 

– fogalmaz Pisont István. A volt focistát azért kértük meg az ő idejéből származó esetek felidézésére, mert a szurkolói rasszizmus változatlanul probléma világszerte, csakhogy Magyarországon egy ideje egyfajta kormányzati „hátszél” is jár hozzá. Ezzel a jelenséggel foglalkozunk cikkünkben.

Vészterhes idők

A magyar társadalom végletekig megosztott, nem függetlenül attól, hogy a kormány politikai haszonszerzés céljából az elmúlt tíz évben módszeresen támadást intézett csoportok, például a bevándorlók és az LMBTQ-közösség tagjai ellen. Ugyan kormányzati politikusoknak – Gulyás Gergelynek, Lázár Jánosnak, de még Orbán Viktornak is – voltak a hazai romákra nézve kirekesztő megjegyzéseik, ügyeltek rá, hogy cigányellenességgel ne legyenek vádolhatóak. Erre jó okuk volt, ugyanis a hazai legnagyobb kisebbség száma becslések szerint 500-800 ezer fő közé tehető, és a Fidesz a szavazataikra is igényt tart. 

Azonban úgy tűnik, az elmúlt pár hónapban változás állt be ezen a téren. A Fidesz szatelitpártjaként működő szélsőjobboldali Mi Hazánk vonulások formájában nyíltan cigányellenességgel kampányol, sőt, a hozzájuk köthető civil szervezet, a Magyar Önvédelmi Mozgalom (MOM) elindította a „Bűnvadászok” nevű formációját, amely a hatóságok szerepébe helyezkedve ún. „lakásfoglalókat”, vagyis ingatlanokban feltehetőleg jogszerűtlenül tartózkodó személyeket távolít el. Erre jönnek a kormány cigányellenesnek értelmezhető intézkedései, mint például a „helyi önazonosságról védelméről” szóló törvény, melynek értelmében települések akár megtilthatják roma állampolgároknak, hogy beköltözzenek. 

Országos politikusok is tesznek nyíltan cigányokra nézve kirekesztő megjegyzéseket: az talán nem meglepő, hogy Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke a lánya ballagásán cigányozott egyet, de Lázár János építési és közlekedési miniszter az elhíresült „Lázárinfók” alkalmával használta a még a 2000-es években elterjedt, jobbikosok által használt „cigánybűnözés” kifejezést. „A magyarországi cigányságnak volt egy olyan korszaka, amikor ez a jelenség felütötte a fejét. Ezt kár tagadni, mert ez megtörtént” – mondta erről Lázár. (A napokban Aranyosi Péter humorista a Partizánban tett egy megjegyzést, miszerint gyerekkorában a miskolci moziban az első három sorban ülve tetves lett az ember, ugyanis ott a „dakoták” ültek. Aranyosi kormányzati lejáratókampány áldozata lett, az MTVA visszavonta a 2017-ben neki odaítélt Karinthy-gyűrűjét.) 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.