„1989-ben megnyertük a magyar kupát, a Ferencvárossal játszottuk a döntőt. Siettem haza, mert másnap indultunk Dél-Koreába az ifjúsági válogatottal. A metrónál megtaláltak a fradisták – megpofoztak. Ha nem fordul ki a Fradibusz a Népstadionból, akkor lehet, hogy agyonvernek” – meséli Pisont István, a Budapest Honvéd legendás labdarúgója. A 31-szeres válogatott, roma származású Pisont szerint a '90-es években jellemző volt, hogy a rangadók után komolyabb verekedések alakultak ki a szurkolói csoportok között, de ez ma már jóval ritkábban fordul elő. Ugyanakkor a rasszista szólamok továbbra is jelen vannak a pályákon, és bár több társadalmi csoport tagjait is sértő rigmusokot lehet hallani, a legtöbbször a cigányokat „veszik elő”.
„A demokrácia hozta magával a szabad megnyilvánulások lehetőségét: az emberek azt csinálnak, amit akarnak. A '80-as években, ahogy pályára léptem, máris elindult a cigányozás. Ilyenkor az egyén nem számít, csak az, hogy az illető cigány. Ha pedig cigányként valami rosszatt teszel, akkor rád ragad a bélyeg. Ezért kell minél több jó példával előhozakodni”
– fogalmaz Pisont István. A volt focistát azért kértük meg az ő idejéből származó esetek felidézésére, mert a szurkolói rasszizmus változatlanul probléma világszerte, csakhogy Magyarországon egy ideje egyfajta kormányzati „hátszél” is jár hozzá. Ezzel a jelenséggel foglalkozunk cikkünkben.
Vészterhes idők
A magyar társadalom végletekig megosztott, nem függetlenül attól, hogy a kormány politikai haszonszerzés céljából az elmúlt tíz évben módszeresen támadást intézett csoportok, például a bevándorlók és az LMBTQ-közösség tagjai ellen. Ugyan kormányzati politikusoknak – Gulyás Gergelynek, Lázár Jánosnak, de még Orbán Viktornak is – voltak a hazai romákra nézve kirekesztő megjegyzéseik, ügyeltek rá, hogy cigányellenességgel ne legyenek vádolhatóak. Erre jó okuk volt, ugyanis a hazai legnagyobb kisebbség száma becslések szerint 500-800 ezer fő közé tehető, és a Fidesz a szavazataikra is igényt tart.
Azonban úgy tűnik, az elmúlt pár hónapban változás állt be ezen a téren. A Fidesz szatelitpártjaként működő szélsőjobboldali Mi Hazánk vonulások formájában nyíltan cigányellenességgel kampányol, sőt, a hozzájuk köthető civil szervezet, a Magyar Önvédelmi Mozgalom (MOM) elindította a „Bűnvadászok” nevű formációját, amely a hatóságok szerepébe helyezkedve ún. „lakásfoglalókat”, vagyis ingatlanokban feltehetőleg jogszerűtlenül tartózkodó személyeket távolít el. Erre jönnek a kormány cigányellenesnek értelmezhető intézkedései, mint például a „helyi önazonosságról védelméről” szóló törvény, melynek értelmében települések akár megtilthatják roma állampolgároknak, hogy beköltözzenek.
Országos politikusok is tesznek nyíltan cigányokra nézve kirekesztő megjegyzéseket: az talán nem meglepő, hogy Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke a lánya ballagásán cigányozott egyet, de Lázár János építési és közlekedési miniszter az elhíresült „Lázárinfók” alkalmával használta a még a 2000-es években elterjedt, jobbikosok által használt „cigánybűnözés” kifejezést. „A magyarországi cigányságnak volt egy olyan korszaka, amikor ez a jelenség felütötte a fejét. Ezt kár tagadni, mert ez megtörtént” – mondta erről Lázár. (A napokban Aranyosi Péter humorista a Partizánban tett egy megjegyzést, miszerint gyerekkorában a miskolci moziban az első három sorban ülve tetves lett az ember, ugyanis ott a „dakoták” ültek. Aranyosi kormányzati lejáratókampány áldozata lett, az MTVA visszavonta a 2017-ben neki odaítélt Karinthy-gyűrűjét.)
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
