Első változat

Lázár János – a Zsidó Közösségi Kerekasztallal történt találkozó után – kilátásba helyezte egy „tényfeltáró bizottság” felállítását. Püff neki!

Nem a hatalomra törő ellenzék protagonistáival kellene kampányolnia a kormányt leváltani akaró erőknek – hanem a kormány tagjait (és a kormányhoz közel állókat) kellene felhasználni a kampányban.

Egy jobbikos óriásplakát apró részletét vesszük szemügyre: mit olvas a mintacsalád? Képelemzés.

A Szabadság téri szobor értelmezéséről két, egymásnak látszólag ellentmondó, de egylényegű álláspontja van a vezető kormánypártnak. Hermeneutikai fejtegetés következik.

A holokauszt-emlékévet a kormány (és vezető pártja[i]) nem a hagyományos módon akarja megünnepelni – ez most derült ki. Jól jár mindenki.

Miután a kormány egyre több területen készül centralizálásra és ellenőrzésre, javaslatot teszek az anyagcsere (egyik végének) állami kontroll alá vonására.

A közrádió – a téli olimpiával kapcsolatban – nagy ívű külpolitikai elemzést közölt „a világok harcáról”. Az efféle gondolatfutamokat automatizálni kellene.

Nem könnyű dolog elvezetni egy intézetet, pláne, ha valaki számolatlanul kapja hozzá a pénzt, és szinte azt csinál, amit akar. Szegény Szász Jenő.

Az „ellenzéki összefogás” átmeneti, kényszerű és technikai – fogjuk fel így. Így, ahogyan most áll, nagyon keveseknek a kedvére való, de vegyünk egy nagy levegőt.

A Kormányzati Információs Központ válaszolt a Mazsihisz levelére – értetlenül áll. Én is.

Az idén új őrségváltás-koreográfia lépett életbe a Parlament belsejében. Videó is van róla, nagyon vicces.

Vajon ha előítéleteink vannak egy népcsoporttal szemben – az rasszizmus? És ha igen – mindig, mindenkinek a szájából az?

A „Sorsok Háza” elnevezés, úgy látszik, eldöntetett – még meg is pályáztatták, nyert is, nincs mit tenni. Pedig súlyos bajok vannak vele.

Schmidt Mária, a „Sorsok Házának” létrehozására kijelölt történész azt szeretné, ha „tanulságok” volnának „megfogalmazva”.