Nem hallgatom az úgynevezett „közszolgálati” rádiókat, nem is kerestem vissza a műsort, de megbízható forrás mesélte, hogy múlt szombaton a téli olimpiáról szóló műsorban ilyesmi hangzott el. Az olimpia a közrádió szerint voltaképpen világok, kultúrák harcáról szól. Oroszország és Putyin az egyik világ – éspedig: a konzervativizmus világa. Ezzel szemben Európa a hanyatló Nyugat világa, ahol a másság tiszteletét és a multikulturalizmust állítják a középpontba meg az „emberi jogokat” (és itt állítólag hallani lehetett, hogy ezt a szókapcsolatot idézőjelben mondják). Az orosz föld azért van veszélyben, mert Szaúd-Arábián keresztül valójában az amerikaiak pénzelik a terroristamerényleteket, és ezekkel akarják Putyint lehetetlenné tenni. Holott Putyin engedékenysége páratlan: még a tüntetéseket is engedélyezi Szocsiban (a kijelölt helyeken), ámde semmi nem elég a dekadens nyugatiaknak. Putyinnal az a fő bajuk, hogy szorgos templomjáró, és hogy Oroszországban törvénybe foglalták „a homoszexualitás reklámozásának" tilalmát.
| ||
Mielőtt (vagy miután) a kedves olvasó sikoltozni kezd, és megpróbálja felfejteni a bonyolult összeesküvés-elmélet megannyi gyanús szálát – hadd nyugtassam meg: nem érdekes, hogy ebből mennyi az „igazság”, mint ahogyan azzal sem vagyunk beljebb, ha mindennek az ellenkezőjét mondjuk el: hogy a Nyugat nem hanyatlik, Putyin csak nagyon sajátos értelemben „konzervatív” (amennyiben mindenáron meg akarja őrizni a hatalmát) és így tovább. Tökmindegy. Ennek az okfejtésnek nem értelme, hanem funkciója van; másképpen szólva, persze, hogy nincs értelme, de a célnak megfelel. A cél pedig az, hogy akiket aktuálisan a barátunknak hiszünk, azt mindenféle kitüntető jelzőkkel ruházzuk fel („konzervatív”), akit pedig rühellünk, azt áztassuk el („terrorista”). Ha fordul a világ (mondjuk durván emelik az oroszok az energiaárakat, vagy kinéz egy kiadós segély a szaúdiaktól), akkor a nemzeti eszme igazi őrzői Rijádban fognak székelni, a Putyin-féle féktelen és elvtelen tolerancia (Hodorkovszkij! Pussy Riot!) megkapja a magáét.
Mint ahogyan olvasóim megszokhatták, most is hanyatt-homlok rohannék én nemzetünk kormányának megsegítésére. Hogy a külpolitikai tárgyú kommunikáció zökkenőmentesebb legyen, egy egyszerű automatát javaslok, kezdő számítógépes szakember seperc alatt megírja hozzá a programot. Mindössze jól kiválogatott és megfelelően csoportosított elemekre van szükség, amelyeket a kellő pillanatban egymás mellé kell helyezni. Az egyik csoport országnevekből és országcsoportok elnevezéseiből állna (Oroszország, USA, Európai Unió, arab országok, a volt keleti blokk stb.); a másik pozitív értékekből (konzervativizmus, nemzeti elkötelezettség, a nemi tévelygések megtorlása, jogos szabadságharc, szilárd közrend stb.); egy harmadik pedig a negatívumokból (emberi jogok, zűrzavar, terrorizmus, tolerancia, hanyatlás, értékválság, multikulturalizmus). Kellenek még persze igék (elősegít, támogat, középpontba állít, szít, elnyom, félresöpör, feladásra kényszerít) és ezeket módosító határozók (titokban, nyíltan, furfangos módon, erőszakosan, közmegegyezéssel, mindenki megelégedésére, odaadással, a háttérben stb.). Az ügyes programozó remek mondatokat (s kis bütyköléssel nagy ívű gondolatmeneteket) hozhat létre egyetlen gombnyomással: „A nemi tévelygések megtorlása révén az arab országok megharcolnak a volt keleti blokk értékválságos világával.” Vagy: „Az Európai Unió zűrzavara élesen szemben áll a kaukázusi régió országainak közmegegyezéses nemzeti elkötelezettségével.” És így tovább.
A számlaszámot majd küldöm.
