Az a fránya rasszizmus

  • Kálmán C. György
  • 2013. december 22.

Első változat

Vajon ha előítéleteink vannak egy népcsoporttal szemben – az rasszizmus? És ha igen – mindig, mindenkinek a szájából az?

Viccet magyarázattal elrontani nem helyes, nem udvarias, nem mulatságos – ezért meghagyom kedves olvasóimnak azt az örömet, hogy az alábbi rövid írás kiindulópontjául szolgáló bejegyzést (vagyis Kovács G. Tibor publicisztikáját) olvassák csak el, merüljenek el minden bájos sorában, szóképeiben és szerkezetében, ízlelgessék megannyi finomságát. Előrebocsátom: most szinte kéjes élvezetemet fogom lelni abban, hogy nem a tárgyalt írás lényegéről, nem is az ezáltal felvetődő rengeteg kételyről, kérdésről (és minduntalan feltörő röhögésemről) fogok szólni, hanem egy apró részletkérdésről.

Az történt ugyanis, hogy Kovács G. Tibor a héten ismét megszólalt, az ő teljes szellemi, retorikai, grammatikai és logikai vértezetében (nyilván a közelgő ünnepekre való tekintettel is). Már korábban rámutatott ugyanis arra, hogy hazánkban tombol a hungarofóbia, és most arra szólít fel, hogy hozassék létre „egyeztető tanács” ezen káros jelenséggel szemben. Kovács G.-nek – és most csakis ezzel akarok foglalkozni – meggyőződése, hogy a hungarofóbia: rasszizmus.

Bár ez teljesen idegen a szerző irályától, próbáljuk meg mégis logikusan, racionálisan végiggondolni, mit is állít. Megpróbálom rekonstruálni.

Ha egy nemzetről, népről, népcsoportról (ne fárasszuk most magunkat a pontos meghatározással) valamit általánosítva állítunk, akkor, ezek szerint, rasszista módon gondolkodunk. (Szerintem ez – mondjuk – etnicista [népcsoportra vonatkozó] előítélet, nem rasszizmus, de ideiglenesen fogadjuk el Kovács G. szóhasználatát.) Az állítás szerkezete – a lehető leghagyományosabb módon: S – P, vagyis valamiről (valamivel kapcsolatosan, valamire vonatkozóan, ez az S, vagyis a szubjektum) állítunk valamit (P, vagyis predikáció). Lássunk két példamondatot:

1. A zugornyákok büdösek.

2. A zugornyákok jó illatúak.

Nyilvánvalóan megállapíthatatlan a fenti két mondat bármelyikének az igazságtartalma, és az csak a legkisebb gond, hogy zugornyák embercsoportról történetesen nem tudunk. Az világos, hogy mindkettő előítéleteket tükröz – az egyik kevésbé, a másik inkább kedvező (a zugornyákságra nézve), de attól még szerkezetileg és funkciójában ugyanolyan. Kovács G. terminológiája szerint – rasszista.

Még egy próbát tehetünk, talán még világosabb lesz, amit már sejt a kedves olvasó. Ne csak az legyen homályos, amiről állítunk valamit (zugornyák, az alany), hanem az állítás maga is (a predikátum):

3. A zugornyák pilkós.

3/a Sok rosszat el lehet mondani a zugornyákokról, én már a látványukat is nehezen viselem, de meg kell adni, azért pilkósok.

3/b Ismertem néhány rendes zugornyákot is, általában nincs is velük semmi baj, csak ne volnának mind pilkósok.

Attól függően, hogy a 3. példamondatban szereplő állítás pozitív vagy negatív, az a vagy a b szövegkörnyezetbe fog jobban beleilleni. Tökmindegy: a 3. példamondat csakúgy, mint a 3/a vagy a 3/b súlyosan előítéletes – Kovács G.-nél: rasszista.

Most már csak a rend kedvéért illesztem ide a befejezést, hiszen a kedves olvasó tökéletesen érti, mit akarok ebből kihozni. Mindnyájan jól emlékszünk az olyan mondatokra, mint hogy „egy magyar embernek nagyon nehezen jön ki a száján az a mondat, hogy jól mennek a dolgok, még akkor is, ha egyébként valami ilyesmit gondol", vagy: „mi magyarok hajlamosak vagyunk az utolsó pillanatban intézni a dolgainkat”, vagy hogy a magyar nemzet legnagyszerűbb tulajdonságai a sajátos észjárás, bátorság, cselvetés.

Mindez – akárcsak ha azt állítanánk a magyarokról, hogy pilkósok – egy népcsoportra vonatkozó előítélet-halmaz. Jó, nem éppen „hungarofóbia”, de hol a nagy különbség? Kovács G. terminológiájában igenis rasszizmus.

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.