„Két apartmanházunk van partközelben, csendes környéken, jacuzzival, szaunával, téli-nyári üzemelésre. Amikor jöttek a minősítők, dicsérték, hogy hű, de kafa, és azt mondták, négy csillag is lehetne, de csak kettőt adnak, mert nincs turisztikai szórólap meg ez meg az, meg tű és cérna. Lényegtelen. Lényeg, hogy a vendégek minősítése alapján vagyunk ötcsillagosok. Még sosem tapasztaltunk olyat, hogy júniusban egy darab vendégünk sem volt. Július 5-ére volt az első foglalásunk, az is a minimum három éjszakás. Utána két nap lauf, és fele annyi foglalás, mint tavaly” – mondja a szobakiadásból is élő Tamás, akit azután kerestünk meg, hogy egy online fórumon panaszkodott a vendéghiányra.
Tapasztalatát meg tudjuk erősíteni. Néhány napja Balatonszemesen a NER-rel is jó kapcsolatokat ápoló, Michelin-ajánlásos étteremben az eddigiekkel ellentétben foglalás nélkül kaptunk asztalt vacsoraidőben, és a férőhelyek tizede sem volt foglalt, ez pedig nem egyszeri élmény.
A vendéghiány miatt a matek se nagyon jön ki a szálláskiadóknak. „Ha arra kíváncsi, hogy mennyi az annyi, kezdjük azzal, hogy a mi vendégkörünk olyan szortiment, hogy nyolc százalékot alaphangon elvisz az állam, molyfing szolgáltatásért. Négy százalékot a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) akkor is, ha az ő vendégnyilvántartó programjukat használom, akkor is, ha nem. Azon kívül, hogy rendszeresen küldik e-mailben a figyelmeztetést, hogy pár nap és be kell fizetnem a nekik adók módjára behajtható sarcot, semmit nem kapok tőlük. Illetve pár hónapja rám eresztettek vagy tíz mailt, hogy mehetek megtanulni náluk, hogyan kell a Google térképre feltenni a házainkat és primér forgalmat generálni, szállásközvetítő nélkül. Nevetséges. Ha nem tudnám, már nem lennék szolgáltató. Ha meglátom a nevüket a levelezésben, felmegy a vérnyomásom” – folytatja Tamás kollégája.
„A másik 4 százalékot a SZÉP kártya viszi el. A vendégeink nagy része azzal fizet ugyanis. De mi nem mehetünk azzal a szállítóinkhoz, hogy bocsi, add olcsóbban, mert SZÉP kártyás vendégnek lesz. Jó pár napos késéssel kapjuk meg a pénzünket a kártyaszolgáltatótól, már a 4 százalék jutalék levonásával. És ehhez jön még a többi adó, járulék, levegőfogyasztási díj, dézsmapótlék, ilyesmi” – teszi hozzá.
Spórolós nyaralók, elszálló költégek
Siófokon július 5-én, szombaton délelőtt kellemes októberi forgalommal találkozni. A Fő tér kihalt, fotópontként egy pad fölé emelt, a kicsit olcsó giccses kínai művirágokkal ékesített diadalív előtt kosz és a kövezetbe taposott rágógumipöttyök. A cukrászdában egy almás pite, két gombóc fagyi tejszínhabbal 2500 forint. A teraszokon bőven van hely, az egyik étteremben menüztetés zajlik, ott egy kicsit többen vannak.
A Kálmán Imre sétány szombaton délelőtt fájdalmasan üres. Az egykor jól menő butikok közel fele zárva, roló lehúzva. A másik fele még kinyit, de az árusok nem vidámak. Több pozitúrában ernyedten lógnak a Siófuck feliratú pólók. Az Ásványmúzeumban is arról panaszkodnak, hogy mintha kijárási tilalom lenne, forgalom alig van. Veszünk egy őskövületet levélnehezéknek, meg még egy mütyürt és továbbmegyünk.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
