Első változat

Sporttudósításunk következik.

Van egy nagyon régi szászországi történet – nézzük meg, a mai magyar jogállam mit kezdene vele. Rogán Antal kontra Kohlhaas Mihály!

Egyre gyakrabban előkerülő érv a Liget projekt védelmezőinél, hogy úgyis épült már jó pár olyan épület, amely a Ligetből csíp le valamennyit.

Van egy több mint százéves kép arról, hogyan képzelte egy francia festő a jövő iskoláját. Nálunk is, ma is vannak elképzelések.

Hazánk segít Nagy-Britanniának: az EU-ból történő kilépésről szóló népszavazásban a tagadó álláspontot képviseli.

Indul a könyvhét, és a könyvesek (szerzők, szerkesztők, kiadók) persze megint panaszkodnak – ahelyett, hogy odafigyelnének a kormány példamutató lépéseire, amelyek hamarosan fellendítik a magyar könyvkultúrát.

Az állam döbbenetesen kevés pénzzel támogatja idén a József Attila Kört. Vagyis: nem törődik a hagyományokkal, nem viselkedik konzervatív módon.

Olyan politikai elemzések kellenének, amelyek statisztikával, megfigyelhető és ellenőrizhető tények elemzésével mutatnák meg a politika működését. Például, hogy 20-a után másképp beszélnek-e a politikusok.

Megtudhattuk: ha kerülnek, lenéznek, kinevetnek, furcsállkodnak – a mögött rejtett csodálat van. A brüsszeli ilyen; nem mutatja ki az érzelmeit.

Ha gumiégetőt terveznének a Margit-szigetre, annak is megvolna a megfelelő kommunikációja. Például ez.

Ha Fischer Iván pénzt követel, akkor van, akinek ez ellenszenves; mert vannak, akiket irritál az „ez nekünk jár” szemlélet.

Török Gábor azt mondja, hogy az MNB alapítványai őrült költekezésének leleplezése bizonyos Fidesz-köröknek áll érdekében. De mi áll Török érdekében?

A „művészeti folyóiratok” kivéreztetése sokkal több, mint hogy egy-két költő, fotós vagy festő elveszíti megszokott fórumát. A kultúra és a kritikus gondolkodás van veszélyben.

Sok értelmiségi, művész, tudós, közszereplő közös nyilatkozatot adott ki – a kormány mellett, a Liget projekt támogatására. Kik, miért, hogyan?