Kálmán C. György: A szonett

  • Kálmán C. György
  • 2016. augusztus 7.

Első változat

Sporttudósításunk következik.

Aki figyelemmel kísérte Kovács Béla* felkészülését, tudja, hogy kemény munka áll mögötte; komoly megmérettetések vártak rá az edzőtáborban, nem volt lazsálás, szigorú napirend és diéta. Oda kellett tennie magát minden áldott nap, de magával is kifejezetten szigorú volt, időzítette a csúcsformáját, semmi lazaságot nem engedélyezett magának.

Most mindenki nagy izgalommal várja a végeredményt, amit Béla eddig beletett, elszántságban, erőben, technikában, annak meg kell, hogy legyen a gyümölcse.

Szépen indul az eleje, jól van, Béla, szépek a keresztrímek, és nem döccen a ritmus sem. Bravó. Érzek némi képzavart, de ezen gyorsan túl lehet lendülni, talán nem ront az összképen. Egyelőre teljes a siker, maradéktalanul boldogok lehetünk, Béla letette a névjegyét. Látszik, hogy teljesen ott van, uralja a feladatot, csak így tovább.

false

Na, most jön a második quartina, szakértők tudják – most kérdeztem meg egy bolíviai tudósítót, ő is megerősítette –, hogy itt dől el... ha nem is minden, de nagyon sok minden. Ez talán a legnehezebb. Kovács Béla láthatólag erőt gyűjt, mintha ki is ülne az arcára a koncentráció. És igen! Megvan ez is! Az a két asszonánc bőven belül van az engedélyezett hibahatáron, és sikerült továbbfűznie, sőt kikerekítenie az első négy sor metaforáit, elegáns megoldás. Talán még jobb is, mint a kezdet, ahol érződött egy kis bizonytalanság.

Az első tercina... hát, ez bizony nagy csalódás. Mintha nem volna ott fejben, elveszítette a sodrást, nincs már meg az első nyolc sor lendülete (svungja, mi ezt így szoktuk mondani, elnézést), kipukkadt, leeresztett vajon? Nagy kár lenne, így megy pocsékba az elmúlt hetek, sőt évek kemény munkája? Szétesett, pontatlan, a rímek zűrösek, a ritmus kusza – hát mi lesz, Béla? Hogy hozod ezt vissza? Kovács edzője mondta nemrég, hogy Béla nagy állóképességéről híres, a végén is tud fordítani, olyan energiákat mozgósít, amik túlvannak az emberi teljesítőképességen. Most kellene felpörögni, egy utolsó nagy erőfeszítés!

De hát nem. Lehet, hogy az étkezési szokások? Mást kellene fogyasztania ilyen nagy események előtt? Vagy a túlfeszített edzésmunka? Talán emlékszünk rá, néhány évvel ezelőtt csúnyán beakadt az egyik verslába, az is előjöhetett most. Így aztán a második tercina valamit javít, de az elpuskázott lehetőséget nem tudja visszahozni. Elkészült az erejével, hiába. Nem valószínű, hogy értékelhető a bátorság, amivel felborította a rímképletet, még ha a metrum bravúros is.

El kell búcsúznunk Kovács Bélától, minden jel erre mutat. Most nem sikerült, a szakemberek dolga, hogy kielemezzék, a felkészültségben, a körülményekben vagy a koncentrációban volt-e a hiba. megvannak a tanulságai a mostani teljesítménynek, le kell szűrni ezeket, és menni tovább.

Az élet megy tovább.

 


 

 

*Kitalált név. Minden hasonlóság stb.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.