Török és az MNB

  • Kálmán C. György
  • 2016. május 6.

Első változat

Török Gábor azt mondja, hogy az MNB alapítványai őrült költekezésének leleplezése bizonyos Fidesz-köröknek áll érdekében. De mi áll Török érdekében?

Török Gábor MLSZ-közeli politikai szakértő nagyot mondott. Azt, hogy amit látunk, azt nem jól látjuk – vagy legalábbis nem jól értelmezzük. Nem az van, hogy újságíróknak sikerült kiperelniük az MNB alapítványainak döbbenetes pénzköltéseinek dokumentációját, és kiderült, hogy csókosok, rokonok és válogatott hülye projektek kaptak igen nagy pénzeket. Hanem viszont az van, hogy ezt a dolgot „napirenden tartják”, mert „néhány kormányközeli csoport”, bizonyos „gazdasági és politikai körök érdekeltek abban, ha »nagyobb figyelem irányul arra, miképpen építgeti a hátországát Matolcsy, miként szerez egyre nagyobb befolyást. Ahogy az sincs ellenükre, ha a háttérfolyamatok nyilvánosságra kerülése miatt az elnök veszít erejéből«”.

Vagyis.

Nem az a lényeg, ami történik, még ha az a 260 milliárd valahogy el lett is költve, hanem hogy ennek a kiszivárogtatása, a botrány meg a botrány életben tartása bizonyos körök meg csoportok érdeke. Török Gábor szerint ez az érdekes igazán. Hogy tehát volnának a Fideszen belül – vagy a Fideszhez közel – olyanok, akik „üzleti-hatalmi versengésben” le szeretnék győzni, de legalábbis meggyengíteni a MNB elnökét.

Huhh, de izgalmas.

És itt be is fejezhetnénk, magunk mellé készíthetnénk a kólát-popkornt (vagy pálinkát-szotyit, világnézettől függően), és a fotelből figyelhetnénk, ki kit győz le, sikerül-e felszínen tartani a közpénz elsikkasztásának ügyét, vagy győz Matolcsy, és minden szépen feledésbe merül – és ezt a meccset mint afféle fideszes belharcot néznénk, találgatnánk, ki melyik oldalon száll be és miért.

false

De inkább alkalmazzuk magára Török Gáborra saját módszerét: mi érdeke fűződik a politikai elemzőnek ahhoz, hogy ilyen magyarázatot adjon, hogy a lényegi(nek látszó) esemény helyett a (minden bizonnyal soha nem bizonyítható) mozgatórugókról spekuláljon? Mi mozgatja?

Mivel még nem értem el az elemző magaslatait, nem tudok egyetlen magyarázattal szolgálni, több is van. Az egyik az lenne, hogy Török szeretne valami nagyon csiklandósat, figyelemfelhívót mondani, és erre az a legalkalmasabb, ha  (kissé konteó-jellegű) titkos, rejtelmes háttérinformációkat látszik megosztani hálás közönségével. Mindarról, amit mond, a dolog természetéből fakadóan semmi biztosat, konkrétat, tárgyszerűt nem lehet tudni – annál jobban borzolja az érdeklődést, annál több tere van a jólértesültség látszatát keltő találgatásnak.

A másik szándék annak a sugalmazása lehet, hogy ne higgyük: bármire rákényszeríthető a kormány (vagy a nagy hatalmú MNB-elnök) – csak abból lesz itt ügy, amiről egyes körök úgy döntenek, hogy ügy legyen belőle; senki ne gondolja, hogy ha ott fenn nem akarják, bármi lelepleződhet, bárminek következménye lehet. Kár ugrálni, kár felelősöket keresni, kár firtatni az eltapsolt százmilliárdok útját – majd ha a nagyfiúk odafent úgy döntenek, talán lesz valami. Végül meg azt mondja ezzel, hogy ha valaki háborog a maffia Matolcsy-szárnyának őrületes pazarlásai, a tagok zsebének bőséges kitömése, a szemérmetlen lopások miatt, az nem tesz mást, mint a Fidesz egyik érdekcsoportját támogatja, mondhatni: az ő kottájukból játszik, talán éppen a (patás) Orbánnal magával cimborál.

Összegezve: azt mondja, nem kell ebbe beleszállni, nézzük kívülről, mérsékelt érdeklődéssel, nem a mi ügyünk. Úgyse látjuk, amit látni kéne – és amit látunk, az nem az, ami.

Hogy ez az elemzői álláspont elfogadható-e, rokonszenves-e, igazolható-e, és mire jó – azt mindenki maga döntse el.

Nekem speciel erős hányingerem van. De majd jön valaki, és elmondja, hogy mit is akarok ezzel.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.