Brüsszel titkai

  • Kálmán C. György
  • 2016. május 22.

Első változat

Megtudhattuk: ha kerülnek, lenéznek, kinevetnek, furcsállkodnak – a mögött rejtett csodálat van. A brüsszeli ilyen; nem mutatja ki az érzelmeit.

Mindig is tele volt rejtélyekkel Brüsszel.

Emlékszem, micsoda titkokat szivárogtatott ki annak idején Orbán Viktor, amikor arról beszélt, milyen szörnyűségeket suttognak a sötét, dohos brüsszeli folyosókon a magyar szocialistákról és kormányukról; aztán Kovács Lászlót is hallhattuk, aki valahogy mindig olyanokba ütközött a fent említett folyosókon, akik értetlenkedtek a fideszes politikusok tettei és hazánk állapota miatt; egyáltalán, bárki csak megfordult Brüsszelben, arról regélt, hogy a folyosókon (esetleg a büfékben, bisztrókban, baráti összejöveteleken) milyen módon ítélik meg az éppen aktuális magyar kormány tevékenységét. De mindez mindig ellenőrizhetetlen, sőt rejtett információ volt, a dolog természetéből fakadóan: ugyan, kit és hogyan is lehetne szembesíteni azzal, amit a folyosón elsuttogott vagy borközi állapotban négyszemközt odavetett?

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Most végre megtudhattuk, hogy a brüsszeli nép nemcsak rosszat tud mondani. Ha dicsér, ha hízeleg, ha elismer, ha megbecsül – azt is csak titokban, egymás között. Maga Kovács Kormányszóvivő Zoltán mondta a Politico nevű online lapnak küldött olvasói levelében, hogy „There are a lot of people in Brussels who secretly admire the way Hungarians and the Hungarian government go about things” –  magyarul: „Brüsszelben sokan titokban csodálják, ahogy a magyarok és kormányuk végzik a dolgukat”.

Diszkrét, szemérmes a brüsszeli. Szemtől szemben keresztülnéz rajtad, megvetően kiköp, undorodva elfordul, ha beszélni kezdesz, kiröhög vagy látványosan unatkozik. Titokban bezzeg – titokban! – csodál, majdhogynem szerelmesen csügg rajtad, éjszakánként érzelmes leveleket fogalmaz… (Mint az óvodában: Marikát elgáncsolom, meghúzom a copfját, bele is köpök a tökfőzelékébe – mert olthatatlanul szeretem.) De nem akarja, hogy ezt bárki észrevegye rajta, soha, semmilyen módon nem adja ennek jelét, senki nem is sejti róla, soha nem derül ki.

Ez a titok lényege.

Csodálatos a brüsszeli világ. Mi, értetlen kívülállók, csak annyit látunk, hogy hol lenézően, hol értetlenül, hogy felháborodva szólnak arról, amit a kormány és szóvivője fényes sikernek, fellendülésnek és a demokrácia megszilárdításának nevez – holott e mögött a maszk mögött ott az izzó szeretet, megbecsülés és csodálat, amit csak sötét lépcsőfordulókban, rejtjelezett üzenetekben és gondolatátvitel útján közölnek. „Sokan.”

Figyelmébe ajánljuk

Nagyon balos polgármestert választhat New York, ez pedig az egész Demokrata Pártot átalakíthatja

Zohran Mamdani magát demokratikus szocialistának vallva verte meg simán a demokrata pártelit által támogatott ellenfelét az előválasztáson. Bár New York egész más, mint az Egyesült Államok többi része, az identitáskeresésben lévő demokratáknak minta is lehet a 33 éves muszlim politikus, akiben Donald Trump már most megtalálta az új főellenségét.

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.