Brüsszel titkai

Megtudhattuk: ha kerülnek, lenéznek, kinevetnek, furcsállkodnak – a mögött rejtett csodálat van. A brüsszeli ilyen; nem mutatja ki az érzelmeit.

Mindig is tele volt rejtélyekkel Brüsszel.

Emlékszem, micsoda titkokat szivárogtatott ki annak idején Orbán Viktor, amikor arról beszélt, milyen szörnyűségeket suttognak a sötét, dohos brüsszeli folyosókon a magyar szocialistákról és kormányukról; aztán Kovács Lászlót is hallhattuk, aki valahogy mindig olyanokba ütközött a fent említett folyosókon, akik értetlenkedtek a fideszes politikusok tettei és hazánk állapota miatt; egyáltalán, bárki csak megfordult Brüsszelben, arról regélt, hogy a folyosókon (esetleg a büfékben, bisztrókban, baráti összejöveteleken) milyen módon ítélik meg az éppen aktuális magyar kormány tevékenységét. De mindez mindig ellenőrizhetetlen, sőt rejtett információ volt, a dolog természetéből fakadóan: ugyan, kit és hogyan is lehetne szembesíteni azzal, amit a folyosón elsuttogott vagy borközi állapotban négyszemközt odavetett?

 

Fotó: Sióréti Gábor

Most végre megtudhattuk, hogy a brüsszeli nép nemcsak rosszat tud mondani. Ha dicsér, ha hízeleg, ha elismer, ha megbecsül – azt is csak titokban, egymás között. Maga Kovács Kormányszóvivő Zoltán mondta a Politico nevű online lapnak küldött olvasói levelében, hogy „There are a lot of people in Brussels who secretly admire the way Hungarians and the Hungarian government go about things” –  magyarul: „Brüsszelben sokan titokban csodálják, ahogy a magyarok és kormányuk végzik a dolgukat”.

Diszkrét, szemérmes a brüsszeli. Szemtől szemben keresztülnéz rajtad, megvetően kiköp, undorodva elfordul, ha beszélni kezdesz, kiröhög vagy látványosan unatkozik. Titokban bezzeg – titokban! – csodál, majdhogynem szerelmesen csügg rajtad, éjszakánként érzelmes leveleket fogalmaz… (Mint az óvodában: Marikát elgáncsolom, meghúzom a copfját, bele is köpök a tökfőzelékébe – mert olthatatlanul szeretem.) De nem akarja, hogy ezt bárki észrevegye rajta, soha, semmilyen módon nem adja ennek jelét, senki nem is sejti róla, soha nem derül ki.

Ez a titok lényege.

Csodálatos a brüsszeli világ. Mi, értetlen kívülállók, csak annyit látunk, hogy hol lenézően, hol értetlenül, hogy felháborodva szólnak arról, amit a kormány és szóvivője fényes sikernek, fellendülésnek és a demokrácia megszilárdításának nevez – holott e mögött a maszk mögött ott az izzó szeretet, megbecsülés és csodálat, amit csak sötét lépcsőfordulókban, rejtjelezett üzenetekben és gondolatátvitel útján közölnek. „Sokan.”