Brüsszel titkai

  • Kálmán C. György
  • 2016. május 22.

Első változat

Megtudhattuk: ha kerülnek, lenéznek, kinevetnek, furcsállkodnak – a mögött rejtett csodálat van. A brüsszeli ilyen; nem mutatja ki az érzelmeit.

Mindig is tele volt rejtélyekkel Brüsszel.

Emlékszem, micsoda titkokat szivárogtatott ki annak idején Orbán Viktor, amikor arról beszélt, milyen szörnyűségeket suttognak a sötét, dohos brüsszeli folyosókon a magyar szocialistákról és kormányukról; aztán Kovács Lászlót is hallhattuk, aki valahogy mindig olyanokba ütközött a fent említett folyosókon, akik értetlenkedtek a fideszes politikusok tettei és hazánk állapota miatt; egyáltalán, bárki csak megfordult Brüsszelben, arról regélt, hogy a folyosókon (esetleg a büfékben, bisztrókban, baráti összejöveteleken) milyen módon ítélik meg az éppen aktuális magyar kormány tevékenységét. De mindez mindig ellenőrizhetetlen, sőt rejtett információ volt, a dolog természetéből fakadóan: ugyan, kit és hogyan is lehetne szembesíteni azzal, amit a folyosón elsuttogott vagy borközi állapotban négyszemközt odavetett?

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Most végre megtudhattuk, hogy a brüsszeli nép nemcsak rosszat tud mondani. Ha dicsér, ha hízeleg, ha elismer, ha megbecsül – azt is csak titokban, egymás között. Maga Kovács Kormányszóvivő Zoltán mondta a Politico nevű online lapnak küldött olvasói levelében, hogy „There are a lot of people in Brussels who secretly admire the way Hungarians and the Hungarian government go about things” –  magyarul: „Brüsszelben sokan titokban csodálják, ahogy a magyarok és kormányuk végzik a dolgukat”.

Diszkrét, szemérmes a brüsszeli. Szemtől szemben keresztülnéz rajtad, megvetően kiköp, undorodva elfordul, ha beszélni kezdesz, kiröhög vagy látványosan unatkozik. Titokban bezzeg – titokban! – csodál, majdhogynem szerelmesen csügg rajtad, éjszakánként érzelmes leveleket fogalmaz… (Mint az óvodában: Marikát elgáncsolom, meghúzom a copfját, bele is köpök a tökfőzelékébe – mert olthatatlanul szeretem.) De nem akarja, hogy ezt bárki észrevegye rajta, soha, semmilyen módon nem adja ennek jelét, senki nem is sejti róla, soha nem derül ki.

Ez a titok lényege.

Csodálatos a brüsszeli világ. Mi, értetlen kívülállók, csak annyit látunk, hogy hol lenézően, hol értetlenül, hogy felháborodva szólnak arról, amit a kormány és szóvivője fényes sikernek, fellendülésnek és a demokrácia megszilárdításának nevez – holott e mögött a maszk mögött ott az izzó szeretet, megbecsülés és csodálat, amit csak sötét lépcsőfordulókban, rejtjelezett üzenetekben és gondolatátvitel útján közölnek. „Sokan.”

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.