Győzelmi jelentést tett a napokban Takács Árpád Békés megyei „főispán”, aki egyben a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjelöltje. Eszerint sok háttérmunka után a szabadkígyósi Wenckheim-kastély Békés megye fenntartásába került: zöld utat kapott a kastély „örökbefogadására” benyújtott pályázatuk, amelyben Szabadkígyós önkormányzata is szerepet kap. Azt azonban elfelejtette közölni a főispán, hogy határidőben nem pályáztak, s a nyertes Hódmezővásárhelyet jogszabályellenesen ütötték ki.
Takács Árpád még május végén a Békés Vármegyei Önkormányzat fideszes elnökével, Molnár Sándorral, Békéscsaba elvben független polgármesterével, Szarvas Péterrel (Hajrá Békéscsaba Egyesület) és a szintén független szabadkígyósi településvezetővel, Kosznáné Pule Ilonával közösen írt levelet az Építési és Közlekedési Minisztériumnak, amelyben arra kérték Lázár János minisztert, hogy a szabadkígyósi kastély vagyonkezelése és működtetése maradjon Békés megyében, mert ebben látják a megnyugtató rendezés zálogát. Ennek érdekében kérték a pályázatról hozott döntés felülvizsgálatát és új pályázat kiírását.
Arra a kérdésre sem akkor, sem most nem adtak választ, hogy ha Békés megyének ilyen fontos ez a kastély, akkor a Lázár által kiírt kastélyprogram pályázatakor miért nem adtak be semmilyen jelentkezést a működtetésére és fenntartására. Ekkora ugyanis a döntési procedúra már lezajlott, és a pályázat értelmében a hódmezővásárhelyi önkormányzat tulajdonába került a páratlan, több milliárd forintból felújított épületegyüttes.
A kastély kezelése leginkább azt követően vált fontossá az energikusnak tűnő ún. főispán számára, hogy a kiélezettnek ígérkező jövő évi parlamenti választás előtt a korábbi térségi kormánypárti országgyűlési képviselőt, Herczeg Tamást Orbán Viktor Takács Árpádra cserélte, így ő indul a 2026. áprilisi országgyűlési választáson. Takács az idén tavasszal a politikai fellépését ezután a szabadkígyósi kastélyra történő elkésett bejelentkezéssel kezdte. Aligha számított rosszul a kormányhivatali vezetői és a parlamenti képviselőjelölti posztjait előszeretettel felcserélő Takács, minthogy a NER világában sokkal inkább a hatalmi logika működik, mint a kiszámítható szakmai szabályrendszer. A végeredményt tekintve látjuk, neki lett igaza.
Persze ehhez az is kellett, hogy májusban Lázár visszavonja a pályázatról szóló korábbi miniszteri döntését arra hivatkozva, hogy a kulturális örökség egyes elemeiről szóló törvény erre lehetőséget biztosít számára. A miniszter azzal magyarázta ennek jogszerűségét, hogy neki „az európai uniós támogatási jogviszonyból eredő fenntartási kötelezettség az érintett ingatlan vonatkozásában a fenntartási időszak lezárta előtt legkésőbb hatvan nappal jogosult a tulajdonosi döntését visszavonni”. A szabadkígyósi kastély felújítása pedig részesült uniós támogatásban, s ennek fenntartásai ideje csak 2028 márciusában jár le. Jó kérdés, hogy Hódmezővásárhely pályázatának pozitív elbírálásakor ez miért nem volt szempont, vagy miért nem volt kizáró ok?
„Lázár e döntés visszavonását a vonatkozó jogszabályok téves – vagy inkább szándékosan félrevezető – értelmezésével indokolta, holott a jogszerű pályázatunk alapján már régen a városunknak kellett volna adnia. Lázár Jánost – tudom, mert ismerem – nem érdeklik a jogszabályok, miniszteri működésében is nyomon követhető a káosz és a hatalommal való visszaélés” – írta akkor Facebook-oldalán erre reagálva Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester. Vélekedése szerint a Wenckheim-kastély a közvagyon része, és annak is kell maradnia, ahelyett, hogy egy politikus önkényének és joggal való visszaélésének újabb áldozata legyen. Lázár saját döntésének mostani visszavonása Márki-Zay szerint nem szakmai, hanem a pártállami időket idéző politikai lépés volt. Szerinte egyre többek számára világos, hogy Lázár soha, egyetlen percig sem tett le arról, hogy ezt a kastélyt is „elprivatizálják”.
Mindezek után jelentette be egy katonás hangvételű videóban a napokban a közösségi oldalán Takács Árpád, hogy visszaveszik Hódmezővásárhelytől a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyt, ami nem kis részben a még mindig kormányhivatali vezetőként funkcionáló, de valójában a parlamentbe bekerülni kívánó egykori katasztrófavédelmi szakember politikai haditettének értékelhető egy erősen a Fidesz javára lejtő pályán.
„A végeredmény a lényeg, mert az alapcélunkat elértük. Nagyon úgy fest, köztulajdonban marad a kastély, és a jövőben is a köz látogathatja, rendelkezésére fog állni. A negyvenkilenc meghirdetett kastély esetében ezt csak töredékükről, alig háromról elmondani” – nyilatkozta a friss fejlemények után portálunknak Márki-Zay Péter. Amikor azt firtattuk, hogy a pályázati folyamat lezárása után ütötték el őket a kastélytól, akkor Márki-Zay azt mondta: „ez a tipikus Fidesz-forma.”
Hozzátette, az Építési és Közlekedési Minisztérium vezetője egyszemélyes döntésével szemben nincs lehetőség sem fellebbezésre, sem jogorvoslatra, ami elképesztő jogi helyzetet mutat. „Ebben az esetben sem volt lehetőség arra, hogy a jogállamot és annak működését helyreállítsuk, de legalább nem került Szíjj Lászlók kezébe ez a páratlan Békés megyei kastély” – mondta a Narancsnak Márki-Zay.
