Közlemény

  • Kálmán C. György
  • 2016. május 19.

Első változat

Ha gumiégetőt terveznének a Margit-szigetre, annak is megvolna a megfelelő kommunikációja. Például ez.

A Margit-sziget Projekt Intéző Bizottságának közleménye

(Utalások erre meg erre.)

Végre megszületett a várva várt döntés, egész Budapest, sőt az ország is fellélegezhet.

Nyílt, nemzetközi tervpályázaton, a szakma legszélesebb köreinek bevonásával (Nagycsaládosok Országos Egyesülete, Hortobágyi Hagyományőrző Egylet, Erdélyi Lovas Szövetség) a Bizottság meghozta azt a döntést, hogy a Margit-sziget egy részét gumiabroncs-égetővel gazdagítja. A beruházás jóval kevesebbe kerül majd, mint hogyha az égetőmű az egész szigetet elfoglalná (voltak ilyen tervek is, de a Főpolgármester közbelépett, és kiharcolta, hogy a jelenlegi beépítetlen területnek csak kisebb részén létesüljön az új mű).

false

A gumiégető nemcsak a legszebb magyar hagyományok folytatója, de ma már elképzelhetetlen olyan modern európai főváros, amely ne büszkélkedhetne hasonlóval. Egy gumiégetőmű a legalkalmasabb egy új társadalmi szerződés megkötésére és gyakorlatának kialakítására, amelyben a pirotechnikai szaktudás absztrakt eszméje melletti retorikai elkötelezettség és a kulturális piacokon való jelenlét napi problémája többé nem játszható ki egymás ellenében. Megépítése olyan esemény, amely lehetőséget kínál az abban részt vevő intézmények közötti kooperációra, közös stratégiájuk kialakítására, mert a „szövetségi politikák” ebben az esetben nem az inkompetens, politikai-kulturális tőkéjét vesztett állam kontextusában, hanem az intézmények között lesznek kialakíthatók.

Emellett tök menő!*

Felsoroljuk, miért.

1. Végre méltó helyet kap, éspedig a város szívében, a magyar ipar és hulladékgazdálkodás szimbolikus létesítménye.

2. Magyar emberek tervezik, magyar kivitelezők építik, magyar emberek számára.

3. Egyértelmű, hogy mi lesz benne.

4. Azok az úgynevezett zöldek, akik a Margit-sziget élővilágát, a tiszta levegőt meg a nyugodt környezetet féltik, valamiféle romantikus álomvilágban élnek, nem tartanak lépést az állandóan fejlődő, radikális változásokon is átmenő várossal, valamiféle időkapszulákban konzerválnák az élő, mozgó, alakuló urbánus szövetet, mehetnének a hegyekbe is, különben remek gázálarcok kaphatók, és amúgy is menjenek a francba.

5. Felkért szakértők kimutatták, hogy semmiféle károsanyag-kibocsátás nem várható, sőt a főváros levegője határozottan tisztább lesz.

6. Munkahelyek tízezrei teremtődnek meg, szándékunkban áll bölcsődéket és óvodákat telepíteni az égető mellé.

7. És végezetül: a gumiégetőművek ma a legmenőbb helyek a világon, és a mi szakembereink tudnak ugyanilyen menő égetőt csinálni.

Aki nem tud velünk örülni, aki csak fanyalog és ellendrukkerkedik, az nem képes átlátni a modern városfejlődés alapizéit. Azokkal durcásak leszünk.

 


 

* Mi is tök menők vagyunk, ezért használunk ilyen roppant fiatalos kifejezéseket, és a projektet nem holmi szakcikkekben vagy vitákon, hanem trendi blogokon népszerűsítjük. Kúl, vaze.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?