Közlemény

  • Kálmán C. György
  • 2016. május 19.

Első változat

Ha gumiégetőt terveznének a Margit-szigetre, annak is megvolna a megfelelő kommunikációja. Például ez.

A Margit-sziget Projekt Intéző Bizottságának közleménye

(Utalások erre meg erre.)

Végre megszületett a várva várt döntés, egész Budapest, sőt az ország is fellélegezhet.

Nyílt, nemzetközi tervpályázaton, a szakma legszélesebb köreinek bevonásával (Nagycsaládosok Országos Egyesülete, Hortobágyi Hagyományőrző Egylet, Erdélyi Lovas Szövetség) a Bizottság meghozta azt a döntést, hogy a Margit-sziget egy részét gumiabroncs-égetővel gazdagítja. A beruházás jóval kevesebbe kerül majd, mint hogyha az égetőmű az egész szigetet elfoglalná (voltak ilyen tervek is, de a Főpolgármester közbelépett, és kiharcolta, hogy a jelenlegi beépítetlen területnek csak kisebb részén létesüljön az új mű).

false

A gumiégető nemcsak a legszebb magyar hagyományok folytatója, de ma már elképzelhetetlen olyan modern európai főváros, amely ne büszkélkedhetne hasonlóval. Egy gumiégetőmű a legalkalmasabb egy új társadalmi szerződés megkötésére és gyakorlatának kialakítására, amelyben a pirotechnikai szaktudás absztrakt eszméje melletti retorikai elkötelezettség és a kulturális piacokon való jelenlét napi problémája többé nem játszható ki egymás ellenében. Megépítése olyan esemény, amely lehetőséget kínál az abban részt vevő intézmények közötti kooperációra, közös stratégiájuk kialakítására, mert a „szövetségi politikák” ebben az esetben nem az inkompetens, politikai-kulturális tőkéjét vesztett állam kontextusában, hanem az intézmények között lesznek kialakíthatók.

Emellett tök menő!*

Felsoroljuk, miért.

1. Végre méltó helyet kap, éspedig a város szívében, a magyar ipar és hulladékgazdálkodás szimbolikus létesítménye.

2. Magyar emberek tervezik, magyar kivitelezők építik, magyar emberek számára.

3. Egyértelmű, hogy mi lesz benne.

4. Azok az úgynevezett zöldek, akik a Margit-sziget élővilágát, a tiszta levegőt meg a nyugodt környezetet féltik, valamiféle romantikus álomvilágban élnek, nem tartanak lépést az állandóan fejlődő, radikális változásokon is átmenő várossal, valamiféle időkapszulákban konzerválnák az élő, mozgó, alakuló urbánus szövetet, mehetnének a hegyekbe is, különben remek gázálarcok kaphatók, és amúgy is menjenek a francba.

5. Felkért szakértők kimutatták, hogy semmiféle károsanyag-kibocsátás nem várható, sőt a főváros levegője határozottan tisztább lesz.

6. Munkahelyek tízezrei teremtődnek meg, szándékunkban áll bölcsődéket és óvodákat telepíteni az égető mellé.

7. És végezetül: a gumiégetőművek ma a legmenőbb helyek a világon, és a mi szakembereink tudnak ugyanilyen menő égetőt csinálni.

Aki nem tud velünk örülni, aki csak fanyalog és ellendrukkerkedik, az nem képes átlátni a modern városfejlődés alapizéit. Azokkal durcásak leszünk.

 


 

* Mi is tök menők vagyunk, ezért használunk ilyen roppant fiatalos kifejezéseket, és a projektet nem holmi szakcikkekben vagy vitákon, hanem trendi blogokon népszerűsítjük. Kúl, vaze.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.