Elege lett Orbánból, a CEU-botrány miatt kilépett a KDNP-ből is

  • narancs. hu
  • 2017. április 7.

Fekete Lyuk

Baj van Zsoltéknál! Mindjárt elfogynak Semjénék!

Lukácsi Katalin – a valasz.hu szerint – projektmenedzserként dolgozott a KDNP-s Barankovics István Alapítványnál, nagyrészt az ő nevéhez fűződött az IKSZ holokauszt-emlékéve is. Most viszont elege lett Orbán politikájából. Egyebek mellett pont a CEU miatt.

Így kezdi Fb-posztját: „Fontos lépést tettem meg tegnap, életem egy fontos szakaszát zártam le, nem kis vívódások után. Tegnap kiléptem az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségből és kilépek a Kereszténydemokrata Néppártból is, ahová az elmúlt négy és öt évben életem energiáinak jelentős részét fektettem be.”

És itt jön a lényegi rész: „Baloldali szülők gyermekeként erősen MSZP-s érzelműként kezdtem politikai eszmélődésemet. Mire azonban szavazókorú lettem, az első választásomon, 2006-ban az MDF-re szavaztam. Emlékszem, épp felkeresett személyesen egy közvélemény-kutató, és elismerte bátorságomat, hogy az esélyek ellenére mégis a kispártot támogatom majd szavazatommal. 2010-ben MDF-et támogatni más volt, mint előtte, baloldali gyökerekből azonban tőlem nem állt távol. Hálás vagyok azokért az élményekért és küzdelemért, amit akkor országgyűlésiképviselő-jelöltként végigvittem. 2010-ben azonban megváltozott Magyarország politikai helyzete, és mivel nem akartam annyira fiatalként abbahagyni a közéleti tevékenységet, alapbeállítottságomból fakadóan közeledtem a KDNP-hez. Gyökeres különbségnek tűnhet kívülről, de a személyi különbségek mindig sokkal kisebbek, mint azt a külső látszat mutatja. Három esemény következménye az, hogy most mégis kiléptem. A kormánypártok retorikája Ferenc pápával szemben, tavaly nyáron sokkolt a nyílt szembehelyezkedés. Aztán a Népszabadság megszüntetése tette számomra egyértelművé, hogy az én demokráciafelfogásom gyökeresen eltér a pártométól, most pedig a CEU-s ügy (és hogy tisztújítás van a szervezetemben) sürgetővé tette a következtetések levonását.”

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.