Szüret extra – Dúró Dóra befeszül

  • narancs.hu
  • 2014. augusztus 15.

Fekete Lyuk

A Jobbik Dúró Dórán keresztül reagált a Kertész Imre állami kitüntetéséről szóló hírre. Itt a világ vége!

Nyílt levél Áder János Köztársasági Elnök Úrnak


Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!

A sajtóból értesültem róla, hogy a Magyar Szent István Rend kitüntetést kívánja adományozni Kertész Imrének a 2014. augusztus 20-ai állami ünnepségek alkalmával. Mély meggyőződésem, hogy Kertész Imre a magyarságról tett, korábbi kijelentései miatt méltatlan arra, hogy ilyen elismerésben részesüljön.

Talán elkerülte az Ön figyelmét az íróval a 80. születésnapja előtt készített, a Die Welt online kiadásában 2009. november 5-én megjelent interjú, amelyben Kertész egyértelművé tette, hogy nem szeretné, ha őt magyarnak bélyegeznék. Az író ekkor a nyilvánosság előtt is ismertté tett gondolatai szerint Budapest teljesen balkanizált, az ország lakosait hazugnak tartja, akik máig nem képesek szembenézni múltjukkal. Magyarországra és a magyarságra az interjúban többször is mélyen sértő kijelentést tett. A Nobel-díjnak köszönhetően a rá irányuló nemzetközi figyelmet nem szülőhazájának elismertebbé tételére, népszerűsítésére, hanem lejáratására, sőt olykor egyenesen megtagadására használta fel. Ő maga kérte a vele interjút készítő Tilman Krausétől, hogy „ne bélyegezze magyarnak.” Ön szerint ilyen embereket, gondolatokat kell a jövő generációk számára példaként állítani?

Kertész, aki szerint nem az a kérdés, hogy „hogyan tudott együtt élni a németekkel”, hiszen „még megdöbbentőbb, hogy korábban hogyan volt képes magyarokkal élni” – nem érdemel magyar állami kitüntetést, amellyel kapcsolatban a legnagyobb kérdés abszurd módon tehát mégiscsak az: hogyan lenne képes viselni azt? Úgy tűnik, magyarként bizonyosan nem.

A különböző állami kitüntetésekben közös, hogy elvileg olyan személyek kapják azokat, akik tevékenységükkel nemcsak kimagaslót hoztak létre a magyar kultúra, tudomány, sport területén, hanem személyiségükkel, példamutatásukkal, szellemi habitusukkal magyar generációk méltó példaképei lehetnek. Éppen ezért is rendkívül nagy Elnök Úr felelőssége, hogy kik azok, akiket nyugodt lelkiismerettel a jövő generációk elé példaként oda mer és oda akar állítani. Megítélésem szerint Kertész Imre önmagát zárta ki ebből a körből.

Az imént említett területeken számtalan, kimagasló magyar életmű kínálkozik a legmagasabb elismerésre Szent István ünnepén. Tisztelettel kérem Önt, tegye gondos megfontolás tárgyává, hogy kitünteti-e Kertész Imrét. Ha megteszi, a magyar állam legfőbb közjogi méltóságaként ad hitelt egy magyarságát megtagadó értelmiségi Magyarországot lejárató véleményének, s a kitüntetés társadalmunk széles körében felháborodást váltana ki.

Tisztelettel:

Dúró Dóra, a Jobbik országgyűlési képviselője, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának elnöke

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.