„A magyar miniszterelnök a második győzelem alkalmával az őszi önkormányzati választásra és egy régi népi szólásra utalva azt mondta: három a magyar igazság. S ismert enyhe félmosolyával hozzátette, bár a szerénység és az alázat a jó kormányzat ismérve, nézzék el neki, ha most büszke és örül. Az ő példája bizonyítja, hogy a politikusi nagysághoz, a jó kormányzáshoz nem csupán tehetség kell, hanem életerő is. Hatalmas küzdelem és teljesítmény van mögötte, s nem kisebb vár rá. Szinte misztikus dolog, ahogy egy nemzet a legszorítóbb szükség idején kitermeli magából azt a politikust, aki államférfinak bizonyul. A baloldalon az elmúlt negyedszázadban nem termett ilyen férfiú, sőt azt kell mondanunk, hogy egész modern történelmünk során nem. Némelyek úgy vélik, Kádár ilyen személyiség volt, de az ő kétségtelen politikai talentumát nem a nemzeti szükség és akarat, hanem az idegen önkény irányította.”
Magyar Nemzet, Kristóf Attila
