"Belepakolhatsz mindent" (Raven, az RVN frontján)

  • Zubor Tamás
  • 2004. június 17.

Film

Raven a Quantum State psytrance-formációban kezdte elektronikus zenei pályafutását, majd nagy sikerû zenetechnikai, -készítési cikksorozatot jegyzett a Drumandbass.hu-n, megalapította és azóta is gondozza a Triphop.hu-t, miközben írta és írja saját zenéit. Most összehozott egy trip-hop formációt, az RVN-t, mely június huszadikán, vasárnap az A38-on adja harmadik koncertjét.

Raven a Quantum State psytrance-formációban kezdte elektronikus zenei pályafutását, majd nagy sikerû zenetechnikai, -készítési cikksorozatot jegyzett a Drumandbass.hu-n, megalapította és azóta is gondozza a Triphop.hu-t, miközben írta és írja saját zenéit. Most összehozott egy trip-hop formációt, az RVN-t, mely június huszadikán, vasárnap az A38-on adja harmadik koncertjét.

Magyar Narancs: Hogyan jutottál el a psy-tõl a trip-hopig?

Raven: Sokféle elektronikus irányzatban körülnéztem, mert nagyon érdekesnek tûnt, hogy egyetlen ember is összerakhat efféle zenéket. Belekóstoltam a goatrance-be, a breakbeatbe, aztán elidõztem az etnós vonalnál, majd eljutottam a trip-hophoz. Pár évvel korábban meghallgatni se bírtam egy trip-hop felvételt, de hát kicsit öregedtem, és lassúbb tempóra vágytam. A trip-hop teljesen stílustalan, belepakolhatsz mindent és ráhúzhatod ezt a címkét. Rakhatsz hozzá szöveget, etnós témákat, kanyaríthatod a dub felé, nagyon széles a spektrum. Ráadásul úgy látom, a trip-hop közönsége a legnyitottabb, szívesen hallgat négynegyedet, breakbeatet és popzenét is.

MN: Hogyan alakult ki ez a stílus?

R: Próbáltam utánanézni és rendszerezni, amikor elindítottam a Triphop.hu-t, de igazából teljesen lehetetlen vállalkozás. Akikhez a stílust kötik, azok kezdettõl le akarják magukról dobni ezt a címkét. Nehéz eldönteni, hogy a hip-hopból indult valami a rock felé, vagy a rockból a hip-hop felé. Lassú, nagy érzelmi töltettel bíró zene a triphop, rockhagyományokkal és hiphop elemekkel.

MN: A Triphop.hu készítõjeként rálátásod lehet az irányzat hazai helyzetére. Beszélhetünk magyar trip-hop életrõl?

R: Nem nagyon. Például nincsen magyar trip-hop zenekar. Sok demót kapunk, általában dzsesszes zenekaroktól, akik lassabbat játszanak, és szeretnének megjelenni a weben, illetve hobbizenészektõl, akik csináltak néhány lassú számot. Jó lenne, ha lennének triphop koncertek is, de nem feltétlenül a legnagyobb nevekkel, mint a Massive Attack vagy Tricky, esetleg Emilia Torrini. Akkor lenne jól mûködõ trip-hop élet, ha a középvonalbeli formációkat ide tudnánk hozni. 'k még nem lerágott csontok. Érkeznek hozzánk külföldrõl is promók, legutóbb egy lengyel kiadó spanyol formációjának tökéletes elektrotrip-hop lemezét kaptuk, meg egy skandináv csapatét, és Amerikából is egészen fantasztikus anyagok jönnek. Belõlük elõbb-utóbb ismert nevek lesznek.

MN: Az RVN formáció lenne az elsõ magyar trip-hop zenekar?

R: Ez egy kín, így magamra húzni. Az volt a cél, hogy néhány zenésszel képesek legyünk egy órán át olyan élõ programot nyújtani, amiben sok a trip-hop, de másfelé is elkalandozunk.

MN: Hogyan álltok föl?

R: Négyen vagyunk. Fatima, a dobos, aki algériai származású és kiválóan játszik arab ütõs hangszereken, de egy-két éve a fúvósokkal is barátkozik. Aztán van egy gitárosunk, aki sessionzenész, és ketten adjuk az elektronikus zenei hátteret. Ez jelenleg elég erõs nálunk, de szeretnénk elérni, hogy minél kevesebb elektronika legyen, s minél több élõ hangszer.

MN: Mennyire épül a repertoárotok a korábbi Raven-számokra?

R: A korábbi számaim is csak egy-másfél évesek, de van néhány teljesen új is. Az lenne jó, ha a régebbiek és az újabbak együtt tudnának fejlõdni a zenekarral. Idõvel egyre inkább bevonjuk a zenészeinket is a stúdiómunkába, ami a mai technikai lehetõségeknek köszönhetõen már nem is annyira stúdióban zajlik, mint inkább az interneten. Egymásnak küldözgetünk fájlokat, egyszerre is tudunk alkotni, mindenki otthon, a saját környezetében. De amikor összejövünk, akkor is egy szobaként kialakított stúdióban vagyunk. Az elektronikus zenék készítése sokkal lazább és kötetlenebb, mint amilyen a "hagyományos" zeneszerzés volt.

MN: Hogy néz ki a stúdiótok, mivel dolgoztok?

R: Több számítógéppel, komoly hangkártyákkal, szekvenszerekkel, szemplerekkel, szintetizátorok-kal. Az élõ dobokat variáljuk a dob-gépekkel, a szintetizátorba belejátsszuk a gitárt, a végén pedig a számítógépben rakjuk össze az egészet, végleges formába - a stúdiórendszer alkalmas arra, hogy nagyon rugalmasak legyünk. A komponáláskor nem használjuk a komputert, csak a stúdiómunkálatoknál, akkor viszont a végletekig.

MN: Lemezterv?

R: Mint minden zenésznek, nekem is régi vágyam volt, hogy albumom jelenjen meg. Egy-két kisebb-nagyobb kompiláción meg is jelentem, de már teljesen eltávolodtam ettõl a lehetõségtõl. Nem igazán hoztak ismertséget, nem jártak promóciós elõnyökkel, nem beszélve az anyagiakról - bár ez kevésbé érdekel. Mindenesetre nem látok különösebb fantáziát a lemezkiadásban. A tapasztalatok azt mutatják, hogy van egy összeg, amit az emberek kifizetnek a zenékért, de az is kiderült, hogy nem annyira albumokat hallgatnak, mint inkább számokat, playlisteket. Az internet kínálta elõnyökrõl ugyanakkor lecsúsztak a kiadók vagy öt évvel, a világon mindenütt. Közben elterjedt az mp3 forma, amirõl próbálták bebizonyítani, hogy nem megfelelõ minõségû, holott azt sem tudták, hogy milyen körülmények között hallgatják az emberek. Mi letölthetõvé fogjuk tenni a számainkat, de néhány ezres letöltés esetén nem érdemes azzal foglalkozni, hogy ezt pénzért tegyük. Szóval mindent az interneten csinálunk, a promóciót, a zenekiadást, a kapcsolattartást; semmi nem indokolja, hogy bármi közünk legyen a cédéhez.

MN: A fellépésektõl várjátok inkább az ismertséget?

R: Nem tervezünk világra szóló durranást; inkább értõ közönségnek játszanánk, mintsem hatalmas tömegek elõtt. És remélhetõleg egyre többen követnek majd minket ebben.

Zubor Tamás

Party.origo.hu

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.