Film

Azt nagyjából sejtettük, hogy egy átlagos magyarországi kínai étkezde kínálata enyhén szólva nem fedi le a kínai konyha gazdagságát. Kevésbé tudtuk viszont elképzelni, pontosan milyenek és hogyan készülnek az igazi ínyencfalatok. A film tanúsága szerint a kínai étkezési szokások még nem igazán hangolódtak össze az állatvédelmi megfontolásokkal. Ez a tény persze önmagában nem ér meg egy nyolcvanperces disszertációt, és a rendező személye is szavatolja, hogy ennél azért többre számíthatunk. - kyt -

Krzysztof Kieslowski, megannyi érdekfeszítő játékfilmes tézisdráma készítője dokumentaristaként sem tagadta meg önmagát. Erre bizonyság, hogy számos művét, például az 1971-es Munkások '71 televíziós dokudrámát (ebben gyári munkások tárgyalják meg az előző év végi sztrájkok és véresen levert megmozdulások tanulságait) a cenzorok csak megcsonkítva engedték a nézők elé. Kieslowski ezért is fordult a játékfilm felé, ám a doksikról sem feledkezett meg - legalábbis erre utal az 1977-ben (a 76-os relatíve kisebb méretű és a 80-81-es, majdnem mindent elsöprő társadalmi megmozdulások között félúton) forgatott Az éjszakai portás szemével című alig negyedórás darab. - minek -

Az 1960-as munkának vitathatatlan rangja van a filmtörténetben, hiszen ez volt az amerikai direct cinema egyik inspiratív nyitódarabja - ellenben az a feltételezés téves, hogy még a Kifulladásig is másként festett volna nélküle (híres filmjét ugyanis Godard hónapokkal korábban forgatta). Ám vajon érdemes-e ma rászánni az időt a művészettörténeti kollégiumok keretein kívül is? G.A.

"Kedves barátaim, elnökükként búcsúzom. Polgártársukként önökkel maradok" - így zárta beszédét 2003. február 2-án Václav Havel, aki tíz évig volt a Cseh Köztársaság államfője.

Nyitóest 2008. november 4., 19.00 Toldi mozi Az éjszakai portás szemével Krzysztof Kieslowski, lengyel, 1977, 17' Egy paranoiás éjszakai portás nézetei, akinek kedvenc időtöltése mások ellenőrzése - kommunizmus dióhéjban. A nyugdíjas éjszakai portás szemével Andreas Horvath, osztrák, 2006, 38' Kieslowski éjjeliőre nyugdíjba ment.

A fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció szomorú történetekről mesél: barátok voltak, együtt ünnepelték a sátoros ünnepeket, de már régóta nem beszélnek egymással. Két zsidó származású közéleti személyiség: egyikük maradt liberális, másikuk aktív fideszes lett. Háromtagú család: szétköltözésük közvetlen okát a szülők a nemzeti érzés körüli ellentétekben látják. Hajdú Eszter és Gát Balázs dokumentumfilmjében ismét egy asztalhoz ülnek az elhidegült barátok és házasfelek, hogy egy mediátor segítségével járjanak utána, mi vezetett a szakításhoz. Köves Gábor

Öreg kínai fényképezőgép egy kínai öregember kezében. Kioldja a zárat. Klikk. Régi fényképei. A képeken a felesége. Holtan. Agyonverve. Aztán lassan fölfeslik a történet, a körülmények. A kulturális forradalom. A Nagy Proletár Kulturális Forradalom 1966-ban, amikor felülről szított-biztatott elégedetlenség robbant ki a diákok - még csak nem is egyetemisták, hanem középiskolások - között. Az iskolai egyenlőtlenség ellen lázadtak irtózatos dühvel, egyre könyörtelenebbül. Sokszoros feljelentéssel felérő tacepaók, vagyis kézzel írott falragaszok, vonulások és gyűlések, lökdösődés, törés-zúzás, aztán az "osztályellenség" nyilvános megalázása, megszégyenítése. "Ellenforradalmár, kapitalista társutas vagyok" - ezt kellett ordítania a székre állított, köpőcsészéből megitatott tanárnak, de hangosan, mert különben kapott a fejére. Egyébként is kapott, ököllel, lábbal, katonacsizmával, mert akkor azt volt sikk hordania egy elszánt vörösgárdistának. - kovácsy -

Az amerikai költő, Oliver Wendell Holmes 1859-ben publikált esszéjében a fényképet emlékező tükörhöz hasonlította. Holmes a "mechanikus objektivitás" korában élt és alkotott, amikor az uralkodó felfogás szerint a szubjektív megfigyelő beavatkozásának és értelmezési kísérleteinek radikális visszafogásával lehetséges a valóság és a természet objektív ábrázolása. Az alkotó, a művész, a tudós, a megfigyelő szerepét mechanikus folyamatoknak kell átvenniük, hogy áttételek nélkül sikerüljön közel férkőzni a valósághoz. Rév István

A Sátántangó írója ma hatvan éves. Korábbi interjúnkkal köszöntjük.

Ami a pólóra nyomtatható reklámszlogeneket illeti, a westernnek az tette a legnagyobb szívességet, aki először leírta: a western halott. A gyászév leteltével persze megtörtént a feltámadás, a férfikönnyek áztatta halotti bizonyítvány pedig azonmód mindent megszépített, ami csak hírbe hozható volt a híres halottal. És így megy ez azóta is, a műfajok közötti pozitív megkülönböztetés jegyében: westernnek és kismamáknak kijár az elsőbbség.

Változott a világ: nem sok olyan tája van ma már, ahol a 70 éves mestert még botrányhősként vagy rebellis művészként tartanák számon, ellenkezőleg, a kortárs művészettörténet és műkritika, sőt a közönség is ma már az esszenciális és felelős művészről beszél. Hovatovább ő az egyetlen, akinek már életében két közgyűjteményt is szenteltek, egyet kastélyához közel, Mistelbachban, a másikat pedig Nápolyban. Október 11-től a Falk Miksa utcai Galeria White mutatja be pár festőinges vagy locsolt technikával készült és kézzel-szivaccsal szétkent, nagyon vörös képét. A maestróval a kiállítás megnyitója után próbáltuk megfejteni a művészet magasztos kérdéseit. Szabó Ágnes

A három fiatal kutató új könyvében (A tudomány határai; Typotex Kiadó) azt feszegeti, hogy milyen demarkációs kritériumokat lehet szabni a tudomány és a nem tudomány között. Mint szavaikból kiderül, nem is oly egyszerű semleges döntőbírónak lenni a rendre kiújuló határvitákban, s hogy a nyilvánvalónak tűnő igazságok sem maguktól értetődőek. Barotányi Zoltán

Az Alföld című debreceni irodalmi folyóirat szerkesztője volt, szépíró, publicista, irodalomkritikus, a Magyar Narancs munkatársaként is dolgozott, aztán a litera.hu internetes irodalmi portál főszerkesztői posztjáról egyenesen Stuttgartba ment, ahol két éve igazgatja a Magyar Kulturális Intézetet. Arról beszélgettünk vele, hogyan sikerült a házat újrapozicionálnia és felhelyeznie Baden-Württemberg kulturális térképére. Sisso

1995 óta volt a Krétakör tagja; a SzínészTáncZenekar vezetője. Október elsején mutatták be a Kino kávézójában második rendezését, a Made in Chinát, ezt egy héttel később Dennis Kelly After The Endjének (Zsákutca) premierje követte a Merlinben (kritikánkat a két darabról lásd a 38. oldalon!) - mindkét előadásban főszerepet játszik, mindkét bemutató pótszékes telt ház előtt zajlott. Kovács Bálint