A kutya vacsorája - Havel polgártárs

  • B. I.
  • 2008. október 30.

Film

"Kedves barátaim, elnökükként búcsúzom. Polgártársukként önökkel maradok" - így zárta beszédét 2003. február 2-án Václav Havel, aki tíz évig volt a Cseh Köztársaság államfője.

"Kedves barátaim, elnökükként búcsúzom. Polgártársukként önökkel maradok" - így zárta beszédét 2003. február 2-án Václav Havel, aki tíz évig volt a Cseh Köztársaság államfője. (Előtte Csehszlovákia utolsó köztársasági elnöke, de ez nem tárgya a filmnek.) Pavel Koutecky 1993 januárjában, néhány nappal azelőtt kezdte dokumentálni Havel életét, hogy az önállósult Csehország parlamentje először választotta államfővé. A forgatás 2003 kora tavaszáig tartott, és a csaknem 50 órányi nyersanyagból az azóta elhunyt Koutecky rendezőtársa, Miroslav Janek rakta össze a kétórás dokumentumfilmet. (Készülőben van egy hosszabb, ötrészes tévéváltozat is.)

Már az alcím - Jelenetek az elnöki konyhából - világossá teszi, hogy a "nagy ember mamuszban" típusú dolgozatról van szó, s e megközelítés nemcsak a cseh filmes hagyományokkal harmonizál, de azzal az elvárással is, amit a többség az alkotó értelmiségiből lett politikussal szemben támasztani szeret (s amit az érintettek többsége is szívesen alakítgat magáról). Rögtön jegyezzük meg, hogy ilyesfajta műmájerkedésnek nyoma sincs, köszönhetően Havel közvetlenségének és a rendezők távolságtartásának. A film a tízéves elnökség néhány kulcsmomentuma köré szervezi a portrét: a két elnökválasztás, első felesége halála, újranősülése, néhány kiélezett belpolitikai esemény, külpolitikai szerepvállalása stb. A cseh közelmúltban kevésbé jártas nézőnek problémát okozhat, hogy egyes jelenetek miért oly' hangsúlyosak; például hogy Havel talán egyetlen szenvedélyes kitörésekor miért emlegeti a Lucernát (az egyik legelőkelőbb prágai palotát, ami a háború előtt a Havel családé volt, és aminek az ügye a reprivatizációkor Havel népszerűségét is kikezdte); vagy hogy pontosan mi a jelentősége annak a kritikus hangú elnöki beszédnek, ami után a kamera Václav Klaus miniszterelnök döbbent arcát pásztázza. A képekből áradó feszültség azonban előzetes ismeretek híján is helyére teszi a dolgokat. S végső soron a hétköznapi betétek maradnak meg úgyis: a nevetve mesélt anekdota, hogy Havel tévedésből Gyula nevű kutyája vacsoráját zabálta föl; az elnök visszatérő ideges gesztusa, ahogyan föllépései előtt a korpát veri le a válláról (egy ízben pedig Klaus válláról is); ahogyan a Clintonnak szánt szaxofonnal ökörködik; ahogyan a megilletődött Rolling Stones-tagokkal fecseg az elnöki palotában; és legfőképpen, ahogyan érvel, ahogyan tépelődik teendőiről, önmagáról és szerepéről. A doumentumfilm a legkevésbé sem sulykolja, hogy tárgya szerethető ember és nagy egyéniség. Éppen ezért hisszük el neki.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.