Noha széles körben erősödik az a vélemény, hogy az ellenzék (lényegében ez a Tisza Pártot takarja) győzelmének már csak az aránya a kérdés, valószínűleg még semmi nem dőlt el a szűk egy év múlva esedékes parlamenti választással kapcsolatban. A közvélemény-kutatási adatok – köztük a jó ideje feltűnően nem publikált Fidesz-pártiaké –, továbbá a kormányoldal növekvő zavarodottsága és egyre erősödő erőszakossága ezt a reményt táplálja, de a valóság inkább az, hogy várhatóan ismét a legkisebb településeken fog eldőlni a verseny kimenetele.
Egyelőre arra sincs meggyőző bizonyíték, hogy mindenütt megrendült volna a Fidesz évtizedes betonba öntött támogatása. A magyar választási rendszer ugyanis erősen aszimmetrikus, ez lényegében azt jelenti, hogy leginkább a 106 országgyűlési egyéni választókerületben (oevk) dől el a verseny a pártok között. Aki ezekben jelentős többséget szerez, az elviszi a parlamentet is. A legkisebb településeken az egy évvel ezelőtti EP-választáson a Fidesznek 25-37 százalékos előnye volt, vagyis a Tiszának ezek közül kell minél többet átállítania a győzelméhez, a Fidesznek pedig ezekre, és még legalább 30 oevk-ra kellene koncentrálnia a hatalom megtartásához.
Nyugodt semmiképpen nem lehet a Fidesz, minthogy a közvélemény-kutatások hosszú hónapok óta ugyanazt mutatják: a Tisza helyenként magabiztos előnnyel vezet előttük. A legfrissebb, a Republikon Intézet felmérése a teljes népességben 32-27 százalékos arányt mutat, a pártot választók közt 41-34, a magukat biztos szavazóknak mondóknál 43-34 százalékot, a Tisza javára. Érdemes azonban óvatosságra inteni azokat, akik már szinte eldőltnek látják a versenyt, mert ezek a mérések inkább csak az országos hangulat alakulását mutatják valamennyire pontosan, miközben a választás végeredményét elsősorban az oevk-k alakítják.
A 199 fős parlamentben 106 hely múlik az egyéni választókerületek eredményein, a legutóbbi alkalommal, három éve a Fidesz ezekből 87-ben győzött. Természetesen azt a legnehezebb megtippelni, hogyan áll a két nagy tömb ezeken a helyeken, de az tudható: a győzelemhez minimum 54 oevk-t meg kell nyerni.
Kovalcsik Tamás választásiföldrajz-szakértő a tavalyi EP-választási eredményt a 21 Kutatóközpont áprilisi felmérésével (Tisza: 51, Fidesz: 37 százalék) korrigálva végzett számításokat, ez alapján a Tisza 85 egyéni mandátumot szerezne, a Fidesz csak 21-et. Ezzel Magyar Péter pártjának meglenne a kétharmados többsége 133 mandátummal, a Fidesz pedig csak 65 helyet szerezne. A 199-ik képviselő a nemzetiségi szószóló lenne, és sem a DK, sem a Mi Hazánk nem kerülne be a parlamentbe.
A szakértő viszont hangsúlyozza, hogy – ahogy a korábbi eredmények alapján is tudható – a háromezer fő alatti kistelepüléseknek lesz döntő jelentőségük 2026-ban is. A települések közel 85 százaléka tartozik ebbe a kategóriába, viszont a lakosságnak mindössze 23,9 százaléka. Több mint 2500 településről beszélünk, amelyekben átlagosan legfeljebb 700 szavazó él, a kistelepülések felében pedig 500-nál is kevesebb. Nem véletlen tehát, hogy mindkét nagy tömb már most aktívan kampányol ezeken a területeken is. A Tisza hirtelen ötletben fogant félországjárása át Romániába is számos ebbe a körbe tartozó településen vezetett keresztül.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
