Gerendai Károly: tőlem csak tiszteletjegyet kértek a politikusok

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2018. november 8.

Gazdaság

Megkérdeztük a magát atipikusnak valló üzletembert, hogy hogyan formálódott Magyarországon az üzleti világ az elmúlt 30 évben, mennyire szól bele a politika, és a társadalomban meddig tartható fenn az utóbbi években kialakult helyzet. Részlet a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsból.

MN: Olyan sem fordult elő, hogy valakit be kellett volna venni az üzletbe?

GK: Hozzánk soha ilyen jellegű megkeresés nem érkezett. Hallok ilyesmiről mendemondákat, de konkrét esetként csak olyanról van tudomásom, ahol korrekt, piaci áron vásároltak meg politikaközeli vállalkozók cégeket. Volt egy nagyon tanulságos beszélgetésem egyszer egy NER-közeli emberrel. Ő mesélte, hogy miközben mindenki azt terjeszti róluk, elveszik a cégeket és kicsinálnak embe­re­ket, sokan azzal keresik meg, hogy szálljon be a cégébe, és nem kell pénzt sem adnia, csak segítsen kinyírni a konkurenciát a kapcsolataival.

(...)

Velem csak olyan fordult elő, hogy politikusok vagy hatalomközeli emberek kértek tiszteletjegyet – mert a Sziget-jegy egyfajta konvertibilis valuta lett az országban –, és a legtöbb esetben adtam is nekik. De nem azért, hogy cserébe kapjunk valami támogatást, hanem azt gondoltam, az nekünk is jó, ha ismerik a fesztiváljainkat.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

 

Az egyik legaggasztóbb jelenségnek azt érzékelem, hogy a vállalkozói kultúrában, sőt a társadalom egészében működik egy önkorlátozó mechanizmus. Nem várják meg, hogy valaki a fejükre koppintson, hanem eleve nem mernek olyat tenni, amiről azt gondolják, az valakinek „odafent” rosszul eshet.

(...)

MN: Kívülről azt látni, hogy a hatalom részéről teljes az elzárkózás a párbeszédtől. Személyes kapcsolatok szintjén lehet emberien beszélni velük? A Szeretem Magyarországot Klubban nyitottak az emberek?

GK: Az a tapasztalatom, hogy a legtöbben párbeszédképesebbek, mint amennyire kifele mutatják. A Szeretem Magyarországot Klub esetében a meghívottak tudják, hogy ezek nem sajtónyilvános találkozók, annak ellenére sem, hogy a klubtagoknak nagy a médiael­érésük. A klub már 13 éve működik, és ennyi idő alatt még egyszer sem fordult elő, hogy bizalmas információ kiszivárgott volna. Ezért kialakult egy olyanfajta bizalom, olyan embe­rek is eljöttek, akik amúgy rejtőzködnek a nyilvánosság elől – mint például Habony Árpád –, és hajlandók viszonylag nyíltan beszélni olyan témákról, amelyekről azt gondolhatnánk, hogy nekik nem szabad.

Gerendai beszélt többek között arról is, hogy milyen hatása van a gazdasági életre, szereplőkre annak, hogy harmadszorra is kétharmados hatalom van, vannak-e a kulisszák mögött "kemény sztorik". Továbbá arról is, hogy a rendezvénypiac jelentős része sem piaci alapon működik és mi a helyzet ebben a tekintetben a Szigettel.

A teljes interjút a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatják. Előfizetésre és digitális vásárlásra itt van lehetőség.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.