Gerendai Károly: tőlem csak tiszteletjegyet kértek a politikusok

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2018. november 8.

Gazdaság

Megkérdeztük a magát atipikusnak valló üzletembert, hogy hogyan formálódott Magyarországon az üzleti világ az elmúlt 30 évben, mennyire szól bele a politika, és a társadalomban meddig tartható fenn az utóbbi években kialakult helyzet. Részlet a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsból.

MN: Olyan sem fordult elő, hogy valakit be kellett volna venni az üzletbe?

GK: Hozzánk soha ilyen jellegű megkeresés nem érkezett. Hallok ilyesmiről mendemondákat, de konkrét esetként csak olyanról van tudomásom, ahol korrekt, piaci áron vásároltak meg politikaközeli vállalkozók cégeket. Volt egy nagyon tanulságos beszélgetésem egyszer egy NER-közeli emberrel. Ő mesélte, hogy miközben mindenki azt terjeszti róluk, elveszik a cégeket és kicsinálnak embe­re­ket, sokan azzal keresik meg, hogy szálljon be a cégébe, és nem kell pénzt sem adnia, csak segítsen kinyírni a konkurenciát a kapcsolataival.

(...)

Velem csak olyan fordult elő, hogy politikusok vagy hatalomközeli emberek kértek tiszteletjegyet – mert a Sziget-jegy egyfajta konvertibilis valuta lett az országban –, és a legtöbb esetben adtam is nekik. De nem azért, hogy cserébe kapjunk valami támogatást, hanem azt gondoltam, az nekünk is jó, ha ismerik a fesztiváljainkat.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

 

Az egyik legaggasztóbb jelenségnek azt érzékelem, hogy a vállalkozói kultúrában, sőt a társadalom egészében működik egy önkorlátozó mechanizmus. Nem várják meg, hogy valaki a fejükre koppintson, hanem eleve nem mernek olyat tenni, amiről azt gondolják, az valakinek „odafent” rosszul eshet.

(...)

MN: Kívülről azt látni, hogy a hatalom részéről teljes az elzárkózás a párbeszédtől. Személyes kapcsolatok szintjén lehet emberien beszélni velük? A Szeretem Magyarországot Klubban nyitottak az emberek?

GK: Az a tapasztalatom, hogy a legtöbben párbeszédképesebbek, mint amennyire kifele mutatják. A Szeretem Magyarországot Klub esetében a meghívottak tudják, hogy ezek nem sajtónyilvános találkozók, annak ellenére sem, hogy a klubtagoknak nagy a médiael­érésük. A klub már 13 éve működik, és ennyi idő alatt még egyszer sem fordult elő, hogy bizalmas információ kiszivárgott volna. Ezért kialakult egy olyanfajta bizalom, olyan embe­rek is eljöttek, akik amúgy rejtőzködnek a nyilvánosság elől – mint például Habony Árpád –, és hajlandók viszonylag nyíltan beszélni olyan témákról, amelyekről azt gondolhatnánk, hogy nekik nem szabad.

Gerendai beszélt többek között arról is, hogy milyen hatása van a gazdasági életre, szereplőkre annak, hogy harmadszorra is kétharmados hatalom van, vannak-e a kulisszák mögött "kemény sztorik". Továbbá arról is, hogy a rendezvénypiac jelentős része sem piaci alapon működik és mi a helyzet ebben a tekintetben a Szigettel.

A teljes interjút a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatják. Előfizetésre és digitális vásárlásra itt van lehetőség.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.