Hatalmas üzleti lehetőség nyílt a Duna-parton, amire a NER-oligarchák is felfigyeltek

Gazdaság

A főpolgármesteri hivatal kiharcolta, hogy az egyik övezetben a törvényi minimumnál 10 százalékkal kevesebb zöld maradjon.

A Palotai-szigeten vendéglátó helyek, üzletek, szállások is létesülhetnek a sport -és rekreációs célú épületekben. A fővárosi közgyűlés szeptember végén fogadta el az újpesti Duna-part építési szabályzatát, amely bő teret nyit a vízparti ingatlanberuházások előtt.

Az elfogadott szabályzat új fejlesztéseket enged a Palotai-sziget nagy kiterjedésű rekreációs funkciójú belső területén: a volt folyó mederben sportpályák, sportcélú és rekreációs épületek létesülhetnek. Az előírás szerint azonban az épületek nem csak erre lesznek használhatók, alapterületük 25 százalékába más funkciókat is pakolhatnak: kereskedelmi, szolgáltatói, szállásadói, egészségügyi rendeltetetésű tevékenységeket.

A másik fejlesztési helyszínt a Váci út mentén a Fővárosi Vízművek ingatlanjain jelölték ki, ahol irodaépületek, munkahelyi épületek jöhetnek létre.

Mint a szél

A szabályzat zökkenőmentesen suhant végig az állami főépítésszel való előzetes egyeztetésen. Csupán egy bökkenő volt, azt is elsimították.

Az újpesti önkormányzat a kerületi építési szabályzatában egy beépítésre szánt területen 30 százalékban jelölte meg a legkisebb zöldfelület arányát, miközben az Országos Településrendezési és Építési Követelmények abban az övezetben 40 százalékot írnak elő.

A törvénytől való eltérést jóvá kellett hagyatni Sersliné Kócsi Margit állami főépítésszel. Sikerrel: a főépítész akceptálta a kérést, egyetértett azzal, hogy a tíz százalékos zöldfelületcsökkentés kiállja a törvényben rögzített elég rugalmasnak tűnő feltételt: a „különleges településrendezési okot, illetve a kialakult helyzetet”.

A zöldpárt sem emelt kifogást

Perneczky László újpesti önkormányzati képviselő megkeresésünkre azt mondta, nem tart a partszakasz beépítésétől, mivel a Duna-parti és újpesti kerületi építési szabályzat nem enged rakpartszerű sűrű beépítést, telibe betonozást. „Én újpestiként, LMP-sként, zöld szemléletű emberként vettem részt a folyamatban. A szabályozást jól átgondoltnak, emberléptékűnek, relatíve környezetkímélő és lokálpatrióta szemléletűnek találtam. Azaz összességében elfogadhatónak” – jelentette ki a Narancs.hu-nak.

A lehetséges, különböző érdekcsoportokhoz kötődő befektetőkről szóló pletykákat ő is halott, de ezeket nem kívánta kommentálni. Mindenesetre az tény, hogy a Váci út menti új fejlesztési terület mentén Mészáros Lőrinc is megvetette lábát: 2013-ban a hozzá kötődő Appennin Vagyonkezelő Holding  megvásárolta az ott egy 6400 négyzetméteres ingatlannal rendelkező VCT 78 Ingatlanhasznosító Kft.-t. Mészáros a szintén érdekeltségébe tartozó Magyar Takarékszövetkezeti Bank révén is igényt tarthat az ingatlanra, amely tavaly szeptemberben 2030-ig szóló elővételi jogot jegyeztetett be a területre.

A leendő Duna-parti ingatlanfejlesztésekről, befektetőkről, a zöldfelület csökkentéséről és az önkormányzat szándékairól kérdeztük Wintermantel Zsolt (Fidesz) újpesti polgármestert, de nem reagált kérdéseinkre.

Jó üzlet

Azt, hogy az újpesti Duna-parton is beindul a kereskedelmi és vendéglátói élet, elsőként az jelezte, hogy 2017 nyarán a folyómederből kibújt az első vendéglátóhely, közvetlenül az északi vasúti összekötő híd lábánál.

Mint a Népszava megírta, a nyitáshoz nem kértek engedélyt a katasztrófavédelemtől, ezért a hatóság vizsgálatot indított. Az nyitással kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet a lap, hogy az önkormányzati nyilvántartás szerint az üzemeltető 2017. június 6–án kezdte tevékenységét, a vízügyi igazgatóság tájékoztatása szerint azonban vendéglátóhelyhez szükséges Duna-meder bérlete csak júliusban kezdődött.

Az ellentmondásra rákérdeztek a vízügynél, választ nem kaptak, és arra sem, hány forintért bérli a területet a cég. A vendéglátóhely, amit a polgármester is ajánlott közösségi oldalán, rendkívül népszerű lett. A kommentelők többsége alig győzte dicsérni a kerületvezetőt a fejlesztésért: „nagyszerű Polgi, boldog vagyok, hogy ilyen csodás kerületben élhetek és már a Duna-partunk is virágzik!” – írta az egyikük.

Kisebbségben maradtak a kritikusok, akik a közeli természetvédelmi terület, a szemetelés és a zajszennyezés miatt nem ide helyezték volna. Azóta már egy másik vendéglátóhely is megnyílt még a nyáron a hídláb másik oldalán.

Figyelmébe ajánljuk