Hatalmas üzleti lehetőség nyílt a Duna-parton, amire a NER-oligarchák is felfigyeltek

Gazdaság

A főpolgármesteri hivatal kiharcolta, hogy az egyik övezetben a törvényi minimumnál 10 százalékkal kevesebb zöld maradjon.

A Palotai-szigeten vendéglátó helyek, üzletek, szállások is létesülhetnek a sport -és rekreációs célú épületekben. A fővárosi közgyűlés szeptember végén fogadta el az újpesti Duna-part építési szabályzatát, amely bő teret nyit a vízparti ingatlanberuházások előtt.

Az elfogadott szabályzat új fejlesztéseket enged a Palotai-sziget nagy kiterjedésű rekreációs funkciójú belső területén: a volt folyó mederben sportpályák, sportcélú és rekreációs épületek létesülhetnek. Az előírás szerint azonban az épületek nem csak erre lesznek használhatók, alapterületük 25 százalékába más funkciókat is pakolhatnak: kereskedelmi, szolgáltatói, szállásadói, egészségügyi rendeltetetésű tevékenységeket.

A másik fejlesztési helyszínt a Váci út mentén a Fővárosi Vízművek ingatlanjain jelölték ki, ahol irodaépületek, munkahelyi épületek jöhetnek létre.

Mint a szél

A szabályzat zökkenőmentesen suhant végig az állami főépítésszel való előzetes egyeztetésen. Csupán egy bökkenő volt, azt is elsimították.

Az újpesti önkormányzat a kerületi építési szabályzatában egy beépítésre szánt területen 30 százalékban jelölte meg a legkisebb zöldfelület arányát, miközben az Országos Településrendezési és Építési Követelmények abban az övezetben 40 százalékot írnak elő.

A törvénytől való eltérést jóvá kellett hagyatni Sersliné Kócsi Margit állami főépítésszel. Sikerrel: a főépítész akceptálta a kérést, egyetértett azzal, hogy a tíz százalékos zöldfelületcsökkentés kiállja a törvényben rögzített elég rugalmasnak tűnő feltételt: a „különleges településrendezési okot, illetve a kialakult helyzetet”.

A zöldpárt sem emelt kifogást

Perneczky László újpesti önkormányzati képviselő megkeresésünkre azt mondta, nem tart a partszakasz beépítésétől, mivel a Duna-parti és újpesti kerületi építési szabályzat nem enged rakpartszerű sűrű beépítést, telibe betonozást. „Én újpestiként, LMP-sként, zöld szemléletű emberként vettem részt a folyamatban. A szabályozást jól átgondoltnak, emberléptékűnek, relatíve környezetkímélő és lokálpatrióta szemléletűnek találtam. Azaz összességében elfogadhatónak” – jelentette ki a Narancs.hu-nak.

A lehetséges, különböző érdekcsoportokhoz kötődő befektetőkről szóló pletykákat ő is halott, de ezeket nem kívánta kommentálni. Mindenesetre az tény, hogy a Váci út menti új fejlesztési terület mentén Mészáros Lőrinc is megvetette lábát: 2013-ban a hozzá kötődő Appennin Vagyonkezelő Holding  megvásárolta az ott egy 6400 négyzetméteres ingatlannal rendelkező VCT 78 Ingatlanhasznosító Kft.-t. Mészáros a szintén érdekeltségébe tartozó Magyar Takarékszövetkezeti Bank révén is igényt tarthat az ingatlanra, amely tavaly szeptemberben 2030-ig szóló elővételi jogot jegyeztetett be a területre.

A leendő Duna-parti ingatlanfejlesztésekről, befektetőkről, a zöldfelület csökkentéséről és az önkormányzat szándékairól kérdeztük Wintermantel Zsolt (Fidesz) újpesti polgármestert, de nem reagált kérdéseinkre.

Jó üzlet

Azt, hogy az újpesti Duna-parton is beindul a kereskedelmi és vendéglátói élet, elsőként az jelezte, hogy 2017 nyarán a folyómederből kibújt az első vendéglátóhely, közvetlenül az északi vasúti összekötő híd lábánál.

Mint a Népszava megírta, a nyitáshoz nem kértek engedélyt a katasztrófavédelemtől, ezért a hatóság vizsgálatot indított. Az nyitással kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet a lap, hogy az önkormányzati nyilvántartás szerint az üzemeltető 2017. június 6–án kezdte tevékenységét, a vízügyi igazgatóság tájékoztatása szerint azonban vendéglátóhelyhez szükséges Duna-meder bérlete csak júliusban kezdődött.

Az ellentmondásra rákérdeztek a vízügynél, választ nem kaptak, és arra sem, hány forintért bérli a területet a cég. A vendéglátóhely, amit a polgármester is ajánlott közösségi oldalán, rendkívül népszerű lett. A kommentelők többsége alig győzte dicsérni a kerületvezetőt a fejlesztésért: „nagyszerű Polgi, boldog vagyok, hogy ilyen csodás kerületben élhetek és már a Duna-partunk is virágzik!” – írta az egyikük.

Kisebbségben maradtak a kritikusok, akik a közeli természetvédelmi terület, a szemetelés és a zajszennyezés miatt nem ide helyezték volna. Azóta már egy másik vendéglátóhely is megnyílt még a nyáron a hídláb másik oldalán.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.