Hatalmas üzleti lehetőség nyílt a Duna-parton, amire a NER-oligarchák is felfigyeltek

Gazdaság

A főpolgármesteri hivatal kiharcolta, hogy az egyik övezetben a törvényi minimumnál 10 százalékkal kevesebb zöld maradjon.

A Palotai-szigeten vendéglátó helyek, üzletek, szállások is létesülhetnek a sport -és rekreációs célú épületekben. A fővárosi közgyűlés szeptember végén fogadta el az újpesti Duna-part építési szabályzatát, amely bő teret nyit a vízparti ingatlanberuházások előtt.

Az elfogadott szabályzat új fejlesztéseket enged a Palotai-sziget nagy kiterjedésű rekreációs funkciójú belső területén: a volt folyó mederben sportpályák, sportcélú és rekreációs épületek létesülhetnek. Az előírás szerint azonban az épületek nem csak erre lesznek használhatók, alapterületük 25 százalékába más funkciókat is pakolhatnak: kereskedelmi, szolgáltatói, szállásadói, egészségügyi rendeltetetésű tevékenységeket.

A másik fejlesztési helyszínt a Váci út mentén a Fővárosi Vízművek ingatlanjain jelölték ki, ahol irodaépületek, munkahelyi épületek jöhetnek létre.

Mint a szél

A szabályzat zökkenőmentesen suhant végig az állami főépítésszel való előzetes egyeztetésen. Csupán egy bökkenő volt, azt is elsimították.

Az újpesti önkormányzat a kerületi építési szabályzatában egy beépítésre szánt területen 30 százalékban jelölte meg a legkisebb zöldfelület arányát, miközben az Országos Településrendezési és Építési Követelmények abban az övezetben 40 százalékot írnak elő.

A törvénytől való eltérést jóvá kellett hagyatni Sersliné Kócsi Margit állami főépítésszel. Sikerrel: a főépítész akceptálta a kérést, egyetértett azzal, hogy a tíz százalékos zöldfelületcsökkentés kiállja a törvényben rögzített elég rugalmasnak tűnő feltételt: a „különleges településrendezési okot, illetve a kialakult helyzetet”.

A zöldpárt sem emelt kifogást

Perneczky László újpesti önkormányzati képviselő megkeresésünkre azt mondta, nem tart a partszakasz beépítésétől, mivel a Duna-parti és újpesti kerületi építési szabályzat nem enged rakpartszerű sűrű beépítést, telibe betonozást. „Én újpestiként, LMP-sként, zöld szemléletű emberként vettem részt a folyamatban. A szabályozást jól átgondoltnak, emberléptékűnek, relatíve környezetkímélő és lokálpatrióta szemléletűnek találtam. Azaz összességében elfogadhatónak” – jelentette ki a Narancs.hu-nak.

A lehetséges, különböző érdekcsoportokhoz kötődő befektetőkről szóló pletykákat ő is halott, de ezeket nem kívánta kommentálni. Mindenesetre az tény, hogy a Váci út menti új fejlesztési terület mentén Mészáros Lőrinc is megvetette lábát: 2013-ban a hozzá kötődő Appennin Vagyonkezelő Holding  megvásárolta az ott egy 6400 négyzetméteres ingatlannal rendelkező VCT 78 Ingatlanhasznosító Kft.-t. Mészáros a szintén érdekeltségébe tartozó Magyar Takarékszövetkezeti Bank révén is igényt tarthat az ingatlanra, amely tavaly szeptemberben 2030-ig szóló elővételi jogot jegyeztetett be a területre.

A leendő Duna-parti ingatlanfejlesztésekről, befektetőkről, a zöldfelület csökkentéséről és az önkormányzat szándékairól kérdeztük Wintermantel Zsolt (Fidesz) újpesti polgármestert, de nem reagált kérdéseinkre.

Jó üzlet

Azt, hogy az újpesti Duna-parton is beindul a kereskedelmi és vendéglátói élet, elsőként az jelezte, hogy 2017 nyarán a folyómederből kibújt az első vendéglátóhely, közvetlenül az északi vasúti összekötő híd lábánál.

Mint a Népszava megírta, a nyitáshoz nem kértek engedélyt a katasztrófavédelemtől, ezért a hatóság vizsgálatot indított. Az nyitással kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet a lap, hogy az önkormányzati nyilvántartás szerint az üzemeltető 2017. június 6–án kezdte tevékenységét, a vízügyi igazgatóság tájékoztatása szerint azonban vendéglátóhelyhez szükséges Duna-meder bérlete csak júliusban kezdődött.

Az ellentmondásra rákérdeztek a vízügynél, választ nem kaptak, és arra sem, hány forintért bérli a területet a cég. A vendéglátóhely, amit a polgármester is ajánlott közösségi oldalán, rendkívül népszerű lett. A kommentelők többsége alig győzte dicsérni a kerületvezetőt a fejlesztésért: „nagyszerű Polgi, boldog vagyok, hogy ilyen csodás kerületben élhetek és már a Duna-partunk is virágzik!” – írta az egyikük.

Kisebbségben maradtak a kritikusok, akik a közeli természetvédelmi terület, a szemetelés és a zajszennyezés miatt nem ide helyezték volna. Azóta már egy másik vendéglátóhely is megnyílt még a nyáron a hídláb másik oldalán.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.