A kormány még 2016-ban döntött úgy, hogy a munkaerőhiány kezelésének egyik módjaként a közmunkásokat áttereli a normál munkaerőpiacra. Két lépést tettek ennek érdekében, csökkentették a közmunkások munkahelyeinek támogatását, és befagyasztották a közfoglalkoztatottak bérét, derül ki a Policy Agenda elemzéséből, mely 2011-től vizsgálta meg a keresetek alakulását.
Az Orbán-kormány közfoglalkoztatási alapelve lett, hogy erőfeszítés nélkül senki se részesülhessen a társadalmi szolidaritásból. Azaz, aki nem dolgozik, az segélyre se lehessen jogosult. Ezért az Orbán-kormány szinte általánossá tette ezt a követelményrendszert az aktív korú társadalom körében, és néhány kivételtől eltekintve bevezette a kötelező közmunkát. Ez a foglalkoztatás – a bérezést tekintve – azonban eltérően működik, mint a „normál” munkaviszony, hiszen a bérezésében bevezettek egy, a minimálbérnél alacsonyabb kategóriát.
| ||
2011-ben a nettó közfoglalkoztatotti bér (nem munkavezető, és szakképesítés nélkül – kb. 85%-a ide tartozik a közmunkásoknak) csupán 78%-át érte el a nettó minimálbérnek. Ez azt jelentette, hogy egy minimálbérrel foglalkoztatott (adókedvezmények nélkül) 13.575 forinttal vitt haza többet, mint egy közfoglalkoztatott.
A munkaerőhiány miatt a kormányon 2015 óta folyamatosan erősödő nyomás azt „eredményezte”, hogy tudatosan elkezdték növelni a minimálbér és közfoglalkoztatotti bér különbségét. Azaz a kormány adminisztratív eszközökkel még élesebb különbséget tett az eltérő jogviszonyban végzett munkák között.
A közmunkások kimaradtak a 2016 végén kötött kétéves bérmegállapodásból, majd a 2018 végén kötött részleges bérmegállapodásból is. Ennek hatására e foglalkoztatási körben három éve befagyasztásra került a minimálbér bruttó összege.
A tudatos kormányzati lépésnek köszönhetően 2019-ben a közfoglalkoztatottak 80-85%-a a nettó minimálbérnek csupán 55%-át viszik haza. Ez a nyolc évvel ezelőtti 13.575,- forint eltéréstől most már havonta 44.868,- forintos különbséget jelent.
A Policy Agenda elemzéséből az is kiderül, hogy ha a közfoglalkoztatotti bérek emelkedése és az infláció alakulása szempontjából a 2011-2019 közötti időszakot nézzük, akkor egyértelmű, hogy az idei évtől kezdve reálbércsökkenés van a vizsgált időszakban.
Miközben nettó értékében 15%-kal emelkedett a közfoglalkoztatotti bér, ezalatt 16%-kal emelkedett az infláció (2019-ben a kormány által várt mértékkel számoltunk). Azaz egy közmunkás helyzete a reálbért tekintve romlott az eltelt nyolc év alatt. Csak az élelmiszerárakat vizsgálva még ennél is rosszabb a helyzet.
E területen 21%-os volt az árváltozás az elmúlt nyolc évben, és ez 6 százalékponttal magasabb, mint a közmunkások bérének növekedése. Ebből következően egy közmunkás 2019-ben kevesebb élelmiszert tud megvenni a „közmunkás béréből”, mint 2011-ben.
Ez a folyamat ráadásul nem csak általában a társadalmi egyenlőtlenséget növeli, hanem a nők és férfiak közötti egyenlőtlenséget is. 2014-ben a közmunkásoknak még 54%-a férfi volt, 2018 októberében ez az arány már csak 43% volt. Azaz a nők kerültek „többségbe”, és ezáltal az ő jövedelmi helyzetük is romlott.
A környező országokhoz viszonyítva az is látható, hogy euróba átszámolva egy magyar közfoglalkoztatotthoz képest egy román minimálbéres 62%-kal keres jobban, míg egy szlovák 169%-kal. Egyedül Ukrajnában van alacsonyabban a nettó minimálbér, mint a magyar közfoglalkoztatotti bér.
| ||
Arról pedig épp kedden írtunk, hogy olyan országok is előzik Magyarországot a jövedelmi ranglistán, amelyekről nem is gondolnánk.
Nem lépett előre Magyarország az európai jövedelemrangsorban
Nem lépett előre Magyarország az európai jövedelemrangsorban. A bérnövekedés erre volt elég, leszakadóban vagyunk Ausztriához képest. Az Eurostat és saját adatok alapján a G7 gazdasági portál számolta ki, hogy a magyar társadalom különböző jövedelmi rétegei hol helyezkednek el az Európai Unión belül. A magyar bérnövekedés mellett szinte minden uniós országban növekedtek a háztartások jövedelmei.
