Kudarcos felújítás a Ligetben: bezártak a 300 milliós pavilonok

Gazdaság

Háromszázmillió forintba kerültek a Városliget Zrt. minőségi vendéglátás és ajándéktárgy árusításra hivatott pavilonjai, amelyek mind bezártak. Az épületeket bérlő, offshore-ban is utazó tulajdonosának cége tízmillió feletti veszteséget termelt.

Hetek óta egy sem működik abból a három pavilonból az Állatkerti úton, amelyeket a Városliget átszabása keretében szinte az elsőként újítottak fel.

Impozáns épületekről van szó, amelyeket a Pesti Vigadót is megálmodó Feszl Frigyes – a magyar romantikus művészet egyik kiemelkedő építésze – régi tervei alapján húztak fel. Eredetileg ugyanis a környezetbe nem igazán illő bódék álltak itt, amelyek lufikat, strandcikkeket, vízipisztolyokat, a sör-bort árultak.

Belül már üres

Belül már üres

 

 

Ezek ellen indított harcot a Liget-projekt miniszteri biztosa, a közelben álló Szépművészeti Egyetem főigazgatója, Baán László, aki három évvel ezelőtt a következőkkel indokolta a balkáni állapotok felszámolását: „Ami ma itt van, az nem a megújuló Liget minőségéhez illő kínálat és színvonal. De hogy világosabb és egyértelműbb legyek: ez a bódésor kínosan és vállalhatatlanul gagyi. Ha az elmúlt évtizedekben lett volna felelős gazdája a Ligetnek, ez már rég eltűnt volna innen”.

Zárva várt turisták

Csakhogy az épületenként 100 millió forintból felhúzott pavilonok képtelenek voltak teljesíteni ezt a küldetést, zárva vannak, mint a múlt pénteken készült képünkön is látszik (lásd fentebb), az egyiket teljesen ki is ürítették. Üzemeltetője úgy hagyta hátra az épületet, hogy az ajtón még mindig ott a felirat: „Nyitva/Open”.

A látszat csal: zárva van

A látszat csal: zárva van

 

 

Minden jel szerint az Állatkert és a Széchenyi Fürdő látogatói inkább a gagyira voltak vevők. A bódékat 2016 elején dózerolták le, az új körépületeket pedig 2017 tavaszán adták át. Az eredeti cél az volt – idézzük a Városliget Zrt. honlapját –, hogy „egy hangulatos kávézó-cukrászda, egy art-shop ajándékbolt, és egy szabadidős kellékeket (piknikfelszerelések, szabadtéri játékok, esernyők stb.) árusító bolt” szolgálja ki a turistákat, az igényes vásárlókat. Ám alig pár hónap kellett, hogy az"art-shop ajándékbolt" bedobja a törülközőt a Széchenyi Fürdő oldalában.

A minőségi árukínálat annyira minőségi lett, hogy négyezer forintot kértek egy bögréért, 20 ezret egy rongybabáért. Egy idő után ismét feltűntek például a lufik, a csokiszeletek, de így sem mehetett túl jól a bolt, mert – ahogy arról idén januárban a Népszava beszámolt – rövidesen raktárként használták a pavilont: üdítős rekeszeket, fagylaltozó pultokat, székek halmait láthatták a 100 milliós épületbe bekukkantó turisták.

Azt, hogy gond van, a Liget Zrt. is érezte, tavaly szeptemberben ezzel indokolták a pavilonok működési nehézségeit: az üzemeltető cég „összegezte a megnyitás óta felhalmozott tapasztalatokat, és ezek alapján kérelmezte az egyes épületek szolgáltatásainak, kínálatának átszervezését. A szabadidős, ajándék- és művészeti tárgyak egy pavilonba kerülnek, míg a felszabaduló épületben kap helyet a fagylaltozó, a kávézó pedig a jelenlegi helyén marad.”

false

 

A „kínálat átszervezésének” újabb lépése az volt, hogy az egyik pavilonban kürtős kalácsot kezdtek árulni ezer-ezerötszáz forintos áron, de úgy fest, ez sem jöhetett be, mert a bolt az októberig elhúzódó indián nyár folyamán bezárt. Ami nem csodálható, hiszen a legtöbb bevételt hozó cukrászda se bizonyul tartósan életképesnek, hetek óta zárva, csak a Liget-projekttől függetlenül régóta ott működő lángosos maradt nyitva.

Rejtélyes tender

Baán a projekt elindításakor azt is ígérte, hogy a balkáni állapotokat fenntartó árusok is pályázhatnak a pavilonok üzemeltetésére, de nem vállalták a minden napos nyitva tartást, mert úgy számoltak, nem tudnák kitermelni – a rezsi, alkalmazottak bére mellett – a pavilononkénti 400 ezer forintos bérleti díjat havonta.

false

 

Akadt viszont egy cég, amelyik ezt vállalta: mind a három pavilon bérletét a Wo Europe Kft. nyerte el. Ám úgy tűnik, sokat akart markolni, de keveset fogott: a társaság tavaly 14 milliós veszteséget termelt.

A Wo Europe Kft. kiválasztásának körülményei eleve rejtélyesek voltak. A társaságot 2013-ban alapították, de 2017-ig érdemi tevékenységet nem igazán folytatott, 2013-ban, 2015-ben és 2016-ban nulla árbevétele volt. 2014-ben volt forgalma, de ez csak 980 ezer forint árbevételt eredményezett.

Alapítása óta minden évben veszteséget termelt, ennek ellenére mégis elindulhatott a Városliget Zrt. pályázatán. A céget egyébként Bagyinszki Gábor alapította, aki több vállalkozásánál is előszeretettel alkalmazott „adóoptimalizálást”, például a 2009-ben az általa alapított Romnivest Kft. egy panamai offshore cégnél kötött ki.

Kerestük kérdéseinkkel a Liget Zrt-ét, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat.

(A fotók a szerző felvételei.)

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?