Magyar vendégmunkásokra várnak az Arad megyei cégek

  • narancs.hu
  • 2025. január 10.

Gazdaság

Most is jár munkásbusz a magyar-román határon át. Azok utaznak rajta, akik Romániában eladott lakásuk árából házat vettek Magyarországon, és most ingáznak a munkahelyükre.

A romániai Arad megyében munkaerőhiány van, és bár a munkanélküliségről is vannak adatok, ez nem annyira számottevő. Az ottani cégek Románia schengeni övezethez való csatlakozásától azt várják, hogy megjelennek náluk a magyarországi munkavállalók is. 

A Szegeder vette észre a Krónika írását, amely arról szól, a határon túli megyei önkormányzat arra számít, hogy miután megszűnt a rendszeres ellenőrzés a határátkelőhelyeken, a munkát kereső magyarok számára is vonzó lehet az Arad környéki ipari övezet mint lehetséges munkahely.

Andó András, az Arad megyei önkormányzat kommunikációs és stratégiai igazgatója azt nyilatkozta, évek óta készültek a schengeni csatlakozásra. Uniós támogatásból felújították a határt átszelő utakat, bővítették a magyar-román határ mentén az Arad megyei úthálózatot. „Mindezt azért, hogy könnyebbé tegyük a magyarországi munkaerő áramlását az Arad megyében működő 11 ipari park valamelyikébe. Szakképzett és szakképzetlen munkaerőre egyaránt szükség lenne. Szinte hetente jelzik multinacionális vállalatok a megtelepedési szándékukat a megyében, ugyanakkor aggódnak a krónikus munkaerőhiány miatt” – mondta Andó András.

Bizonyos üzemek már most is visznek buszokkal munkásokat a Békés megyei Battonyáról, Dombegyházról. Ezeken a munkásbuszokon azonban jellemzően olyan emberek utaznak, akik Románia 2007-es uniós csatlakozása után aradi, Arad környéki lakásukat eladva olcsón vettek házat a határ magyar oldalán, viszont a munkahelyüket nem adták föl, ingázók lettek. 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Ilyen az, amikor Zelenszkij mutogat Orbánra

Az ukrán elnök nem a magyaroknak üzent, amikor Orbánt fenyegette, hanem a saját szavazóinak, akik választ kérnek arra, miért nem harcolta még ki a pénzügyi mentőcsomagot az Európai Uniótól. De a magyar miniszterelnököt amúgy is Putyin ügynökének tartják az ukránok – így nem bánják, ha csúnyán beszélnek róla.

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.

Hunn, új legenda?

A tárlat fő kérdése nem az, hogy milyenek voltak ténylegesen a hunok. Inkább az 1500 éve folyamatosan létező, izgalmas, zavarba ejtő és örökké változó Attila-legenda kusza szövevénye bontakozik ki előttünk.

Irigységmonológ

A zenés darab egy, a „semmi közepén” lévő buszmegállóban születő belső monológ. Akár a Forrest Gumpban, csak itt az elfogadás békéje helyén az elégedetlenség indulata áll. Hősünk, úgy tűnik, egyszer már járt ennél a kissé misztikus elágazásnál. Életé­nek első fele az egyik irányba elindulva nem vezetett sehová, és most, amikor ismét itt ül a megállóban, már nem biztos, hogy indul járat az ellenkező vonalon.