A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 49 millió forint bírságot szabott ki az OTP Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenységével kapcsolatban feltárt hiányosságok miatt – tudatta a jegybank keddi közleménye, amelyben leszögezték, a hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését.
A felügyelő hatóság szerint az OTP
- több pénzmosásgyanús ügyletet nem jelentett be haladéktalanul,
- nem volt megfelelő a bank belső ellenőrzési és információs rendszere, illetve a monitoring tevékenysége,
- problémák merültek fel a belső kockázatértékelése, ügyfél-átvilágítási gyakorlata, kockázatcsökkentő intézkedései és a pénzmosás-megelőzési képzésekkel kapcsolatban is.
Az MNB hivatalból folytatott le célvizsgálatot. A vizsgálat feltárta, hogy az OTP Bank több területen nem a felügyeleti elvárásoknak megfelelően végezte pénzmosás-megelőzési tevékenységét. A hiányosságok okát a felügyelet alapvetően a belső kontrollkörnyezet kevésbé hatékony működésében látta. Az OTP Bank belső kontrollkörnyezete fejlesztésre szorul, mivel a felügyeleti elvárásokhoz képest a társaság nem rendelkezik hatékony másodlagos és harmadlagos védelmi funkciókkal.
A belső kockázatértékelés hibájának minősült például, hogy több, kockázatosnak számító ügyfélkör esetében a feltárt kockázatok kezelése érdekében alkalmazott intézkedéseket helytelenül, nem a feltárt kockázatokkal arányosan határozták meg, és az ilyen ügyfélkörre nem végeztek el visszamenőleges szűrést. Előfordult olyan eset is, hogy a bank nem vette figyelembe az MNB által közzétett földrajzi szempontú pénzmosási kockázatokat. Az ügyfél-átvilágítások során az OTP Bank többször nem győződött meg megfelelően a pénzeszközök forrására vonatkozó információkról, míg más ügyfeleknél nem bizonyosodott meg a tényleges tulajdonos személyéről, egyes esetekben pedig a tényleges tulajdonosokról rendelkezésére álló adatok nem voltak naprakészek.
A hitelintézet egyes ügyfeleit magas kockázatba sorolta, mégsem végezte el haladéktalanul a fokozott ügyfél-átvilágítást.
A bírság meghatározásakor az MNB súlyosbító körülményként értékelte az egyes jogsértések súlyát, a biztonságos működésre gyakorolt hatást, a jogsértések gyakoriságát, tartósságát, illetve a hitelintézet piaci részesedését. Enyhítő körülménynek számított, hogy a hitelintézet több jogszabálysértés kiküszöbölése érdekében már intézkedéseket hozott.
