A bankok különadójának a lehetséges megemeléséről és a kamattámogatott hitelek kamattámogatásának a felülvizsgálatáról beszélt ma Varga Mihály pénzügyminiszter Egerben a Közgazdász-vándorgyűlésen.
Mint arról beszámoltunk, ugyanitt Matolcsy György jegybankelnök keményen bírálta a kormány gazdaságpolitikáját és az árstopok alkalmazását, ami szerinte 3-4 százalékkal tovább növelte az amúgy is magas inflációt.
Varga Mihály a Portfolio.hu beszámolója szerint arról beszélt, hogy bár nem szívesen nyúl ilyen eszközhöz a kormány,
mérlegelheti, hogy amennyiben a bankoknak jelentős nyeresége lesz, megemeli az adójukat, hogy ezzel javítsa az államháztartás helyzetét.
Varga szerint az idén a bankoknak az idén nagyobb lesz a nyeresége, mint tavaly, mert az év első felét rekordszintű, 676 milliárd forintos adózás utáni nyereséggel zárta a magyar bankszektor, és jó esély van az 1000 milliárd forintos szint átlépésére 2023 egészében, ami valóban rekordnyereséget és ezzel megnövekedett terherviselő képességet jelent.
A lap hozzáteszi, hogy a profitnövekedés ugyanakkor kétharmad részében a megemelkedett jegybanki kamatoknak köszönhető, amelyek csökkentése már megkezdődött, a rekordprofit tehát átmeneti jelenség, ráadásul már idén is 76,6 milliárd forint „hagyományos” bankadófizetési kötelezettséget és 208,4 milliárd forint extraprofitadó-fizetési kötelezettséget számolt el az év egészére a bankszektor, amihez a kamatstop év végéig történő kiterjesztésének 58,1 milliárd forintos terhe is hozzájárul. Jövőre az extraprofitadó nagyjából megfelezését ígérte meg a kormány eddig arra az esetre, ha a bankok jelentősen növeli állampapír-állományukat, amelyre eddig minden esély megvolt.
Varga azt is mondta, hogy tavaly 6 százalék körül volt a GDP-arányos hiány, a kormány jövőre ragaszkodik a 2,9 százalékos hiányhoz, ezért az említett változásokon túl akár folyamatban levő beruházásokat is leállíthat a kormány, ha a fiskális helyzet ezt kívánja.
A pénzügyminiszter szerint emellett
a kamattámogatott hitelprogramok felülvizsgálatára is sor kerülhet,
ennek indoklásaként arra utalt, hogy a piaci és a támogatott kamatlábak között jelentős az eltérés. Az nem derült ki, hogy a jelenleg 5 százalékon futó Széchenyi Kártya Programra, a 3 százalékos kamatozású CSOK-hitelre vagy a 0 százalékos babaváró hitelre gondolt-e.
