A laposföld-hívők súlya is kisebb, ha pont az Egyenlítőn mérjük

  • Hraskó Gábor
  • 2017. december 11.

Hamis dilemma

Nehéz elképzelni, de bizony púpozódik a víz a medencében, és hiába forog a Föld, nem dőlünk el.

A múlt heti laposföld-hitről szóló bejegyzés végén közöltem egy fejtörőt:

Építünk az óceánon egy medencét, amibe vizet teszünk. Az alábbi három ábra közül melyik ábrázolja azt, amit tapasztalni fogunk?

false

 

El kell árulnom, hogy ez a fejtörő eredetileg a laposföld-hívők fórumán jelent meg. Szerintük természetesen az „A” kép ábrázolja helyesen a szituációt. A „B” variációt azért tették fel, mert szerintük egyértelmű, hogy egy lapos fenekű „szabályos” medencében lapos a vízfelszín, és rá akartak mutatni, hogy milyen nonszensz feltételezni, hogy közvetlen alatta a tenger felszíne meg görbült. Mert ha a felső vízfelszín lapos, akkor miért lenne az alsó felszín görbült, ugyebár?

Természetesen a „C” változaton kacagnak csak igazán, mert

hát ki látott már olyan uszodát, amelyben púpos lett volna a vízfelszín.

Pedig persze a „C” változat a helyes. Az „A” változat is helyesnek tekinthető, ha kicsi méretekről beszélünk. De ha néhány ezer kilométeres a medence, akkor ott bizony már nem elhanyagolható a görbület, és tényleg a „C” ábrához hasonlatos. Kétségkívül furán néz ki a medencében púposodó víz, még nekem „gömbföld-hívőnek” is. De hát ez van, tényleg mélyebb lesz a víz a medence közepén, mint a szélein.

Kicsit könnyebben érthető mindez, ha más koordináta-rendszerben ábrázoljuk. Legyen a vízfelszín laposan ábrázolva, mert laikus szemléletünknek tényleg az tűnik természetesnek. Persze ez torzított ábrázolás, nem a valóságot tükrözi, de valahogy tényleg kényelmesebb. Ábrázoljuk rajta a medencét ugyanilyen módon torzítva. Az eredeti „C” ábrán is láthatjuk, hogy a medence falai nem merőlegesek a tengervíz felszínére, hanem befele dőlnek. A medence alja sincs mindenhol egyenlő távolságra a tenger felszínétől. Középen belóg. Ha egy ilyen medencébe vizet töltünk, és ebben a torzított perspektívában ábrázoljuk, akkor a medence vízfelszíne is laposként jelenik meg, és párhuzamos lesz a tengerfelszínnel.

false

Ismerve kedves laposföld-hívő polgártársaimat, most boldogan kacarásznak: „Látod, szerintük is természetellenes a görbült vízfelszín!” Nem, nem ezt mondom. Csak nekünk, laikus, mindennapi embereknek tűnik idegennek, furcsának a valódi megoldás.

De tudjuk, hogy elménk becsap, a világ furcsább és érdekesebb, mint azt a fotelben elmélkedve gondolnánk.

A Magyar Narancs Facebook-oldalán hozzászólásaikban néhányan gyanakodtak a „C” megoldásra, de nem voltak valami magabiztosak. Az egyik kommentelő szerint egyik ábrám sem helyes: „…a víz a tehetetlenségéből fakadóan a medencében a Föld forgásával ellentétes irányba árad, torlódik.” Ez érdekes feltevés, de tévedés. Hasonló ahhoz a lapos földes érveléshez, amely szerint egy forgó Földön hatalmas szélviharok lennének, mert a légréteg nem tudná követni a forgást, amelynek sebessége az egyenlítőn 1670 km/óra. Azt gondolná az ember, hogy a keleti irányba forgó Földön a gyorsulást okozó erő is keleti irányú. Pedig nem. Forgáskor a gyorsulást okozó erő merőleges a pillanatnyi haladási irányra, a Föld középpontja fele mutat. Mi ezzel az erővel ellentétes irányú, felfele mutató virtuális (tehetetlenségi) erőt, a centrifugális erőt érezzük (mint amikor a balra forduló villamoson jobbra dőlünk el).

Emiatt picit a mi súlyunk is kisebb az Egyenlítő mentén, mint ahogy a sarkoknál mérjük, vagy amit egy álló Földön mérnénk.

Nem dőlünk el a forgó Földön, hanem csak egy kicsit könnyebbek vagyunk, mintha állna. A kifele mutató tehetetlenségi erő az oka annak, hogy a Föld kissé ellipszoid alakú, az Egyenlítőnél ducibb, mint a sarkokon. Akkor lennének szélviharok, akkor lendülne ki a tengervíz és akkor dőlnénk el mi is, ha az álló Föld elkezdene egyre gyorsabban forogni. Ez mindaddig tartana, ameddig el nem érné a Föld a végleges forgási sebességét. Utána már nem lenne ilyen vízszintesen ható tehetetlenségi erő.

false

Mindez nem csak elmélkedés!

Pontos mérésekkel kimutathatók a súlykülönbségek, illetve a gravitációs gyorsulási különbség a Föld különböző pontjain. Ezek a különbségek passzolnak a gömb alakú Föld képéhez. Csak azért esik nehezemre azt írni, hogy ez is igazolja azt, hogy a Föld gömbölyű, mert ma mindez már nem igazán lényeges. Közvetlenül is észleljük, látjuk a Föld alakját az űrhajósok szemén és az általuk kezelt kamerákon keresztül.

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Nagyabonyi Emese újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Kende Tamás írása az uniós magyar vétók margójára.

Haptákban

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

Lombjuk se rezzen

A közelmúltban a mindenféle szükséghelyzetre hivatkozva született, s nagy szakmai felháborodást kiváltó kormányrendelet az egyéb szempontból is sérülékeny erdőállományban könnyítené meg a fakivágást. Nem véletlenül.

„Ötven százalék!”

Évek óta 25 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből, és ha nem jön érdemi változás, 2023 januárjára ötszörös lesz a különbség az orvosok és a szakdolgozók bére között. A MESZK javaslatcsomagot küldött az államtitkárságnak, és bízik a párbeszédben, a mielőbbi béremelésben.

Nagykapu

Aj Vej-vej következetesen és mindenáron, minden megnyilatkozásával, ideértve a műalkotásait is, az emberi szabadságról, mint alapvető jogról beszél. Nála nincs kiskapu és mellékzönge: az üzenet a kezdetek óta ugyanaz. A kifejezési formák változtak, azok is szervesen egymásból építkezve.