Sami A. pont az az ember, akit senki nem szívesen lát szabadlábon. A hatóságok Észak-Rajna-Vesztfáliában azt állítják, hogy a 40 éves tunéziai férfit Afganisztánban képezték ki terroristának, és ez olyan jól sikerült, hogy egy ideig Oszama bin Laden testőre is volt. Azt is feltételezik, hogy egy radikális iszlamista csoport tagja, valamint fundamentalista tanításokkal próbál rávenni fiatalokat, hogy csatlakozzanak a dzsihádhoz. Közülük kettőt már le is tartóztattak. Sami A.-t azonban nem tudták elítélni, hiába vádolták azzal, hogy az al-Kaida tagja. Azzal is próbálkoztak, hogy kiutasítsák az országból, de a düsseldorfi bíróság 2009-ben és 2016-ban is megakadályozta ezt, mivel fennáll a veszélye, hogy mint terrorgyanúba keveredett embert, Tunéziában megkínoznák. Márpedig ha fennáll a kínzás veszélye, akkor még az iszlamisták is maradhatnak Németországban.
Így hát Sami A. ma is egy bochumi munkásnegyedben él német feleségével és négy gyerekével. Mindennap jelentkeznie kell a rendőrségen, és folyamatos megfigyelés alatt tartják. De szabad, ahogy Anis Amri is az volt, akit szintén nem tudtak elítélni és szintén nem tudtak kitoloncolni. Hiába tekintettek rá terrorista fenyegetésként, szabad ember volt. A szabadságát pedig arra használta, hogy lelőjön egy sofőrt, ellopja a kamionját, és azzal belehajtson egy karácsonyi vásárba a Breitscheidplatzon.
Targeting Terrorists: Germany's Dilemma in Dealing with Islamist Threats - SPIEGEL ONLINE - International
German police believe there are 602 Islamists living in the country who could be capable of perpetrating a terrorist attack. Politicians want to crack down on possible extremists, but many of the measures under consideration are ineffective or legally dubious. By SPIEGEL Staff
Ez a két történet jól mutatja, milyen piszok nehéz egy jól működő demokráciában harcolni a terrorizmus ellen. Németország most azzal küzd, hogy olyan eszközöket találjon ehhez, amelyek nem korlátozzák indokolatlanul az állampolgári jogokat, mégis hatékonyak – miközben jobbszélről folyamatos a populista kiabálás. A Spiegel korábban részletes – és angolul is olvasható – cikkekben járt utána, hogyan kezelték fatálisan félre a berlini teherautós támadó ügyét, illetve hogy milyen strukturális problémái vannak a német bűnüldözésnek. A mostani cikk azzal az ijesztő ténnyel indít, hogy 200 olyan iszlamistáról tudnak, akik bármikor képesek lehetnek terrorakciót végrehajtani, de a megfigyelésen túl nem tudnak fellépni ellenük.
Egy nemrég elfogadott törvény több új lehetőséget nyitott meg a hatóságok előtt a gyanús személyek megfigyelésére, amelyek közül csak az egyik, hogy bokára erősíthető elektronikus nyomkövetővel monitorozhatják a mozgásukat. Ami nyilván olcsóbb is, mint ha ezt rendőrök csinálnák – márpedig a költségfaktor is fontos, hiszen sokakat kellene szemmel tartani. A német titkosszolgálatok 10 ezer olyan személyt tartanak számon, akik törvényes eszközökkel akarják megváltoztatni a társadalmat az iszlamista ideológia szerint; és szintén majdnem 10 ezer olyan szalafistát, akik közül sokan hajlamosak lehetnek erőszakos cselekményekre. Egy másik új kezdeményezés pont a profilalkotásban, a valódi fenyegetések kiválogatásában próbál segíteni: a konstanzi egyetem pszichológusaival együtt kidolgozott minősítési mechanizmus feldolgoz minden adatot, amellyel a hatóságok rendelkeznek, és egy háromfokú skálán értékeli az adott személy veszélyességét.
Vannak radikálisabb elképzelések. A bajor kormány például kidolgozott egy olyan törvénytervezetet, amely lehetővé tenné, hogy a bírók elrendeljék egy személy korlátlan idejű előzetes letartóztatását. Ezt viszont valószínűleg nem veszi be a német jogrend és a közvélemény gyomra. "Akkor olyanná válnánk, mint Törökország, és sok kis Guantanamót hoznánk létre" – kommentálta a felvetést egy jogászprofesszor.
| ||
A cikknek van magyar szála is. Emre A. török állampolgár, de Németországban született – és a kiskunhalasi börtönben mesélte el történetét a Spiegel riportereinek. Egy évvel ezelőtt fogták el, amikor hamis útlevéllel akart átjutni a magyar-román határon. Pedig már Németországot sem lett volna szabad elhagynia, hiszen a hatóságok bevonták az útlevelét, miután azt az információt kapták, hogy Szíriába akar menni, hogy csatlakozzon az ISIS-hez. Emre A. azt állítja, hogy a magyar rendőrség és a titkosszolgálatok vég nélküli kihallgatásoknak vetették alá, amelyek közül a leghosszabb 72 órán át tartott. Hamis okiratokkal való visszaélés miatt 9 és fél hónap börtönre ítélték a végén. A magyarázata, miszerint azért szökött el lakhelyéről, mert kikészült a rendőrségi megfigyeléstől, és a rokonait akarta meglátogatni Törökországban, nem túl életszerű. De semmi terrorizmussal kapcsolatos vádat nem sikerült rábizonyítani, se a németeknek, se a magyaroknak. A büntetése letöltése után nem a családjához, Németországba küldték, hanem deportálták Törökországba. Na, vajon mi lesz vele ezután?
További olvasnivalók
Hogyan alakultak ki a városok? (The Atlantic)
Az egyik leghíresebb élő táncos, Mihail Barisnyikov szépen és hosszan beszél Brodszkijról és a költészetről általában. (Financial Times)
Gigantikus nemzetközi oknyomozás az egyik orosz pénzmosoda után, ahonnan persze Magyarországra is került pénz. (OCCPR)
