A kutyád is átver, ha úgy jobban jár
Border-Collie-Mix-Portrait-Dog-184324.jpg

A kutyád is átver, ha úgy jobban jár

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2017. március 14.

Hírek

Egy friss kísérlet bebizonyította, hogy a kutyák gond nélkül félrevezetik az embereket, ha ez kell hozzá, hogy megkapják a finom falatokat.

Marianne Heberlein, a Zürichi Egyetem biológusa érdekes viselkedést vett észre kutyáin: egyikük megpróbálta elterelni a másik figyelmét, hogy lefekhessen helyére az ágyban. A kutató ekkor elgondolkodott, hogy vajon az állatok az embereket is képesek lennének félrevezetni?

A kísérlet során minden kutyát két emberrel párosítottak össze. Az egyik ember mindig adott nekik jutalomfalatot, míg a másik csak megmutatta, hogy van nála finomság, de aztán megtartotta azt.

false

Ezután a kutyáknak megtanították, hogy vezessék oda az embereket a jutalomfalatokat tartalmazó dobozokhoz. A nagylelkű ember ekkor adott nekik finomságot, míg a másik nem. A következő lépés az volt, hogy a kutyák három dobozt kaptak. Az első finom kolbászt rejtett, a második átlagos kekszet, míg a harmadik üres volt. A kutyák tudták, hogy a kísérlet végén mindent megehetnek, ami a dobozokban maradt.

Ekkor az ebeket arra kérték, hogy vezessék az embereket a finomságokat rejtő dobozhoz. A kutyák azokat az embereket, akik megtartották maguknak az ételeket, soha nem vezették a kolbászos dobozhoz, sőt legtöbbször az üres dobozt mutatták meg nekik. Ez pedig azt jelenti, hogy a kutyák rájöttek: csak akkor kapják meg a finomságokat, ha átverik az embert.

Kiben bízzunk ezek után?

(via NatGeo)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.