Trump letarolta Amerikát
Megtörtént, amire egy éve, egy hónapja, de még tegnap sem számított szinte senki: a republikánus Donald Trump lett az USA 45. elnöke. Trump az elektori kollégiumban minimum 289 szavazatot szerzett (a győzelemhez 270 kell), a demokrata Hillary Clintonnak jelenleg 218 elektora van. A szavazatszámlálást még nem mindenhol fejezték be, de úgy tűnik, Clinton országosan egy hajszállal több szavazatot kapott. Ez azonban nem számít, mert az elektorokat delegáló államokban a győztes mindent visz elv alapján dől el a verseny.
Trump győzelmi beszéde kampányához képest visszafogott volt, gratulált vetélytársának – őt korábban még lecsukatta volna -, azt mondta, minden amerikai elnöke lesz, „mozgalmába” befogadja valamennyi etnikum tagját, vallás követőjét. Clinton amerikai idő szerint csak szerda reggel, a meghirdetetthez képest is több mint kétórás késéssel állt a nyilvánosság elé, elismerte „nagyon fájdalmas” vereségét, hangsúlyozta a jogállamiság, az egyenlőség és az emberi méltóság értékeit. Obama elnök csütörtökön találkozik Trumppal.
| ||
Reakciók a nagyvilágból
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke közös levélben gratulált Trump győzelméhez. Tusk ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy az elmúlt hónapok és napok eseményei figyelmeztető jelek a liberális demokrácia hívei számára. A Tanács elnöke nemrég még azzal viccelődött a Twitteren, hogy a felesége szerint egy Donald is bőven elég a világ vezetői között. Gratulált Martin Schulz, az Európai parlament elnöke is, de nyitott kérdésként említette Trump szerepét a szíriai, iraki, ukrajnai és líbiai konfliktusokban és a NATO-ban, hozzáállását a klímaváltozás elleni küzdelemben és a TTIP-tárgyalások során.
Angela Merkel a demokrácia, a szabadság, az emberi jogok és az emberi méltóság tisztelete alapján ajánlott szoros együttműködést a megválasztott elnöknek, Francois Hollande pedig gratulációja mellett közölte, bizonytalan időszakra számít. A legkeményebben talán Sigmar Gabriel szociáldemokrata német alkancellár ment neki Trumpnak, az új, tekintélyelvű, soviniszta internacionálé élharcosának nevezte. A Vatikán államtitkára jókívánságait tolmácsolta, de hozzátette, imádkozik Trump megvilágosodásáért. Putyin táviratában kifejezte abbéli reményét, hogy az új elnökkel kivezethetik az orosz-amerikai kapcsolatokat a válság állapotából. Az európai szélsőjobboldali politikusok - mint Marine Le Pen, Geert Wilders vagy Nigel Farage - természetesen odáig vannak az örömtől.
És Magyarországról
Orbán Viktor az elsők között gratulált, Facebook oldalán azt írta: „micsoda remek hír, a demokrácia még életben van.” Estére Áder János köztársasági elnök is megküldte a maga táviratát. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint „nekünk soha nem az Egyesült Államokkal volt vitánk, hanem a Demokrata Párt ideológiájával.”
És akkor lássuk az ellenzéket!
Vona Gábor: a magyar-amerikai kapcsolatok javulását várja, felelős és bölcs munkát kíván Donald Trumpnak.
Molnár Gyula: „olyan Európában hisz, ami elkötelezett az emberek egyenlősége, a fejlődés és az igazságosság mellett, s reméli, a kampány sárdobálását hátrahagyva az Egyesült Államok új elnöke egy ilyen Európa szövetségese lesz.”
Gyurcsány Ferenc: „nincs ok a pánikra. Orbán Viktor miniszterelnököt itthon kell megverni, nem Washingtontól kell remélni a segítséget.”
Szigetvári Viktor: Az REM It’s the End of the World As We Know It (And I Feel Fine) című számát rakta ki Twitterre.
Karácsony Gergely: „Soha nem tudjuk meg, hogy ha a saját pártja nem ellene dolgozik, és Bernie Sanders lett volna a demokraták elnökjelöltje, akkor ki nyerte volna meg a választást.”
Vissza a belpolitikához!
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a kormány nem fog újra hozzányúlni az üzletek hétvégi nyitvatartásához. Mondjuk, Varga eleve nem tartotta jó ötletnek a vasárnapi boltzárat, aztán mégis megszavazták.
Mégsem veszik ki a Telekom kábelcsomagjából a NatGeo-t és a FOX-ot, hogy Andy Vajna új csatornái kerülhessenek a helyükre.
Rossz a népszavazási törvény – erre a következtetésre jutott a választási iroda elnöke a kvótareferendum tanulságait elemezve. Pálffy Ilona szerint egyebek mellett csökkenteni kellene a kérdés hitelesítésének jogorvoslati határidejét, és valahogy szabályozni kellene a kampányköltségeket.
