MÉZ Ősi mézmaradványokat találtak bronzkorsókban Olaszországban, miután a régészek újra megvizsgáltak egy 2500 éves maradványt, amelyet egy i. e. 520-ra datált föld alatti szentély bronzkorsóiban találtak Paestumban, még 1954-ben. A vizsgálat során többféle analitikai megközelítést alkalmazva a kutatók lipideket, szacharid bomlástermékeket, hexóz cukrokat és a méhpempőben előforduló fehérjéket detektáltak, amelyek alátámasztják azt a hipotézist, hogy a tárolók egykor mézet, illetve méhviaszsejteket is tartalmaztak. A méz azonosítása a régészeti maradványokban közvetlen kémiai bizonyítékot szolgáltat a korabeli méhészeti gyakorlatra.
SÁSKA Látványos küllemű óriásbotsáska-fajt fedeztek fel Ausztrália északkeleti részén: az ausztrál entomológusok az Acrophylla botsáska nemzetségbe tartozó két nőstény példány és a petéik alapján írták le az új fajt – cikküket a Zootaxa folyóiratban publikálták. Az Acrophylla nem a botsáskák Phasmatodea rendjéhez tartozik, és először még 1835-ben írták le: az ide tartozó fajok élőhelye a többi közt Kínában, Délkelet-Ázsiában, Új-Guineában, Ausztráliában és a környező szigeteken, például Tasmániában található. Az újonnan leírt Acrophylla faj (Acrophylla alta) a Queenslandben lévő Wet Tropics biorégió hegyvidéki területein fordul elő, egyedei akár 40 centiméter hosszúak is lehetnek, testtömegük elérheti a 44 grammot, s így ez Ausztrália eddig felfedezett legnehezebb rovarféléje. A botsáska világosbarna színű, és hatalmas termete dacára remekül álcázza magát hűvös és nedves környezetében.
SÉTA Már napi 15 perc gyors gyaloglás, illetve lépcsőzés is közel 20 százalékkal csökkentheti a szív- és érrendszeri betegség okozta halálozás kockázatát, míg az akár órákon át tartó séta sokkal kisebb előnyökkel jár. Erről tanúskodik egy majd’ 80 ezer ember 17 éven át tartó követésén alapuló, az American Journal of Preventive Medicine-ben publikált nagyszabású tanulmány, amely az Egyesült Államok 12 délkeleti államának alacsony jövedelmű, főként fekete bőrű résztvevőire összpontosított. A követési időszak alatt körülbelül 27 ezer haláleset történt, amelyeknek körülbelül a fele szív- és érrendszeri betegség miatt következett be. Míg azoknál a résztvevőknél, akik naponta több mint egy órán át sétáltak, statisztikailag jelentéktelen, 4 százalékos csökkenést tapasztaltak a halálozási kockázatban, azoknál, akik naponta 15 perc gyors gyaloglást végeztek, sokkal nagyobb előnyök jelentkeztek, beleértve a szív- és érrendszeri betegségek, különösen a szívbetegségek okozta halálesetek elleni erősebb védelmet. Az amerikai kutatók szerint a hagyományos szív- és érrendszeri kockázati tényezők kezelését – mint például a vérnyomás szabályozása, a koleszterinszint csökkentése, a cukorbetegség kezelése és a dohányzásról való leszokás – ki kell egészíteni azzal az immár bizonyítékokon alapuló tudományos állítással, miszerint a megerőltető testmozgás, így a napi 15 perc gyors gyaloglás csökkentheti a korai halálozás valószínűségét.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
