Egy hónapig hagyta folyni a Mol az üzemanyagot Gárdonyál

  • narancs.hu
  • 2025. április 28.

Katasztrófa

A cég pontosan tudta, hogy baj van a vezetékkel, mégsem tett semmit a súlyos környezetkárosítás megelőzése érdekében.

Tavaly októberben a Mol olajszivárgást észlelt a Pécs és Százhalombatta közötti vezetékében Gárdony mellett. A cég először 10 köbméternyi kiszivárgott üzemanyagról adott hírt, ám az Átlátszó tényfeltárása szerint valójában 487 köbméter gázolaj és benzin szivárgott el, súlyosan szennyezve a földet. Az Átlátszó most arról ír, hogy a Mol már szeptember 10-én észlelte a jelentős üzemanyaghiányt, ám a vezetéket csak október 16-án zárták el, vagyis több mint egy hónapon át folyt tovább a szivárgás.

Bár a Mol október 18-án hivatalosan közölte az MTI-vel a szivárgás tényét és a vezeték elzárását, források szerint addig szándékosan tovább áramoltatták az üzemanyagot, hogy a hibát lokalizálják, ezzel további 200 köbméter üzemanyag jutott a földbe.

Paul Horsman, a Greenpeace olajszennyezési szakértője élesen bírálta ezt az eljárást, primitívnek és felelőtlennek nevezve azt. Horsman szerint a Mol üzemanyag helyett vizet is használhatott volna a hiba keresésére, bár ez is elavult módszer; a korszerű gyakorlat ma már távvezérelt eszközök és nyomásjelző folyadék alkalmazása. A helyszíni kármentesítésről szóló jelentésből kiderül, hogy olyan szennyezettségi célértékeket határoztak meg, amelyek többszörösen meghaladják az egészségügyi határértékeket: például a talajban lévő rákkeltő benzol szintje a kármentesítés után is 110-szerese lenne a megengedett határértéknek, míg a toluol esetében ez a különbség több mint nyolcszázszoros.

A Mol a szennyezés terjedésének megakadályozására izolációs fal építésébe kezdett a területen. Kozma Szabolcs, a Mol logisztikai vezetője az Átlátszónak adott nyilatkozatában közölte, hogy jelenleg naponta 700–1300 liter közötti mennyiségű szennyezett anyagot tudnak eltávolítani. Hozzátette: ha ez az ütem csökkenne, a Mol újabb technológiákat fog beszerezni a hatékonyabb kármentesítés érdekében.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.