Egy hónapig hagyta folyni a Mol az üzemanyagot Gárdonyál

  • narancs.hu
  • 2025. április 28.

Katasztrófa

A cég pontosan tudta, hogy baj van a vezetékkel, mégsem tett semmit a súlyos környezetkárosítás megelőzése érdekében.

Tavaly októberben a Mol olajszivárgást észlelt a Pécs és Százhalombatta közötti vezetékében Gárdony mellett. A cég először 10 köbméternyi kiszivárgott üzemanyagról adott hírt, ám az Átlátszó tényfeltárása szerint valójában 487 köbméter gázolaj és benzin szivárgott el, súlyosan szennyezve a földet. Az Átlátszó most arról ír, hogy a Mol már szeptember 10-én észlelte a jelentős üzemanyaghiányt, ám a vezetéket csak október 16-án zárták el, vagyis több mint egy hónapon át folyt tovább a szivárgás.

Bár a Mol október 18-án hivatalosan közölte az MTI-vel a szivárgás tényét és a vezeték elzárását, források szerint addig szándékosan tovább áramoltatták az üzemanyagot, hogy a hibát lokalizálják, ezzel további 200 köbméter üzemanyag jutott a földbe.

Paul Horsman, a Greenpeace olajszennyezési szakértője élesen bírálta ezt az eljárást, primitívnek és felelőtlennek nevezve azt. Horsman szerint a Mol üzemanyag helyett vizet is használhatott volna a hiba keresésére, bár ez is elavult módszer; a korszerű gyakorlat ma már távvezérelt eszközök és nyomásjelző folyadék alkalmazása. A helyszíni kármentesítésről szóló jelentésből kiderül, hogy olyan szennyezettségi célértékeket határoztak meg, amelyek többszörösen meghaladják az egészségügyi határértékeket: például a talajban lévő rákkeltő benzol szintje a kármentesítés után is 110-szerese lenne a megengedett határértéknek, míg a toluol esetében ez a különbség több mint nyolcszázszoros.

A Mol a szennyezés terjedésének megakadályozására izolációs fal építésébe kezdett a területen. Kozma Szabolcs, a Mol logisztikai vezetője az Átlátszónak adott nyilatkozatában közölte, hogy jelenleg naponta 700–1300 liter közötti mennyiségű szennyezett anyagot tudnak eltávolítani. Hozzátette: ha ez az ütem csökkenne, a Mol újabb technológiákat fog beszerezni a hatékonyabb kármentesítés érdekében.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.