Százötven milliárd dollár biztosított veszteséget okozott a 2020-as év tíz legpusztítóbb időjárási katasztrófája világszerte, ami meghaladja a 2019-es mutatókat és jól tükrözi a globális felmelegedés hosszú távú hatását - derült ki egy hétfőn közzétett jelentésből.
A szóban forgó természeti katasztrófák
- legkevesebb 3500 emberéletet követeltek
- és több mint 13,5 millió embert kényszerítettek otthonaik elhagyására.
Az egyebek között az ausztráliai bozóttüzek és az idei atlanti hurrikánszezon rekordszámú vihara okozta teljes gazdasági veszteség azonban jóval meghaladja a 150 milliárd dollárt, mivel a károk többsége nem biztosított veszteség.
A Christian Aid nevű segélyszervezet szokásos évi jelentése szerint a természeti katasztrófák okozta károk tekintetében, nem meglepő módon, a szegényebb országokra aránytalanul nagyobb teher nehezedik. Az éghajlattal összefüggő szélsőséges természeti jelenségek okozta gazdasági károk mindössze 4 százaléka volt biztosított veszteség az alacsony jövedelmű országokban, míg a magas jövedelmű államokban ugyanez az arány 60 százalék.
"Legyen szó akár ázsiai árvizekről, afrikai sáskajárásról vagy Európában és Amerikában pusztító viharokról, a klímaváltozás 2020-ban tovább érezteti a hatását" - mondta Kat Kramer, a szervezet munkatársa. Több mint egy évszázadnyi hőmérsékleti és csapadékadat, valamint a hurrikánokra és a tengerszint emelkedésére vonatkozó több évtizednyi műholdas adat megerősítette, hogy a bolygó melegedő felszíni hőmérséklete ráerősít ezek hatására. A trópusi viharok ma már nagyobb valószínűséggel csapnak le nagyobb erővel, tartanak hosszabb ideig és hordoznak nagyobb mennyiségű vizet, miközben a korábbinál nagyobb területre terjednek ki.
Az idei rekorder az atlanti hurrikánszezon, amely legkevesebb 400 ember halálát és 41 milliárd dollár gazdasági kárt okozott, azt sugallja, hogy a bolygó hasonló viharokra számíthat a jövőben.
A 2020-as év "legköltségesebb" szélsőséges időjárási eseményei közül öt a szokatlanul esős ázsiai monszunszezonnal volt összefüggésben.
