Felmentette a fukusimai atomerőmű vezetőit a bíróság

  • MTI
  • narancs.hu
  • 2019. szeptember 19.

Katasztrófa

Azzal vádolták atomerőművet működtető vállalat, a TEPCO három volt igazgatóját, hogy nem tettek meg mindent a 2011-es földrengés és szökőár okozta nukleáris katasztrófa elkerüléséért.

Felmentették csütörtökön a fukusimai atomerőművet működtető vállalat, a TEPCO három volt igazgatóját, akiket azzal vádoltak, hogy nem tettek meg mindent a 2011-es földrengés és szökőár okozta nukleáris katasztrófa elkerüléséért.

A tokiói körzeti bíróságon Kacumata Cunehisza elnök-vezérigazgató és helyettesei, Takekuro Icsiro, illetve Muto Szakae azzal érveltek, hogy nem láthatták előre a hatalmas cunamit, amely tönkretette a fukusimai atomerőmű fűtőrendszerét.

A TEPCO három vezetőjét azért fogták perbe 2016-ban, mert nem hoztak intézkedéseket egy esetleges szökőár kivédésére, és ezzel közvetve 44 ember halálát okozták. Emellett 13 ember sérüléseiért is őket okolták.

Az ügyészek egyenként öt év börtönbüntetést javasoltak arra hivatkozva, hogy a nukleáris katasztrófa elkerülhető lett volna, ha a tisztségviselők eleget tettek volna tájékozódási kötelezettségüknek, és megtették volna a megfelelő biztonsági óvintézkedéseket.

"Lehetetlenség lenne egy atomerőművet működtetni, ha arra köteleznénk az üzemeltetőket, hogy jósolják meg egy szökőár minden eshetőségét, és tegyék meg a szükséges lépéseket ellene" – indokolta a felmentő ítéletet Nagafucsi Kenicsi bíró.

A döntés szerint a katasztrófa akkor is elkerülhetetlen lett volna, ha a működtetők megteszik a biztonsági óvintézkedéseket. A japán kormány 2002-es hosszú távú kockázati értékelésében azt írta: fennáll az esélye annak, hogy csaknem 16 méteres szökőár-hullámok sújtsák a fukusimai atomerőművet. A TEPCO 2008-ban kapta meg a jelentést, de a vállalat vezetői azt mondták, hogy a kormány kockázatbecslése nem megbízható, és annak alapján nem lehet megjósolni egy hasonló nagyságú cunami megtörténtének valószínűségét, illetve part menti védőgátakkal sem vált volna elkerülhetővé a pusztítás.

A TEPCO az ítéletet követően közleményben újra bocsánatot kért a helyi lakosoktól, és a biztonsági óvintézkedések megerősítését ígérte az újjáépített erőműben.

Mint ismert 2011. március 11-én 9-es erősségű földrengés rázta meg Japán északkeleti részét. A rengést követő cunami elárasztotta a fukusimai atomerőművet, működésképtelenné tette a hűtőrendszerét és a hat reaktor közül háromban elkezdett olvadni a fűtőanyag. Több tízezer lakosnak kellett elhagynia az otthonát vagy földjét a sugárzásveszély miatt. A szökőárban több mint 18 ezer ember halt meg vagy tűnt el. Az 1986-os csernobili katasztrófa óta legsúlyosabb atomerőmű-baleset áldozatainak hivatalos pontos számát azóta sem tették közzé. A helyiek számos eljárást indítottak a TEPCO ellen a katasztrófát követően.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.