Macron korlátozásokat jelentett be az oltatlanoknak

Katasztrófa

Rögtön annyian próbáltak oltásra regisztrálni, hogy összeomlott az online regisztráló rendszer.

Franciaországban kötelezővé teszik a koronavírus elleni védőoltást az egészségügyi dolgozók számára, ezt hétfőn jelentette be Emmanuel Macron elnök. Olivier Véran egészségügyi miniszter hozzátette, hogy szeptember 15-től nem engedik dolgozni azokat az egészségügyiseket, akiket nem oltottak be, és az érintettek fizetést sem fognak kapni.

 Az államfő közölte azt is, hogy a fertőzöttek számának növekedése miatt a jövőben oltási igazolvány vagy negatív vírusteszt felmutatását követelik meg azoktól is, akik étterembe vagy szórakozni akarnak menni, illetve vonatra vagy repülőre akarnak szállni. Az oltási igazolvány kötelező lesz a bevásárlóközpontokban is.

Macron kijelentette, hogy bár az oltásokat nem teszik kötelezővé a lakosság számára, mégis mindenkit arra bátorít, kérje a vakcinát. Az általános és középiskolások számára pedig oltási kampányt indítanak a szeptemberi iskolakezdéskor. 

A szigorítások bejelentése után a doctolib.fr online egészségügyi portál összeomlott, mert túl sokan próbáltak időpontot foglalni az oltásra - írja a France24.

Franciaországban a felnőtt lakosság 53,1 százaléka kapta már meg az oltások valamelyikének első adagját, míg a teljes védettséghez szükséges dózisokat 40,6 százalék.  A járvány kezdete óta a 67 millió lakosú országban csaknem 5,9 millió fertőzöttet azonosítottak, akik közül 111 543-an hunytak el a kórban.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.