A nyugati megyékben volt nagyobb az oltási hajlandóság

  • narancs.hu
  • 2021. július 13.

Katasztrófa

Kiadták a megyékre bontott oltási adatokat.

Hétfőn megkapta a megyékre vonatkozó oltási adatokat a 444.hu. A Miniszterelnökséget forrásként megjelölő információs térképet azután küldték el nekik, miután ezeket egy hónapja még hiába kérték az  a Nemzeti Népegészségügyi Központtól, az NNK ugyanis akkor azt válaszolta, hogy ilyen adatok nem állnak rendelkezésre. A Kormányinfón ezzel szemben Gulyás Gergely már arról beszélt, hogy miért is ne lehetne ezeket az adatokat tudni.

A kiadott térképen ábrázolt területi bontás szerint átoltottságban Budapest vezet, itt 61,3 százalék a beoltottak aránya, a legkisebb átoltottsággal pedig Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod megyében van, ahol a számok az 50 százalékot sem érik el. A nyugati megyékben általánosan valamivel magasabb, 58 százalék körüli az oltottság.

A kiadott megyei adatok szerint így néz ki az ország átoltottsága:

  • Budapest: 61,3%
  • Pest: 58,6%
  • Fejér: 57,8%
  • Vas: 57,8%
  • Tolna: 56,5%
  • Veszprém: 56,3%
  • Győr-Moson-Sopron: 56,1%
  • Zala: 55,4%
  • Csongrád-Csanád: 55,1%
  • Baranya: 54,9%
  • Komárom-Esztergom: 54,6%
  • Somogy: 54,4%
  • Heves: 54,2%
  • Békés: 53,3%
  • Nógrád: 52,9%
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg: 51,7%
  • Bács-Kiskun: 51,5%
  • Hajdú-Bihar: 50,3%
  • Borsod-Abaúj-Zemplén: 49,6%
  • Jász-Nagykun-Szolnok: 49,2%

Az oltási kedv az utóbbi idóban azonban általánosan visszaesett, naponta átlagosan ötezernél kevesebb főt oltanak be a vakcina első adagjáva. A teljes népesség 57 százaléka kapott oltást, ezzel már egyre kevésbé tartozunk Európa országainak élvonalába, ugyanis mostanra Hollandia, Dánia, Belgium és Finnország is 60 százalékfelett jár.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.