A nyugati megyékben volt nagyobb az oltási hajlandóság

  • narancs.hu
  • 2021. július 13.

Katasztrófa

Kiadták a megyékre bontott oltási adatokat.

Hétfőn megkapta a megyékre vonatkozó oltási adatokat a 444.hu. A Miniszterelnökséget forrásként megjelölő információs térképet azután küldték el nekik, miután ezeket egy hónapja még hiába kérték az  a Nemzeti Népegészségügyi Központtól, az NNK ugyanis akkor azt válaszolta, hogy ilyen adatok nem állnak rendelkezésre. A Kormányinfón ezzel szemben Gulyás Gergely már arról beszélt, hogy miért is ne lehetne ezeket az adatokat tudni.

A kiadott térképen ábrázolt területi bontás szerint átoltottságban Budapest vezet, itt 61,3 százalék a beoltottak aránya, a legkisebb átoltottsággal pedig Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod megyében van, ahol a számok az 50 százalékot sem érik el. A nyugati megyékben általánosan valamivel magasabb, 58 százalék körüli az oltottság.

A kiadott megyei adatok szerint így néz ki az ország átoltottsága:

  • Budapest: 61,3%
  • Pest: 58,6%
  • Fejér: 57,8%
  • Vas: 57,8%
  • Tolna: 56,5%
  • Veszprém: 56,3%
  • Győr-Moson-Sopron: 56,1%
  • Zala: 55,4%
  • Csongrád-Csanád: 55,1%
  • Baranya: 54,9%
  • Komárom-Esztergom: 54,6%
  • Somogy: 54,4%
  • Heves: 54,2%
  • Békés: 53,3%
  • Nógrád: 52,9%
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg: 51,7%
  • Bács-Kiskun: 51,5%
  • Hajdú-Bihar: 50,3%
  • Borsod-Abaúj-Zemplén: 49,6%
  • Jász-Nagykun-Szolnok: 49,2%

Az oltási kedv az utóbbi idóban azonban általánosan visszaesett, naponta átlagosan ötezernél kevesebb főt oltanak be a vakcina első adagjáva. A teljes népesség 57 százaléka kapott oltást, ezzel már egyre kevésbé tartozunk Európa országainak élvonalába, ugyanis mostanra Hollandia, Dánia, Belgium és Finnország is 60 százalékfelett jár.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.