Öt új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak

  • narancs.hu
  • 2020. július 12.

Katasztrófa

Az aktív fertőzöttek száma 603. Nem volt az elmúlt 24 órában halálos áldozata a betegségnek.

Öttel, 4234-re emelkedett az azonosított koronavírus-fertőzöttek száma Magyarországon – közölte a kormányzati tájékoztatási oldal.

Nincs újabb elhunyt, a halottak száma változatlanul 595.

3036-an már meggyógyultak.

Az aktív fertőzöttek száma 603.

128 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 5-en vannak lélegeztetőgépen.

Jelenleg 2322-en vannak hatósági házi karanténban.

A közlés szerint a magyarországi járványügyi adatok továbbra is kedvezőek. A járvány azonban nem ért véget, a környező országokban a megbetegedések számának növekedése tapasztalható, ezért fennáll a behurcolás veszélye.

A kormány, az operatív törzs, és a járványügyi hatóság folyamatosan értékeli a járványügyi helyzetet. A legfrissebb döntéseket ma 11 órakor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter fogja ismertetni.

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.