Post-Covid szakambulanciákat hozott létre a Debreceni Egyetem Klinikai Központja

  • narancs.hu
  • 2021. február 26.

Katasztrófa

A Covid–19-betegség után sokak még hónapokig szenvednek a tünetektől. Az országban ez egy egyedülálló új ellátási forma.

"Kiemelten fontos feladatunknak tekintjük a koronavírus-fertőzésen átesett betegek utógondozását is. Úttörő kezdeményezésként Klinikai Központunkban számos szakma részvételével egy interdiszciplináris ellátási formát, úgynevezett post-Covid Szakambulancia Hálózatot indítunk el, melynek köszönhetően a debreceni és a térségi betegek számára új lehetőségek nyílnak meg a gyógyulásra – nyilatkozott Szabó Zoltán, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ (DEKK) elnöke.

Az intézmény közleménye szerint a szakambulanciákon infektológus, gyermekgyógyász, kardiológus, tüdőgyógyász, reumatológus, neurológus, pszichiáter és szakpszichológusok részvételével azoknak a betegeknek a kivizsgálását, gondozását és rehabilitációját fogják végezni március elsejétől, akiknek a panaszai összefüggésbe hozhatók a Covid-fertőzéssel.

A post-Covid Szakambulancia Hálózat a nemzetközi irodalom alapján a háziorvosok számára szakmai útmutatót állított össze, továbbá a koronavírus-fertőzés után megjelenő panaszokat és az életminőség-romlást részletesen feltáró strukturált kérdőívet is kidolgozott. A szakmai anyagokat a Debreceni Egyetem Klinikai Központja kiküldi a Hajdú-Bihar megyében működő valamennyi háziorvosi praxisnak.

"A beutaló és a kérdőívek kitöltését követően, a háziorvos a vezető panaszok alapján utalhatja a beteget a megfelelő szakambulanciára. Az első vizsgálatra történő bejelentkezés Covid–19-fertőzés lezajlása után legalább 3, de nem több mint 6 hónappal történhet. Az első vizsgálatot követően a beteget egy második ellenőrző vizitre 6–12 hónap múlva visszahívják" – mondta el Papp Mária, a DEKK alelnöke.

A cél az lenne, hogy a szakemberek folyamatosan konzultáljanak egymással, elősegítve ezzel, hogy a gondozásra szoruló betegeket időben felismerjék és mihamarabb megfelelő szakellátásra, gondozásra irányíthassák.

A Covid–19-fertőzésben szenvedő betegek jelentős részénél a megbetegedést követően heveny tünetek jelentkeznek, melyek az esetek 10–20 százalékában a felgyógyulást követően is elhúzódóan fennmaradnak. "Ezeket a tüneteket összefoglalóan post-Covid állapotnak nevezik". A Covid-betegség lefolyása után az érintettek fáradtságot, légszomjat, koncentráció- és memóriazavarok megjelenését tapasztalhatják, de akár különféle légúti, szív- és érrendszeri, véralvadási, idegrendszeri, mozgásszervi, pszichiátriai, emésztőrendszeri, fül-orr-gégészeti vagy bőrgyógyászati problémák is kialakulhatnak.

A kutatók, orvosok jelenlegi tudása szerint a Covid–19-fertőzés hosszú távú következményei nem mutatnak összefüggést a fertőzés súlyosságával, a 12 héten túl fennmaradó vagy visszatérően erősödő tünetek viszont akadályozzák a betegek megszokott életvitelét és a munkába való visszatérést.

(Debreceni Egyetem)

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.