Post-Covid szakambulanciákat hozott létre a Debreceni Egyetem Klinikai Központja

  • narancs.hu
  • 2021. február 26.

Katasztrófa

A Covid–19-betegség után sokak még hónapokig szenvednek a tünetektől. Az országban ez egy egyedülálló új ellátási forma.

"Kiemelten fontos feladatunknak tekintjük a koronavírus-fertőzésen átesett betegek utógondozását is. Úttörő kezdeményezésként Klinikai Központunkban számos szakma részvételével egy interdiszciplináris ellátási formát, úgynevezett post-Covid Szakambulancia Hálózatot indítunk el, melynek köszönhetően a debreceni és a térségi betegek számára új lehetőségek nyílnak meg a gyógyulásra – nyilatkozott Szabó Zoltán, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ (DEKK) elnöke.

Az intézmény közleménye szerint a szakambulanciákon infektológus, gyermekgyógyász, kardiológus, tüdőgyógyász, reumatológus, neurológus, pszichiáter és szakpszichológusok részvételével azoknak a betegeknek a kivizsgálását, gondozását és rehabilitációját fogják végezni március elsejétől, akiknek a panaszai összefüggésbe hozhatók a Covid-fertőzéssel.

A post-Covid Szakambulancia Hálózat a nemzetközi irodalom alapján a háziorvosok számára szakmai útmutatót állított össze, továbbá a koronavírus-fertőzés után megjelenő panaszokat és az életminőség-romlást részletesen feltáró strukturált kérdőívet is kidolgozott. A szakmai anyagokat a Debreceni Egyetem Klinikai Központja kiküldi a Hajdú-Bihar megyében működő valamennyi háziorvosi praxisnak.

"A beutaló és a kérdőívek kitöltését követően, a háziorvos a vezető panaszok alapján utalhatja a beteget a megfelelő szakambulanciára. Az első vizsgálatra történő bejelentkezés Covid–19-fertőzés lezajlása után legalább 3, de nem több mint 6 hónappal történhet. Az első vizsgálatot követően a beteget egy második ellenőrző vizitre 6–12 hónap múlva visszahívják" – mondta el Papp Mária, a DEKK alelnöke.

A cél az lenne, hogy a szakemberek folyamatosan konzultáljanak egymással, elősegítve ezzel, hogy a gondozásra szoruló betegeket időben felismerjék és mihamarabb megfelelő szakellátásra, gondozásra irányíthassák.

A Covid–19-fertőzésben szenvedő betegek jelentős részénél a megbetegedést követően heveny tünetek jelentkeznek, melyek az esetek 10–20 százalékában a felgyógyulást követően is elhúzódóan fennmaradnak. "Ezeket a tüneteket összefoglalóan post-Covid állapotnak nevezik". A Covid-betegség lefolyása után az érintettek fáradtságot, légszomjat, koncentráció- és memóriazavarok megjelenését tapasztalhatják, de akár különféle légúti, szív- és érrendszeri, véralvadási, idegrendszeri, mozgásszervi, pszichiátriai, emésztőrendszeri, fül-orr-gégészeti vagy bőrgyógyászati problémák is kialakulhatnak.

A kutatók, orvosok jelenlegi tudása szerint a Covid–19-fertőzés hosszú távú következményei nem mutatnak összefüggést a fertőzés súlyosságával, a 12 héten túl fennmaradó vagy visszatérően erősödő tünetek viszont akadályozzák a betegek megszokott életvitelét és a munkába való visszatérést.

(Debreceni Egyetem)

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?