Post-Covid szakambulanciákat hozott létre a Debreceni Egyetem Klinikai Központja

  • narancs.hu
  • 2021. február 26.

Katasztrófa

A Covid–19-betegség után sokak még hónapokig szenvednek a tünetektől. Az országban ez egy egyedülálló új ellátási forma.

"Kiemelten fontos feladatunknak tekintjük a koronavírus-fertőzésen átesett betegek utógondozását is. Úttörő kezdeményezésként Klinikai Központunkban számos szakma részvételével egy interdiszciplináris ellátási formát, úgynevezett post-Covid Szakambulancia Hálózatot indítunk el, melynek köszönhetően a debreceni és a térségi betegek számára új lehetőségek nyílnak meg a gyógyulásra – nyilatkozott Szabó Zoltán, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ (DEKK) elnöke.

Az intézmény közleménye szerint a szakambulanciákon infektológus, gyermekgyógyász, kardiológus, tüdőgyógyász, reumatológus, neurológus, pszichiáter és szakpszichológusok részvételével azoknak a betegeknek a kivizsgálását, gondozását és rehabilitációját fogják végezni március elsejétől, akiknek a panaszai összefüggésbe hozhatók a Covid-fertőzéssel.

A post-Covid Szakambulancia Hálózat a nemzetközi irodalom alapján a háziorvosok számára szakmai útmutatót állított össze, továbbá a koronavírus-fertőzés után megjelenő panaszokat és az életminőség-romlást részletesen feltáró strukturált kérdőívet is kidolgozott. A szakmai anyagokat a Debreceni Egyetem Klinikai Központja kiküldi a Hajdú-Bihar megyében működő valamennyi háziorvosi praxisnak.

"A beutaló és a kérdőívek kitöltését követően, a háziorvos a vezető panaszok alapján utalhatja a beteget a megfelelő szakambulanciára. Az első vizsgálatra történő bejelentkezés Covid–19-fertőzés lezajlása után legalább 3, de nem több mint 6 hónappal történhet. Az első vizsgálatot követően a beteget egy második ellenőrző vizitre 6–12 hónap múlva visszahívják" – mondta el Papp Mária, a DEKK alelnöke.

A cél az lenne, hogy a szakemberek folyamatosan konzultáljanak egymással, elősegítve ezzel, hogy a gondozásra szoruló betegeket időben felismerjék és mihamarabb megfelelő szakellátásra, gondozásra irányíthassák.

A Covid–19-fertőzésben szenvedő betegek jelentős részénél a megbetegedést követően heveny tünetek jelentkeznek, melyek az esetek 10–20 százalékában a felgyógyulást követően is elhúzódóan fennmaradnak. "Ezeket a tüneteket összefoglalóan post-Covid állapotnak nevezik". A Covid-betegség lefolyása után az érintettek fáradtságot, légszomjat, koncentráció- és memóriazavarok megjelenését tapasztalhatják, de akár különféle légúti, szív- és érrendszeri, véralvadási, idegrendszeri, mozgásszervi, pszichiátriai, emésztőrendszeri, fül-orr-gégészeti vagy bőrgyógyászati problémák is kialakulhatnak.

A kutatók, orvosok jelenlegi tudása szerint a Covid–19-fertőzés hosszú távú következményei nem mutatnak összefüggést a fertőzés súlyosságával, a 12 héten túl fennmaradó vagy visszatérően erősödő tünetek viszont akadályozzák a betegek megszokott életvitelét és a munkába való visszatérést.

(Debreceni Egyetem)

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.