A magaspartot is elhordanák a Club Aliga-fejlesztés kedvéért

Kis-Magyarország

Közmeghallgatást tartott a kormányhivatal, miközben javában bontják a múltat a hajdani pártüdülő területén. A Kádár-villa még áll.

A hajdani pártüdülő beépítése ellen tiltakozó civilek elérték, hogy a Somogy Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi főosztálya online közmeghallgatást tartson az Aligaliget elnevezésű fejlesztés környezeti hatásvizsgálati eljárása ügyében. Bár az online kapcsolat akadozott és emiatt többen nem tudták elmondani panaszukat, feltenni kérdésüket a hétfő délelőtti fórumon, az eljárásban ügyfélként szereplő Aligai Fürdőegyesület döbbenetes felfedezést tett az eléjük tárt tervek alapján.

A környezeti hatástanulmányt készítő székesfehérvári Progressio Mérnöki Iroda Kft. ugyanis azt javasolja a befektetők kérelme alapján: a Club Aliga 47 hektáros területének legmagasabb pontjára tervezett szállodakomplexum alá elképzelt negyven kis üdülőház kedvéért részben bontsák el, „faragják le” a magaspartot, 700 méter hosszúságban, 45 fokos szögben. Az aligai magaspart jól ismert lehet a vonattal a Balaton déli partjára érkezők előtt, de a kerékpárral túrázók számára is; a vonatból onnan, a magaspart tetejéről lehet megpillantani először a tavat. A Balaton teljes keleti medencéje látszódik a magaspartról, tiszta időben a Bakony vonulatai is kivehetők a horizonton.

 
Kilátás az aligai magaspartról
Fotó: A szerző felvétele

Nem tudta feltenni kérdéseit az eljárásba ugyancsak ügyfélként bekapcsolódott Nők a Balatonért Egyesület sem. Ezért írásban teszik meg észrevételeiket. Hajósy Adrienne geofizikus, az egyesület önkéntese azt mondta a Narancs.hu-nak: a magaspart megbontásának terve kifejezetten aggályos. Hozzátette: a hatástanulmányt olvasva, ha az például egy egyetemi dolgozat lenne a környezetvédelmi szakon, akkor elégtelent kéne rá adni.

Ahogyan már többször megírtuk, a Club Aliga 37 hektárjának tulajdonjogát és 10 hektárjának vagyonkezelői jogát megszerző, korábban a Mészáros-Tiborcz kettős, jelenleg Jellinek Dániel ingatlanfejlesztő érdekeltségébe tartozó Appeninn Nyrt. tervezett beruházását a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánította, majd a befektetők több részletben mintegy 10 milliárd forintnyi állami támogatást nyertek el a projektre. A tiltakozók egyebek közt sérelmezik, hogy a fejlesztőnek nem kell betartani a Balaton-parti építkezéseket szabályozó törvényi előírásokat, akár 6-8 emeletes monstrumokat is építhet a partra. Az MSZMP-üdülő idején az objektum a nemzeti vagyon része volt, állami tulajdon. Most pedig magántulajdonba került 37 hektár, és tartani lehet tőle, hogy a még állami tulajdonban maradt 10 hektáros területet is privatizálják, a Club Aliga jelenleg közút minősítésű útjaival és a helyiek által is használt strandjával, parti területeivel együtt.

E közben a Club Aligában javában bontják a múltat, sőt lassan a végére érnek. Az Aliga II-es rész villáit (ezekben nyaralt anno a felső pártelit, ez a terület kerítéssel volt elzárva Aliga I-től) már csaknem mind elbontották, a napokban az Aliga I-en a központi épület (étterem, bár, konferenciaterem) lett a földdel egyenlővé. Néhány hónapja még itt ismertették terveiket a befektetők képviselői egy lakossági fórumon. Áll még Kádár János egykori villája, igaz, rendkívül romosan, és áll a legjobb állapotú épület is, mely Castro-villa néven híresült el. Ott, illetve az előtte elterülő füves parkban, páratlan balatoni panorámával a háttérben az ősszel még esküvőket is tartottak. A főelvtársak egykori étterme is áll még (esténként moziteremnek használták), de ránézésre már nem sokáig.

 
A Castro-villa jó állapotban maradt meg
Fotó: A szerző felvétele

Bukovszki Andrástól, az Aligai Fürdőegyesület alelnökétől, önkormányzati képviselőtől úgy értesült a Narancs.hu: a befektetők kérték a balatonvilágosi önkormányzattól, hogy vegye le a helyi védettséget ezekről az épületekről, hogy ezeket is el lehessen bontani (azon a részen a vízpartig érő telkeket parcelláznának majd ki). Erre azonban a helyi képviselő-testület egyelőre nem volt hajlandó.

 
Folyik a bontás a Club Aliga területén
Fotó: A szerző felvétele

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.