A magaspartot is elhordanák a Club Aliga-fejlesztés kedvéért

Kis-Magyarország

Közmeghallgatást tartott a kormányhivatal, miközben javában bontják a múltat a hajdani pártüdülő területén. A Kádár-villa még áll.

A hajdani pártüdülő beépítése ellen tiltakozó civilek elérték, hogy a Somogy Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi főosztálya online közmeghallgatást tartson az Aligaliget elnevezésű fejlesztés környezeti hatásvizsgálati eljárása ügyében. Bár az online kapcsolat akadozott és emiatt többen nem tudták elmondani panaszukat, feltenni kérdésüket a hétfő délelőtti fórumon, az eljárásban ügyfélként szereplő Aligai Fürdőegyesület döbbenetes felfedezést tett az eléjük tárt tervek alapján.

A környezeti hatástanulmányt készítő székesfehérvári Progressio Mérnöki Iroda Kft. ugyanis azt javasolja a befektetők kérelme alapján: a Club Aliga 47 hektáros területének legmagasabb pontjára tervezett szállodakomplexum alá elképzelt negyven kis üdülőház kedvéért részben bontsák el, „faragják le” a magaspartot, 700 méter hosszúságban, 45 fokos szögben. Az aligai magaspart jól ismert lehet a vonattal a Balaton déli partjára érkezők előtt, de a kerékpárral túrázók számára is; a vonatból onnan, a magaspart tetejéről lehet megpillantani először a tavat. A Balaton teljes keleti medencéje látszódik a magaspartról, tiszta időben a Bakony vonulatai is kivehetők a horizonton.

 
Kilátás az aligai magaspartról
Fotó: A szerző felvétele

Nem tudta feltenni kérdéseit az eljárásba ugyancsak ügyfélként bekapcsolódott Nők a Balatonért Egyesület sem. Ezért írásban teszik meg észrevételeiket. Hajósy Adrienne geofizikus, az egyesület önkéntese azt mondta a Narancs.hu-nak: a magaspart megbontásának terve kifejezetten aggályos. Hozzátette: a hatástanulmányt olvasva, ha az például egy egyetemi dolgozat lenne a környezetvédelmi szakon, akkor elégtelent kéne rá adni.

Ahogyan már többször megírtuk, a Club Aliga 37 hektárjának tulajdonjogát és 10 hektárjának vagyonkezelői jogát megszerző, korábban a Mészáros-Tiborcz kettős, jelenleg Jellinek Dániel ingatlanfejlesztő érdekeltségébe tartozó Appeninn Nyrt. tervezett beruházását a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánította, majd a befektetők több részletben mintegy 10 milliárd forintnyi állami támogatást nyertek el a projektre. A tiltakozók egyebek közt sérelmezik, hogy a fejlesztőnek nem kell betartani a Balaton-parti építkezéseket szabályozó törvényi előírásokat, akár 6-8 emeletes monstrumokat is építhet a partra. Az MSZMP-üdülő idején az objektum a nemzeti vagyon része volt, állami tulajdon. Most pedig magántulajdonba került 37 hektár, és tartani lehet tőle, hogy a még állami tulajdonban maradt 10 hektáros területet is privatizálják, a Club Aliga jelenleg közút minősítésű útjaival és a helyiek által is használt strandjával, parti területeivel együtt.

E közben a Club Aligában javában bontják a múltat, sőt lassan a végére érnek. Az Aliga II-es rész villáit (ezekben nyaralt anno a felső pártelit, ez a terület kerítéssel volt elzárva Aliga I-től) már csaknem mind elbontották, a napokban az Aliga I-en a központi épület (étterem, bár, konferenciaterem) lett a földdel egyenlővé. Néhány hónapja még itt ismertették terveiket a befektetők képviselői egy lakossági fórumon. Áll még Kádár János egykori villája, igaz, rendkívül romosan, és áll a legjobb állapotú épület is, mely Castro-villa néven híresült el. Ott, illetve az előtte elterülő füves parkban, páratlan balatoni panorámával a háttérben az ősszel még esküvőket is tartottak. A főelvtársak egykori étterme is áll még (esténként moziteremnek használták), de ránézésre már nem sokáig.

 
A Castro-villa jó állapotban maradt meg
Fotó: A szerző felvétele

Bukovszki Andrástól, az Aligai Fürdőegyesület alelnökétől, önkormányzati képviselőtől úgy értesült a Narancs.hu: a befektetők kérték a balatonvilágosi önkormányzattól, hogy vegye le a helyi védettséget ezekről az épületekről, hogy ezeket is el lehessen bontani (azon a részen a vízpartig érő telkeket parcelláznának majd ki). Erre azonban a helyi képviselő-testület egyelőre nem volt hajlandó.

 
Folyik a bontás a Club Aliga területén
Fotó: A szerző felvétele

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Neked ajánljuk

Kutyából nem lesz unikornis

  • SzSz

„1 millió dollár nem tuti. Tudjátok mi a tuti? 1 milliárd dollár” – fűzi be Sean Parker, a simlis befektető a Facebook tejfelesszájú, egyetemista alapítóit a The Social Network – A közösségi hálóban. A Justin Timberlake játszotta pasas maga a gonosz kapitalista csábító, aki David Fincher filmje szerint főszerepet játszott abban, hogy néhány kapucnis srác nekifutásából vanity project helyett végül az egész világot meghódító gigavállalat jöjjön létre.

A legnagyobb átverés

Alighanem biztosra akart menni a Netflix, amikor jó pénzért – erről még lesz szó – megvette 2018-ban az akkor már internetszerte nagy népszerűségnek örvendő, és épp börtönbüntetését töltő álörökösnő, Anna Sorokin élettörténetének megfilmesítési jogát, és hozzá ugyancsak szép pénzért leszerződtette az Y generációs narratívák kipróbált tévés elbeszélőjét, Shonda Rhimest. Biztosra mentek, csak épp azt nem tudták eldönteni, hogy mit is akarnak ezzel az egésszel kezdeni, mit szeretnének mondani a történetről, és miért tartják egyáltalán érdekesnek a Sorokin-sztorit.

A legnagyobb tűzijáték

  • Csabai Máté

Zabszem van Tigran Hamasyan seggében. Az örmény folklór, a thrash metal, a prog rock és az ECM-stílusú ambient felé tett kirándulások után odaérkezik, ahonnan mások indulni szoktak: az amerikai jazzdalokhoz, Ella Fitzgerald, Charlie Parker és Chet Baker klasszikusai­hoz. Nem vitatom, hogy ragyogó invencióval és virtuozitással nyúl ezekhez, de izgága természetének nem tud parancsolni.

Távolról sem

  • Sándor Panka

Elgondolkodtató és megragadó látvány fogad (Erős Hanna és Zatykó Bori munkája): a színpadon hatalmas piros M betű, előtte piros szőnyeg, jobboldalt kör alakú vetítővászon, Bartha Máté videóival. A Kovács Lehel által megformált kutató, az Amerikából hazatért Gyarmati Egon bele is kezd a Magor-program kifejlesztésének hátteréről szóló ismeretterjesztő előadásába.

Elnyomás alatt nő

Naomi Wolf amerikai feminista író a Vagina című könyvében hosszan értekezik arról, hogy a vagina fölötti uralom és a nők társadalmi csoportjának elnyomása egy és ugyanaz.

Míg el nem tűnik

  • Erdei Krisztina

A 20. század alkotói gyakran keresték a fotózás valódi helyét a művészetek között. Moholy-Nagy és kortársai, az avantgárd fotográfia képviselői a festészetet utánzó fotóhasználattal szemben, a médium sajátos formanyelvének kidolgozására törekedve önálló kifejezésmódot fejlesztettek ki, amely képes a valóságot sajátos nézőpontok mentén rögzíteni.

A leégett kastély felépítése

A kötet megjelenése után publikált Párhuzamos létezésben című műhelyesszéjében Láng Orsolya úgy fogalmazott, hogy akkor zárja le a verseskötetének kéziratát, amikor úgy érzi, már nem tud többet mondani „arról a kevés dologról, ami foglalkoztat”.

Utánunk is ősök jönnek

Mint amikor locsog a tenger, nyolc-tíz mondatos, csak ritkán hosszabb szövegekből áll ez a regény. Apró képek, monológok arról, hogyan tölti el az életét az ember a neten és a valóságban, hogyan éli meg a rácsodálkozás örömét, szakadatlanul tanulva és csalódva.

Múlt, jelen, jövő

„Miről vitatkoznak a magyarok?” – teszi fel a fogós kérdést a Klubrádió nemrégiben indult műsorának, a Három az igazságnak a beharangozója. Aztán gyorsan meg is válaszolja: „Természetesen önmagukról. És természetesen csak egy igazságot ismernek arról, hogy kik is ők, mi jó nekik, és hová tartanak.

A dolgozó népé lett

A 20. századi magyar írók népes táborán belül kevés­szer fordult elő teljes egyetértés, de az 1953 óta működő szigligeti alkotóház mindenkinek bejött. Lehetetlen felsorolni, hogy az elmúlt hetven évben hányan emlékeztek meg róla meleg szívvel, és az sem volt soha vita tárgya, hogy „az íróknak” szükségük van-e egy balatoni kastélyra.