A magaspartot is elhordanák a Club Aliga-fejlesztés kedvéért

Kis-Magyarország

Közmeghallgatást tartott a kormányhivatal, miközben javában bontják a múltat a hajdani pártüdülő területén. A Kádár-villa még áll.

A hajdani pártüdülő beépítése ellen tiltakozó civilek elérték, hogy a Somogy Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi főosztálya online közmeghallgatást tartson az Aligaliget elnevezésű fejlesztés környezeti hatásvizsgálati eljárása ügyében. Bár az online kapcsolat akadozott és emiatt többen nem tudták elmondani panaszukat, feltenni kérdésüket a hétfő délelőtti fórumon, az eljárásban ügyfélként szereplő Aligai Fürdőegyesület döbbenetes felfedezést tett az eléjük tárt tervek alapján.

A környezeti hatástanulmányt készítő székesfehérvári Progressio Mérnöki Iroda Kft. ugyanis azt javasolja a befektetők kérelme alapján: a Club Aliga 47 hektáros területének legmagasabb pontjára tervezett szállodakomplexum alá elképzelt negyven kis üdülőház kedvéért részben bontsák el, „faragják le” a magaspartot, 700 méter hosszúságban, 45 fokos szögben. Az aligai magaspart jól ismert lehet a vonattal a Balaton déli partjára érkezők előtt, de a kerékpárral túrázók számára is; a vonatból onnan, a magaspart tetejéről lehet megpillantani először a tavat. A Balaton teljes keleti medencéje látszódik a magaspartról, tiszta időben a Bakony vonulatai is kivehetők a horizonton.

 
Kilátás az aligai magaspartról
Fotó: A szerző felvétele

Nem tudta feltenni kérdéseit az eljárásba ugyancsak ügyfélként bekapcsolódott Nők a Balatonért Egyesület sem. Ezért írásban teszik meg észrevételeiket. Hajósy Adrienne geofizikus, az egyesület önkéntese azt mondta a Narancs.hu-nak: a magaspart megbontásának terve kifejezetten aggályos. Hozzátette: a hatástanulmányt olvasva, ha az például egy egyetemi dolgozat lenne a környezetvédelmi szakon, akkor elégtelent kéne rá adni.

Ahogyan már többször megírtuk, a Club Aliga 37 hektárjának tulajdonjogát és 10 hektárjának vagyonkezelői jogát megszerző, korábban a Mészáros-Tiborcz kettős, jelenleg Jellinek Dániel ingatlanfejlesztő érdekeltségébe tartozó Appeninn Nyrt. tervezett beruházását a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánította, majd a befektetők több részletben mintegy 10 milliárd forintnyi állami támogatást nyertek el a projektre. A tiltakozók egyebek közt sérelmezik, hogy a fejlesztőnek nem kell betartani a Balaton-parti építkezéseket szabályozó törvényi előírásokat, akár 6-8 emeletes monstrumokat is építhet a partra. Az MSZMP-üdülő idején az objektum a nemzeti vagyon része volt, állami tulajdon. Most pedig magántulajdonba került 37 hektár, és tartani lehet tőle, hogy a még állami tulajdonban maradt 10 hektáros területet is privatizálják, a Club Aliga jelenleg közút minősítésű útjaival és a helyiek által is használt strandjával, parti területeivel együtt.

E közben a Club Aligában javában bontják a múltat, sőt lassan a végére érnek. Az Aliga II-es rész villáit (ezekben nyaralt anno a felső pártelit, ez a terület kerítéssel volt elzárva Aliga I-től) már csaknem mind elbontották, a napokban az Aliga I-en a központi épület (étterem, bár, konferenciaterem) lett a földdel egyenlővé. Néhány hónapja még itt ismertették terveiket a befektetők képviselői egy lakossági fórumon. Áll még Kádár János egykori villája, igaz, rendkívül romosan, és áll a legjobb állapotú épület is, mely Castro-villa néven híresült el. Ott, illetve az előtte elterülő füves parkban, páratlan balatoni panorámával a háttérben az ősszel még esküvőket is tartottak. A főelvtársak egykori étterme is áll még (esténként moziteremnek használták), de ránézésre már nem sokáig.

 
A Castro-villa jó állapotban maradt meg
Fotó: A szerző felvétele

Bukovszki Andrástól, az Aligai Fürdőegyesület alelnökétől, önkormányzati képviselőtől úgy értesült a Narancs.hu: a befektetők kérték a balatonvilágosi önkormányzattól, hogy vegye le a helyi védettséget ezekről az épületekről, hogy ezeket is el lehessen bontani (azon a részen a vízpartig érő telkeket parcelláznának majd ki). Erre azonban a helyi képviselő-testület egyelőre nem volt hajlandó.

 
Folyik a bontás a Club Aliga területén
Fotó: A szerző felvétele

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."