A magaspartot is elhordanák a Club Aliga-fejlesztés kedvéért

Kis-Magyarország

Közmeghallgatást tartott a kormányhivatal, miközben javában bontják a múltat a hajdani pártüdülő területén. A Kádár-villa még áll.

A hajdani pártüdülő beépítése ellen tiltakozó civilek elérték, hogy a Somogy Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi főosztálya online közmeghallgatást tartson az Aligaliget elnevezésű fejlesztés környezeti hatásvizsgálati eljárása ügyében. Bár az online kapcsolat akadozott és emiatt többen nem tudták elmondani panaszukat, feltenni kérdésüket a hétfő délelőtti fórumon, az eljárásban ügyfélként szereplő Aligai Fürdőegyesület döbbenetes felfedezést tett az eléjük tárt tervek alapján.

A környezeti hatástanulmányt készítő székesfehérvári Progressio Mérnöki Iroda Kft. ugyanis azt javasolja a befektetők kérelme alapján: a Club Aliga 47 hektáros területének legmagasabb pontjára tervezett szállodakomplexum alá elképzelt negyven kis üdülőház kedvéért részben bontsák el, „faragják le” a magaspartot, 700 méter hosszúságban, 45 fokos szögben. Az aligai magaspart jól ismert lehet a vonattal a Balaton déli partjára érkezők előtt, de a kerékpárral túrázók számára is; a vonatból onnan, a magaspart tetejéről lehet megpillantani először a tavat. A Balaton teljes keleti medencéje látszódik a magaspartról, tiszta időben a Bakony vonulatai is kivehetők a horizonton.

 
Kilátás az aligai magaspartról
Fotó: A szerző felvétele

Nem tudta feltenni kérdéseit az eljárásba ugyancsak ügyfélként bekapcsolódott Nők a Balatonért Egyesület sem. Ezért írásban teszik meg észrevételeiket. Hajósy Adrienne geofizikus, az egyesület önkéntese azt mondta a Narancs.hu-nak: a magaspart megbontásának terve kifejezetten aggályos. Hozzátette: a hatástanulmányt olvasva, ha az például egy egyetemi dolgozat lenne a környezetvédelmi szakon, akkor elégtelent kéne rá adni.

Ahogyan már többször megírtuk, a Club Aliga 37 hektárjának tulajdonjogát és 10 hektárjának vagyonkezelői jogát megszerző, korábban a Mészáros-Tiborcz kettős, jelenleg Jellinek Dániel ingatlanfejlesztő érdekeltségébe tartozó Appeninn Nyrt. tervezett beruházását a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánította, majd a befektetők több részletben mintegy 10 milliárd forintnyi állami támogatást nyertek el a projektre. A tiltakozók egyebek közt sérelmezik, hogy a fejlesztőnek nem kell betartani a Balaton-parti építkezéseket szabályozó törvényi előírásokat, akár 6-8 emeletes monstrumokat is építhet a partra. Az MSZMP-üdülő idején az objektum a nemzeti vagyon része volt, állami tulajdon. Most pedig magántulajdonba került 37 hektár, és tartani lehet tőle, hogy a még állami tulajdonban maradt 10 hektáros területet is privatizálják, a Club Aliga jelenleg közút minősítésű útjaival és a helyiek által is használt strandjával, parti területeivel együtt.

E közben a Club Aligában javában bontják a múltat, sőt lassan a végére érnek. Az Aliga II-es rész villáit (ezekben nyaralt anno a felső pártelit, ez a terület kerítéssel volt elzárva Aliga I-től) már csaknem mind elbontották, a napokban az Aliga I-en a központi épület (étterem, bár, konferenciaterem) lett a földdel egyenlővé. Néhány hónapja még itt ismertették terveiket a befektetők képviselői egy lakossági fórumon. Áll még Kádár János egykori villája, igaz, rendkívül romosan, és áll a legjobb állapotú épület is, mely Castro-villa néven híresült el. Ott, illetve az előtte elterülő füves parkban, páratlan balatoni panorámával a háttérben az ősszel még esküvőket is tartottak. A főelvtársak egykori étterme is áll még (esténként moziteremnek használták), de ránézésre már nem sokáig.

 
A Castro-villa jó állapotban maradt meg
Fotó: A szerző felvétele

Bukovszki Andrástól, az Aligai Fürdőegyesület alelnökétől, önkormányzati képviselőtől úgy értesült a Narancs.hu: a befektetők kérték a balatonvilágosi önkormányzattól, hogy vegye le a helyi védettséget ezekről az épületekről, hogy ezeket is el lehessen bontani (azon a részen a vízpartig érő telkeket parcelláznának majd ki). Erre azonban a helyi képviselő-testület egyelőre nem volt hajlandó.

 
Folyik a bontás a Club Aliga területén
Fotó: A szerző felvétele

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.