magyarnarancs.hu: Milyen feltételei vannak egy szélerőmű kialakításának Magyarországon?
Lendvay Péter: Először is megegyezésre kell jutnia a földtulajdonossal. A magyar mentalitásra azért jellemző, hogy ha egy tulajdonossal megegyeztünk (Lendvay több cégben is érdekelt, így például ügyvezetője az Euro Green Energy Kft.-nek – a szerk.), akkor a szomszédai – ha ott is fel akarunk állítani egy szélturbinát – előbb-utóbb felverik annak a bérleti díjban mutatkozó árát – ezzel már több helyen ellehetetlenítették újabb szélerőművek telepítését. És persze azt is megtehetik, mivel a torony megépítéséhez a szomszédok engedélye is kell, hogy megfúrják a projektet,
| ||
amennyiben ők maguk kimaradnak belőle, vagy éppen megtámadják a szakhatósági engedélyeket, s akár a kábel nyomvonalát is. Ha a közösség ilyen, akkor elmarad a fejlesztés – nekünk is volt ebben részünk. Emellett még lényeges, mennyire van messze a hálózati csatlakozástól a beruházás – minél távolabb, annál drágább lesz. A hely kijelölésénél fontos, hol vannak a Natura 2000-es területek, illetve azok a természetvédelmi területek, melyeket befolyásolhatnak ezek a beruházások.
magyarnarancs.hu: A Natura 2000-es besorolás teljesen kizárja az erőműépítést?
LP: Így van. Ráadásul természetvédelmi terület mellett sokkal több olyan vizsgálatot kell elvégezni, amely garantálja, hogy a természet nem károsodik a szélerőművek működésétől. Ilyenkor megvizsgálják a madarak repülését éppúgy, mint mondjuk a békák vonulását.
magyarnarancs.hu: A madarakat érteni vélem, de a békák útvonalát hogyan befolyásolja egy szélerőmű?
LP: A madarakét sem befolyásolja.
magyarnarancs.hu: A szélturbinák lapátjai ellen felhozott egyik népszerű érv pont az volt, hogy a madarak nem veszik észre őket és nekik csapódnak.
LP: Nekünk is volt tornyunk természetvédelmi terület mellett – ehhez rendkívül sok vizsgálatot kellett elvégezni, számolni madarakkal, békákkal. Ezek során kiderült, hogy a madarak nem kedvelik a magas, jól látható szélturbinákat, zajosnak is tartják őket, éppen ezért messzire elkerülik
| Hol és melyik? A magyarországi szélerőművek adatait összegyűjtve itt találja meg. |
a lapátokat. Ezek nem is forognak annyira gyorsan: 12-16 fordulatot tesznek meg percenként – ahogy mi szabad szemmel látjuk, ők még jobban fogják ezt észlelni. A probléma inkább az, mennyire térnek ki, miközben elkerülik a lapátokat, s vajon nem tévesztik-e el a tojásköltő vagy a pihenőhelyüket. Mivel mezőgazdasági területekre épültek ezek a szélturbinák, így az állatok közelről figyelhették a beruházási munkálatokat, s éjjelente köré is gyűltek – nekem is vannak erről felvételeim. Az élővilág már az építés során hozzászokik ahhoz, hogy valami létesül a környezetében, amikor pedig a torony ott áll, akkor már gyakorlatilag nincs emberi mozgás a környékén, ami zavarhatná az állatokat.
magyarnarancs.hu: Akadnak esztétikai kifogások is: ezek szerint a túl sok szélkerék elcsúfítja a tájat, és tönkreteszi annak karakterét.
LP: Mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy azok az emberek, akiknek a környezetében megépítettük a szélturbinákat, sokkal jobban támogatják ezt a fajta energiatermelést, mint mondjuk egy szénerőművet. Jellemző, hogy legtöbb problémánk abból volt, hogy a turbinák körül a szemetet összeszedjük, és kukákat helyezzünk ki, hiszen buszokkal jöttek például érdeklődő diákok megnézni az erőművet. Én magam nem is gondoltam volna, hogy ez ennyire vonzza az embereket. Sokkal többször éltem meg, hogy emberek azért hívnak, hadd nézhessék meg a szélturbinát, s hogy például legyen kerékpárút hozzá. Egyetemi, főiskolai csoportok érkeznek, akik igénylik azt is, hogy elmondják nekik, hogyan működik az erőmű. Igen erős a társadalmi érdeklődés – ugyanakkor el kell ismerni, némi vizuális rombolást végzünk a természeten. Ha van ilyen kérés, akkor akceptáljuk: például a pannonhalmi apát kérésére nem állítottunk olyan szélkereket, amely az M1-es sztráda felől rontaná az apátság látványát. Az elhelyezésnél arra is kell vigyázni, hogy például a tornyok tetején elhelyezett repülésjelző fények ne zavarják meg a környékbeli falvak lakóit.
| ||
magyarnarancs.hu: Megtehetem magánemberként, hogy a kertembe szélerőművet telepítsek?
LP: Lakossági kis szélerőművek létesítése lehetséges: ma a jogszabályi környezet úgy néz ki, hogy aki megújuló energiából akar villamos energiát előállítani, az a saját csatlakozási pontján keresztül a többletáramot betáplálhatja a hálózatba. A csatlakozási pontra felszerelnek egy ad-vesz mérőt – ez napelemes rendszereknél régóta elterjedt, hiszen a háztartási napcellák is akkor termelik az áramot, amikor éppen munkaidő van, este pedig, mikor otthon vannak a lakók, a hálózatból kell vételezniük áramot.
magyarnarancs.hu: A szélnél is van egy ilyen napi periodicitás – és akkor nem is beszéltünk még például a meteorológiai frontokról.
LP: És ehhez még hozzátenném az évszakok szerinti szélintenzitás-változást: nyáron kevés szél van, de például ősszel annál több, s télen is gyakori a szélcsend. A szelesek számára az április az ideális hónap, a július, augusztus viszont kriminálisan gyenge.
| ||
magyarnarancs.hu: Magyarországon összesen 172 szélerőmű működik. Ezek túlnyomó része a Dunántúl északnyugati részén, a Kisalföldön található. Máshová nem érné meg nagyobb számban szélerőműveket telepíteni?
LP: Magyarország széltérképét tanulmányozva is kiderül, hogy ezek a legkedvezőbb helyek. Jól látszik, hogy van egy huzatos rész a Kárpát-medencében, egy szélcsatorna, ott ahol a Kárpátok és az Alpok nyúlványai majdnem összeérnek.
magyarnarancs.hu: Ez a meteorológiában nevezetes Dévényi-kapu…
LP: Nem véletlen, hogy itt az osztrák oldalon is annyi szélturbina van – ezen a régión, egészen a Bakonyig valósággal tódul be a levegő. A másik csatornán dél felől zúdul be a szél, Horvátország illetve Szerbia felől – s ez elmegy Szegedig, Békéscsabáig illetve egészen Debrecenig. Hatalmasak a különbségek az országon belül: ha mondjuk Mosonmagyaróváron nyolcas szél fúj (m/s), akkor Budapesten esetleg a levelek sem rezzennek meg. Éppen ezért Magyarországon sokkal fontosabbak azok a pontok, melyek huzatosabbak, ahol erőteljesebb áramlási csatornák alakulnak ki, ahol például felgyorsul az addig megfontoltan áramló levegő. Ilyen például a Móri-árok. A déli országrészben sajnos kevesebbet fúj a szél és ez bizony befolyásolja a megtérülést is. Nem szabad összevetni Magyarországot mondjuk Hollandia partjaival – oda ugyanis teljesen más típusú turbinák is kellenek és más a megtérülés is. Hozzánk magasabb, szárazföldi széltornyok kellenek, amelyek nagyobb méretű lapátjai felnyúlnak oda, ahol állandóan van némi áramlás. Magyarországon a Kisalföld és annak peremvidéke - Soprontól a Bakonyig - az a régió, ahol nagyobb a szélteljesítmény, így itt is épült a legtöbb szélerőmű. Emellett említeni lehet Miskolc környékét, a Duna mentén Kulcsot, ahol az első szélturbina létesült, vagy éppen az érdi fennsíkot, a péceli dombságot– de már ezeknél is tapasztalható érzékelhető különbség a nyugati területekhez képest.
MN: Milyen járulékos hasznai lennének az ilyen beruházásoknak az adott kistérségi régiókban?
LP: Érezhetően a kormány azokat a beruházásokat szeretné támogatni, amelyek munkahelyteremtőek. Egy szélturbina biztonságos működését megannyi elektronikus berendezés biztosítja – alapállapotban emberi beavatkozást nem is igényelnek. Az üzemeltetés és karbantartás során dolgoznak, főleg magasan kvalifikált szakemberek, mérnökök és más fehérgalléros munkatársak. Az úthálózatot és az erőmű környezetét azért gondozni kell, meghibásodás esetén pedig szerelni kell őket – igényelnek tehát efféle munkát is.
| ||
magyarnarancs.hu: De nem annyit, mint mondjuk egy szalmaerőmű, amihez nagyon sok kétkezi munkát is lehet társítani.
LP: Úgy van! Mint vállalkozó magunk is foglalkoztunk korábban energiaültetvényekkel, amelyek rendszeres és munkaerőigényes törődést igényelnek. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról, hogy a magyar ipar igen sok alkatrészt gyárt a szélerőművekhez: motoroktól a generátor-állóházig, vagy a szénszálig, amit Magyarország szállít egész Európának. Közvetetten, például a beszállítók révén nagyon sok embernek ad munkát egy szélerőmű – közöttük számtalan honfitársunknak. Szerződésünk van tűzoltókkal ugyanúgy, mint meteorológusokkal: gondoljunk csak arra, a mi megrendeléseink alapján dolgozták ki azt a matematikai algoritmust is, amivel kalkulálható az adott 80-100 méteres magasságban várható szélerősség.
magyarnarancs.hu: Ha jól tudom, sokat fejlődött a szélturbina-technológia. És azt is emlegetik, hogy évtized végére, éppen a technológiai verseny miatt, akár némileg olcsóbb is lehet, ami gyorsíthatja a megtérülést és fokozhatja a szélenergia versenyképességét.
LP: Sajnos, a beépített technológia miatt állítható, hogy nem nagyon fog lemenni az efféle szélturbina-technológia ára. A modern turbinákon már olyan berendezés is van, ami érzékeli a jegesedésből fakadó nyúlást – és ilyenkor leállítja az erőművet. Ne felejtsük egy ipari szélturbinánál körülbelül ezer mérési pont van! Ráadásul azok a hagyományos berendezések, melyek ahhoz szükségesek, hogy a szélturbinát biztonságosan a hálózatra csatlakoztassuk, nem lesznek olcsóbbak. A villamos energia árát nézve, amennyiben úgy tekintjük, hogy allokáljuk (felosztjuk – a szerk.) rá a beruházási költséget is, egy szélerőmű ugyanolyan versenyképes, mint egy szénerőmű vagy egy gázerőmű. A kettő között az a különbség, hogy míg egy szélerőmű esetén a beruházási költség körülbelül 15 évig terheli a villamosenergia árát, addig a szénerőműnél a bánya fenntartása, a másiknál a gáz árának változása nagymértékben befolyásolja a termelt áram árát. A szélnél ilyen nincsen: amint a beruházás költsége megtérül, már csak az üzemeltetési költségek maradnak – nyersanyagra nem kell költeni! Azt tudom mondani, hogy a mostani paksi atomerőmű által előállított áram költségén tud egy szélerőmű működni a megtérülést követően.
| Elhúzott mellettünk a régió Korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk a hazai szélenergia helyzetével, problémáival. Szélerőművekből „eddig 176 működik közülük az országban, együtt és elméletileg 340 ezer család áramszükségletét képesek megtermelni. Közös bennük, hogy a rájuk vonatkozó kvótákat még 2010 tavasza előtt osztották ki. Valódi cezúrának és több mint kormányváltásnak bizonyult e tekintetben is a NER eljövetele: az Orbán-kormány első intézkedéseinek egyikeként visszavonta a még korábban kiírt és eredményhirdetésre váró erőműtendert. A kvóták kiosztása persze már az előző kormányzat alatt is botrányok kíséretében zajlott, de erre valószínűleg nem a szélenergia-hasznosítás teljes megakasztása volna a megoldás.” Ráadásul „gondoljanak erről bármit a szélenergia notórius és dilettáns ellenzői, munkára fogható légmozgásból Magyarországon sincs hiány – a legutóbbi évtizedek technikai fejlődése, a jobb, hatékonyabb szélkerekek kifejlesztése után amúgy sem lenne semmi akadálya annak, hogy igába fogjuk még a mérsékelt légmozgást is.” Cikkünk végén felidéztük: Romániában hatszor, Bulgáriában kétszer annyi szélenergia-kapacitást engedtek telepíteni. A román szakemberek évekig hozzánk jártak szakmai konzultációra: most az évtized végére (a hallatlanul sikeres fejlesztések nyomán) a 4000 megawattos kapacitást tűzték ki célul, Lengyelország ennek több mint másfélszeresével számol – mi meg ülünk a 329 MW-os szélenergia-kapacitásunkon, amelynél manapság csak nagyobbak valósulnak meg a világban. Ráadásul a tengeri és szárazföldi szélturbinagyártásban meghatározó szerepet játszó cégeknél (például Siemens) is úgy kalkulálnak, hogy a folyamatos fejlesztéseknek, hatékonyságjavításnak és technológiai innovációknak köszönhetően 2020 körül akár már 40 százalékkal is csökkenthetik a költségeket. |
magyarnarancs.hu: Többen a szélenergiaszektort hibáztatják azért, milyen magas a kötelező átvételi rendszerből fakadó kompenzációs ár, amit végeredményben a végfelhasználó fogyasztók fizetnek – a megújuló energiaberuházás megtérüléséig. Ezen érvelés szerint több szélerőmű egyenlő volna az áram megdrágulásával.
LP: A 2006-ban kiadott engedélyekhez olyan feltételek párosultak, hogy a szélerőmű-építők sem európai uniós beruházási támogatást, sem magyarországi költségvetési segítséget nem vehetek igénybe, s nem vehettek részt a széndioxid-kereskedelemben sem! El lettek tehát tiltva azoktól a forrásoktól, melyek a beruházás megtérülését segítették volna elő – éppen azért, mert egy dologban támogatták a szélenergiaberuházást: a termelt áram emelt áron történő átvételében, no meg abban, hogy a megtermelt villamos energiát korlátozás nélkül, kötelezően átveszik. A lényeg tehát az, hogy ez a beruházás, másoktól és a szokásoktól eltérően nem előre kapta meg a támogatást, hanem folyamatos, csepegtetett támogatás formájában. S ez az államháztartást nem terhelte.
magyarnarancs.hu: Mert ezt a végfogyasztó fizeti, benne van az áram árában.
LP: Úgy van!
magyarnarancs.hu: De ezt, ha jól tudom, nem csak a szelesek kapják meg!
LP: Kezdetben a kötelező átvételbe sok mindenki beletartozott, még a szén vagy gáz alapon termelő kapcsolthőtermelők is. Ma támogatott árban a megújulók szerepelnek csak: azok, akik ilyen jellegű beruházást eszközöltek (szél, nap, biogáz, víz, stb.). A rendszert finanszírozó végfelhasználók terén pedig annyi változott, hogy már nem a lakosság, hanem a közüzemi, ipari fogyasztóknál jelenik meg a zöld energia díja.
magyarnarancs.hu: Magyarországon 2006-az utolsó, botrányos kvótaosztás után gyakorlatilag leálltak a szélenergia-programok, az Orbán-kormány pedig érezhetően nem támogatja ezt a fajta megújuló energiafélét. Az új engedélyek kiadása előtt bürokratikus akadályok állnak – legutóbb már az is kisebb szenzációt keltett, hogy egy erőmű legalább a környezetvédelmi engedélyt megkapta.
LP: A szabályozás csúcsán az új energiahivatal, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) áll – az ő döntésük zárja le az egész engedélyezési folyamatot. Egy szélerőmű megépítéséhez többek között környezetvédelmi engedéllyel kell bírni – ez utóbbi elnyeréséhez pedig számos további szakhatósági engedély is szükséges. Ezenfelül újabb szakhatóságok eredményes eljárása a feltétel ahhoz, hogy építési engedélyt kaphassunk, ezt követi a villamos energia csatlakozási szerződés – ezeknek a birtokában lehet az energiahivatalhoz fordulni. Valóban, 2006-ban volt egy kvótaosztás, azután még az előző, szocialista kormányzat alatt 2010 tavaszán történt egy tenderkiírás, amelynek eredményhirdetésére már a választások után került sor. A 410 megawattos tenderkiírásra több mint 1100-1200 MW-nyi kapacitás érkezett be pályázatként. Ezen pályázatoknál feltétel volt az is, hogy rendelkezzenek hálózatcsatlakozási szerződéssel és építési engedéllyel: azaz ha az engedélyt megkapják, akkor onnan kezdve elkezdhessenek építkezni. Márpedig az építési engedélynek előfeltétele, hogy meglegyen hozzá a környezetvédelmi engedély is. Ezek a fejlesztők, dacára, hogy a tendert végül érvénytelenítették, a mai napig megvannak – hogy hisznek-e még kitartásuk értelmében, az kérdéses. Az építési engedélyeket egyszer meg lehetett hosszabbítani – 2012-ben, 2013-ban azonban a hosszabbítások határideje is lejárt. Ennyi idő alatt már a külföldi befektetők is elbizonytalanodnak. Az idei választási eredmények úgy sejtetik, hogy nem igazán lesz változás a szélenergia-hasznosításhoz való kormányzati hozzáállásban.
