Kis-Magyarország

Értelmiségi, analfabéta, potyázó és az optimista – velük találkoztunk, amikor a nyíregyházi munkaügyi központba látogattunk. Megszólalóink még nem érzik azt, amiről a statisztika beszél: ezek szerint egy év alatt jelentősen javultak a megyei álláskeresők esélyei.

Sár József nemzetközileg is jegyzett entomológus, aki Magyarországon új rovarfajokat fedezett fel. Az utóbbi években mégis közmunkára szorult, ám ma már ez se jut neki. Méltatlan módon bántak vele, és úgy érzi: 54 évesen már sehova se kell.

Több száz észak-magyarországi család otthona egy korábbi állami cég hibája miatt van veszélyben, vagy esetleg már összedőlt. Sőt, egy törvény miatt sok martinsalak-károsult nem számíthat segítségre, pedig ők nem hibáztak.

Hónapok óta kész, mégsem használható az új egri parkolóház. A létesítmény ráadásul olyan pénzügyi konstrukcióban jött létre, amely egyesek szerint csak arra jó, hogy százmilliókat szivattyúzzon ki a városi büdzséből – egy magáncégnek juttatva azt.

Akár milliárdokkal is eladósították magukat azok a települések, akik hitelt vettek fel azért, hogy felépítsék később alig látogatott fürdőiket. Makó kivétel, itt az új fürdő a város gazdaságát is felpezsdítette. Noha csodáról erős túlzás lenne beszélni, azért elmentünk megnézni, mi történt.

Gyermeke tíz napig volt beteg, amit hiába igazolt táppénzes papírral a szegedi nő. Mivel hiányzása meghaladta a közmunka melletti képzés 10 százalékát, most 136 ezer forintot kell fizetnie, sőt a munkájából is elküldték. Az eset nem egyedi.

A békési kisváros esete jól mutatja, hogy a pár évvel ezelőtt elfogadott törvény alkalmazása milyen kacifántos történetté fajulhat. Ez esetben szerepet kap benne egy jobbikos képviselő, a szakértői feladatot koloncnak megélő MTA, passzív helyiek, és egy rakás adminisztráció.

Közgazdászdiplomás eladókkal találkoztunk Nyíregyházán, ahol kínaiak, ukránok és erdélyiek is árulnak. A sokszínűség mégsem vidám: sokan a multikat hibáztatják, amiért évek óta pang az üzlet, a helyzeten pedig a feketézés sem segít.

Hangoztatott jelszavai ellenére a kormányzati agrárpolitika legnagyobb vesztesei a családi gazdálkodók. Minden eszköz megengedett, a lázongó gazda (sikertelen) korrumpálásától a megfélemlítésig. Természetesen következmények nélkül.

Pedig mindenki Munczigné befutására számított, helyette viszont a korábbi intézményigazgató helyettesét, Zalavári Lászlót választották meg. Az új vezető röviden nyilatkozott is lapunknak. Minden jel szerint az országos sajtó figyelme döntött.

Az államtitkár előbb azt mondta, nem enyhítik a közművelődési intézmények vezetőinek képesítési előírásait. Aztán Zsigó Róbert megkereste, és jött a könnyítés. Újabb fejezet a lex Zsigóban!

A szabályos pályázatot beadó korábbi igazgatót elképesztő módon golyózták ki. Az új kiíráson már könnyítettek, miután Zsigó Róbert sikeresen lobbizott törvénymódosításért. A friss pályázók közt ott a bajai polgármester egyik „rajongója” és egy munkatársa is. De ki fog itt nyerni?

Napjainkra pénzügyi befektetők kezébe került az a 12 állami gazdaság, amelyet "dolgozói" privatizációban értékesített 2001-ben az akkori Orbán-kabinet. A cégeket eredetileg a helyi menedzsment és az alkalmazottak vehették meg, ám idővel többségük az ország leggazdagabb emberei közé tartozók tulajdonába került.

Egy birtokunkba került dokumentum szerint a bajai polgármester Halász Jánost kérte meg, módosítson egy kormányrendeletet úgy, hogy a közművelődési magasabb vezetők képesítési követelményeit némileg enyhítsék. Megtörtént. Egy bajai könyvtár igazgatói pályázata állhat a háttérben.