Győrszentiváni akkugyár: egyetlen adatigénylésükre sem kaptak érdemi választ a tiltakozó civilek

  • Papp László Tamás
  • 2023. március 13.

Kis-Magyarország

A győrszentiváni civilek, magánszemélyek jó néhány közérdekű adatigénylést indítottak a Győri Ipari Park bővítése, illetve az oda tervezett beruházások, valamint a helyi egészségügyi adatok, környezetvédelmi mérések témájában. Az elmúlt fél év válaszait összegezve nem mondhatjuk, hogy a hivatalok nagyon bőbeszédűek voltak a régió egyik legnagyobb (és legvitatottabb) gazdasági projektjével kapcsolatban. Gyakorlatilag semmiféle, az ügyre, illetve a beruházás területére vonatkozó érdemi tényt, adatot nem sikerült megtudni. A propaganda viszont hangos: az akkugyárak ellen tiltakozókkal szemben mind helyben, mind országosan vádaskodnak a kormánypárti politikusok. A civilek ellen pedig máris indult egy hatósági vizsgálat. 

 

Még tavaly augusztus 9-én történt nyújtottak be adatigénylést a civilek a győri polgármesteri hivatalhoz, a megyei kormányhivatalhoz és a megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz azt firtatva, pontosan milyen beruházás várható a területen, s mi indokolja a Gipz-besorolású (különösen veszélyes, fertőzés-, tűz-, robbanásveszélyes, bűzös, nagy zajjal járó tevékenység végzésére alkalmas) övezetté nyilvánítását. Az adatigénylést a hivatal és a kormányhivatal teljesen, a katasztrófavédelem részlegesen elutasította. Utóbbi pusztán annyit válaszolt, hogy náluk ilyen ügyben nem indult eljárás.

2022. augusztus 30-án a Miniszterelnökség Perképviseleti és Döntőbizottsági Főosztályához az ipari park bővítésének nemzetgazdasági üggyé nyilvánításával, illetve a beruházóval folytatott egyeztetés adataival kapcsolatban érkezett adatigénylés. A tárca válasza annyi volt, hogy nem ők az adatkezelők. De hogy akkor ki is az, máig nem derült ki. A Belügyminisztériumtól (BM), a Pénzügyminisztériumtól és Győr önkormányzatától szintén megpróbálták tavaly szeptember 14-én kikérni a beruházásról rendelkező kormányhatározatban említett 10 milliárdos támogatási szerződés feltételeit, illetve magát a szerződést. A kért adatok helyett a BM a győri polgármesteri hivatalhoz hasonlóan a kormányhatározat linkjét küldte el, a szerződést azonban nem. "Azóta sem kaptuk meg ezt, a Pénzügyminisztérium azt sem árulta el, hogy ki az adatgazda, holott a tárca volt a folyósítója az összegnek, ha jól értelmezzük a jogszabályt" - értékelt lapunknak a civilek ügyvéd aktivistája. 

Szeptember 8-án a győri polgármesteri hivatalhoz ment adatigénylés a tervezett mobil légszennyezettség-méréssel és az állandó mérővel kapcsolatban. Január 31-én történt egy újabb adatigénylés, amely a tavaly novemberben és decemberben lezajlott, két helyszínen folyó első kéthetes mérési időszak eredményeire irányult. "Egyelőre semmilyen adatot nem kaptunk a mérésekről" - mondta el a Narancs.hu-nak a civilek adatigényléseit koordináló Balog-Farkas Renáta. "A polgármester az adatigénylést azzal utasította el, hogy nem az önkormányzat kezeli az igényelt adatot, viszont korábban a GyőrPlusz önkormányzati hetilapban még azt írták: az önkormányzat a megrendelő" - tette hozzá. 

"A polgármester kezdettől fizetett provokátoroknak titulált bennünket, az egyik alkalommal egy betelefonáló szentiváni apukát élő adásban provokátorozott le, majd kinyomták a műsorból, mielőtt válaszolni tudott volna" - idézte fel Dézsi Csaba András győri fideszes városvezető álláspontját Szabó Andrea, a Szentiváni Öko Szeglet (SZÖSZ) elnöke. A polgármester idén februárban újságírókkal kapcsolatban beszélt külföldi szálról: szerinte „egyes ellenzéki újságok, illetve újságírók” olyan kérdésekkel bombázzák a városházát, amelyekre nem lehet normális választ adni. S amikor nem adnak, akkor a médiumok a hatóságokhoz fordulnak. De: a városházán most majd összegyűjtik ezeket, mert olyan „cifraságokat” is találtak köztük, amelyeket láthatóan külföldről fogalmazhattak meg, s Google-fordítóval tettek magyarrá. A polgármester szerint „kacagni fognak” azok, akik majd ezt elolvassák. De az is látszik, hogy a hitelrontás ezzel a cél - mondta a városvezető az Új Szó Nálunk cikke szerint. Győr kormánypárti polgármestere még tavaly novemberben lapunkban is úgy vélte: pánikkeltő kampány zajlik. "Tudom, hogy elkezdődött a következő választási időszaknak a kampánya, de kicsit korán kezdték el, akik elkezdték, mert másfél év múlva lesz valószínűleg a választás” - mondta akkor lapunknak Dézsi Csaba András, hozzátéve: "Ha azt nézzük, hogy épül fel ez a győrszentiváni csoport, akkor egyértelműen vannak néhányan, pár ember egyébként, tehát ne vegye mindenki magára, akik profi provokátorok. Van körülötte egy civil szerveződés, amelyik jószándékú, zöld gondolkodású emberekből áll.”

Fideszes politikusok, véleményformálók is hasonlóképp beszéltek a tiltakozókról.  Lánczi Tamás politológus a hvg.hu cikke szerint arról beszélt: "elindult egy harc azért, hogy ezeket a gyárakat ne hazánkban építsék fel". Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára pedig azt írta a Facebook-oldalán, hogy "kilóg a lóláb", ugyanis "nem az a bajuk" a tiltakozóknak, hogy akkumulátorgyár épül, hanem az, hogy Magyarországon, a hazai baloldal pedig csatlakozik ehhez a kampányhoz." Hozzátette: "Ennél már tényleg csak az lenne a durvább, ha ezért pénzt kapnának külföldön, mondjuk dollárban." A SZÖSZ elnöke, Szabó Andrea e vádakra is reagált. "Természetesen semmilyen külföldi csoporthoz nincs közünk, soha, egy fillért sem kaptunk külföldről, mindent a saját pénzünkből csináltunk, többek között ebből adtunk fel Facebook-hirdetéseket is, ami után persze rögtön megvádoltak bennünket, hogy ilyet civil nem csinál" - mondta el a tiltakozás vezetője. 

"Minden lehetséges módon megpróbálnak eltántorítani bennünket, nyilvánvalóan ennek köszönhető a NAIH-ellenőrzés is" - fűzte hozzá Szabó Andrea. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) névtelen közérdekű bejelentés alapján indított vizsgálatot a Szentiváni Öko Szeglet Egyesület ellen a tavaly augusztusban az ipari park bővítése ellen tiltakozó aláírásgyűjtés kapcsán.

A bejelentő azt kifogásolta, hogy az aláírásgyűjtő íveken nem volt megfelelő az adatvédelmi tájékoztató, valamint nem tisztázott, hogy kinek kerültek továbbításra a személyes adatok. 

A SZÖSZ álláspontja szerint a panasztevő által kifogásoltak "mind megtalálhatók voltak az adatvédelmi tájékoztatóban, mivel azt külön mellékletként adtuk át az aláíróknak, és szóbeli tájékoztatást is kaptak. Az aláírók nemcsak az íróíveket, hanem az adatvédelmi tájékoztatót is aláírták, melyben elismerték, hogy megkapták a GDPR-nak megfelelő tájékoztatást" - állítja az egyesület.

Az aláírásgyűjtésbe a győri polgármester is belekötött, mondván, ennyi aláírást nem lehet összeszedni ilyen rövid idő alatt, ha nem valami „nagyon jól szervezett szervezet” áll a háttérben "mert a Fidesz sem tud ilyen jó hatásfokkal aláírást gyűjteni". A SZÖSZ elnöke úgy véli, ezzel aligha lesz vége az ellenük intézett támadásoknak. "Számítunk az összegyűjtött adományok miatti NAV- vagy egyéb törvényességi vizsgálatokra is" - mondja.

A civilek mellett helyi ellenzéki önkormányzati képviselők is léptek az ipari park bővítsének ügyében. Pollreisz Balázs, az önkormányzatba az ellenzéki összefogás listájáról bejutott MSZP-s képviselő népszavazási kezdeményezést adott be"Akarja-e, hogy Győrben akkumulátorgyárat létesítsenek, és támogatja-e, hogy kisajátítással szerezzen meg területeket az önkormányzat ehhez?" - ez lenne a kérdés. Megválaszolásához viszont adatokra lenne szükség, amelyeket a hivatalos szervektől mindmáig nem kaptak meg az ügy iránt érdeklődők.

Lapunk korábban úgy értesült, a győri Audi Hungaria Zrt. dolgozói közül egyesek azért nem vesznek részt az ipari park bővítése elleni tiltakozáson, mert tartanak a munkahelyi következményektől. Megkérdeztük erről a céget. Azt válaszolták: "Az Audi Hungaria nem korlátozza munkatársait az Ipari Park bővítése, vagy más témával kapcsolatos, illetve civil-, zöld-, környezetvédő-, közéleti szervezetekhez kötődő aktivitásaiban." A korábbi cikkünkben feltett kérdésünkre - tervez-e akár az Audi, akár a Volkswagen akkumulátorgyárat Győrben - azt felelték: „Az Audi Hungaria nem tervezi akkumulátorgyártó kapacitás létrehozását Győrben. A Volkswagen Konszern korábban tájékoztatta a médiát, hogy Közép-Kelet Európában tervez létrehozni akkumulátorgyártó kapacitást, a telephelyről eddig döntés még nem született."

Nyilatkozataival, illetve más Fidesz-politikus akkugyári témában elmondott kijelentéseivel kapcsolatban megkerestük Dézsi Csaba Andrást is. Több kérdést intéztünk a polgármesterhez. Például azt, amikor arról beszél, hogy a szentiváni civil csoport vezetői provokátorok, akik „ebből élnek meg, azért kapják a fizetésüket, hogy izgassák a lakosságot”, konkrétan kikre gondol. Van-e arra bármilyen bizonyíték arra, hogy a győri Szívügyünk Szentiván csoportot, a Szentiváni Öko Szeglet Egyesületet, vagy bármely más, a tiltakozásban részt vevő szervezetet az akkumulátorgyárak más országba telepítését támogató cégek vagy szervezetek finanszíroznák? A városvezető bűncselekményt is említett korábban: a szentiváni civileket egy olyan emberhez hasonlította, aki korábban magát környezetvédőnek kiadva meg akarta zsarolni az Audit, és ezért később börtönbe csukták. Az azóta eltelt hetekben merült-e fel bármilyen olyan tény, ami a győrszentiváni tiltakozóknál valamilyen jogsértő, törvénytelen cselekedetre utal? - kérdeztük a politikust.  Dézsi Csaba András nem válaszolt kérdéseinkre.

A Narancs.hu az utóbbi fél évben több cikkben foglalkozott az ipari park bővítésével, az akkugyár létesítésével. Tavaly szeptemberben azzal a lakossági fórummal foglalkoztunk, amelyen a tiltakozó civilek nem kaptak választ kérdéseikre, aggodalmaikra:

Megírtuk azt is, Dézsi Csaba András konfliktusos fellépése hogyan mérgesítette el a helyzetet:

A győrszentiváni akkugyár elleni tiltakozásról írt véleménycikkünk pedig itt olvasható:

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk

Dobosviccek

„Srácok, van kedvetek meghallgatni a szerzeményeimet?”, szól az egyik legelcsépeltebb dobosvicc csattanója. A közvélekedés szerint a dobosok tipikusan háttérbe húzódó, nem túl izgalmas figurák, de ahogy Dave Grohl, Phil Collins, Don Henley vagy akár Szikora Róbert példája mutatja, megfelelő tehetséggel és szorgalommal belőlük is lehetnek nagy sztárok. Az elmúlt hetekben két neves angol zenekar dobosa is szólóalbumot jelentetett meg – mindkét lemezre érdemes időt szakítani.

Hordta a jelet

  • - minek -

Mátyás Attila számos zenekaron és zenei korszakon átívelő, lassan négy évtizedes pályafutásában különleges epizód a rövid ideig létező Agnus Dei (Isten báránya) zenekar.

Intimebb invenciók

Bacsó Kristóf legutóbbi szerzői anyaga nem konceptlemez, a szaxofonos nem szokott ilyeneket készíteni. A gondolatok, a képzetek, a keresztutalások sokkal összetettebben bontakoznak ki dallamaiból és témáiból, mint hogy kiragasszon egy képet középre, és a körül motozzon a lemez végéig. Bacsó az irányadó jazzalkotók közé emelkedett a rá jellemző nyugodt, intellektuális megközelítéssel; a saját együttesein kívül elsősorban a Modern Art Orchestra szaxofon szólamvezetőjeként és a Zeneakadémia jazz tanszékének élén.

Dehogy vagyunk egyedül

A vígjáték műfaja lefelé tartó pályájának igencsak a végét járja már, s mint számos híres képviselője, mára elgyengült, fárasztó, és ha mond is valamit, az gyakran kellemetlen vagy csitítgatni való. Elég csak az utóbbi idők tömeggyártott spin-off sorozataira gondolnunk, ha az eredetiek színvonalának revíziójával nem is szívesen zaklatnánk fel magunkat.

Tekintetek tüzében

  • Révész Emese

Czene Márta technikai tudása kivételes, nem sajnálja az időt és a fáradságot a részletek megmunkálására, vékony festékrétegei, kifinomult vonalrajza, kimért kompozíciói a reneszánsz fénykorát és a fotórealizmus legjavát idézik. Önmagában ez vajmi kevés lenne azonban ahhoz, hogy érdekes legyen a kortárs szemlélőnek.

Purcell zongorája

Az 1695-ben elhalálozott Henry Purcellnek természetesen nem volt zongorája, hiszen Bartolomeo Cristofori csak egy évtizeddel később találta fel a zongora ősének tekinthető fortepianót, majd újabb 60–70 évnek kellett eltelnie, amíg ez a hangszer lassan egyeduralkodóvá válva kiszorította billentyűs társait. „Purcell, a zongora poétája” – kommentálta a koncert előtt egy barátom kissé helytelenítő mosollyal Szokolov műsorát, aki a koncert teljes első félidejét az angol mesternek szentelte.

Az az űzött hang

„A csapat a Váladék nevű kocsmában gyűlt össze, hogy levonja a nap tanulságait”, olvassa fel színtelen hangon, hadarva A hosszú nap című tárcanovellájának első mondatát Tar Sándor valamikor 1993-ban. Hova sietett vajon? Vagy inkább honnan menekült? Semmi érzelem nincs a hangjában, és mégis zaklatottnak tűnik, talán a gyorsan eldarált szavak, a szinte fuldokló lélegzetvételei miatt. Hallgatni is felkavaró.

Az élet értelme

Ferdinand von Schirach izgalmas szerző: jogászból lett író, ami a hazánkban is játszott két színdarabján meg is látszik. A Terrort a Katona József Színház mutatta be 2016-ban, az Istent most láthatjuk először. Mindkettő zárt tárgyalás formáját ölti, a Terror a tárgyalóteremben játszódik, s bár az Istenben elhangzik az intelem, hogy „ügyvédnő, nem a bíróságon vagyunk”, és látszólag egy nyílt pódiumbeszélgetésen veszünk részt, valójában teljesen nyilvánvaló, hogy de, most is a bíróságon vagyunk. Ahol mi, nézők vagyunk bírók, és a felsorakoztatott számtalan érvből kell levonnunk a végső következtetést, majd szavaznunk kell arról, hogy támogatjuk-e Kertész Tibort abban, hogy orvosi segítséggel vessen véget az életének.

Korszerűtlen elmélkedések

  • Zelei Dávid

„Valószínűleg nem vagyok regényíró; valószínűleg olyan esszéíró vagyok, akinek regényeket kell írnia, mert esszét írni nem tud”, nyilatkozta egyszer a portugál José Saramago. Magyarul eddig hiányzó regényét, a Festészeti és szépírási kézikönyvet kézbe véve pedig minden eddiginél jobban mögé láthatunk e Nobel-díjasként azért álszerénynek ható kijelentés miértjének.

Körözik Putyint

A Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin orosz elnök és Marija Alekszejevna Lvova-Belova, a gyerekjogok oroszországi elnöki biztosa ellen. Mindkettőjükkel szemben az a megalapozott gyanú merült fel, hogy legkésőbb 2022. február 24-ét követően ők maguk adtak parancsot gyermekek kényszerdeportálására és kényszeradoptálására, illetve nem akadályozták meg alárendeltjei­ket ebben. Ez a nemzetközi jog szerint háborús bűnnek számít.

Mindent és mindenkitől

Megkárosítva érzi magát és feljelentést tervez több olyan orosz állampolgár, aki magyar letelepedési kötvényt vásárolt a VolDan Investments Ltd. nevű közvetítőcégen keresztül.