A fórumra se Győr fideszes polgármestere, se a város ugyancsak kormánypárti országgyűlési képviselői, se a megyei kormányhivatalt vezető főispán, Széles Sándor nem ment el. Helyettük a győri jegyző, a megyei főépítész, a kormányhivatal igazgatója, a környezetvédelmi szakhatóság vezetője és a városrész fideszes önkormányzati képviselője próbált válaszolni a felháborodott helyiek kérdéseire. Már ha válaszadásnak lehet tekinteni, hogy az illetékes hivatalnokok lényegében semmire nem adtak érdemi feleletet. Még az sem derült ki, hogy milyen gyár települne a bővítés után az ipari parkba.
A tüntetés után, kedd délután parázs hangulatban kezdődött a Szentiváni Öko Szeglet (SZÖSZ) és a Szentivániak Szentivánért Alapítvány által a győrszentiváni Molnár Vid Bertalan Művelődési Központba szervezett lakossági fórum. A civilek képviseletében Kun Zoltán élővilág- és tájvédelmi szakértő vázolta fel prezentációval egybekötött előadásában a helyzetet. Eszerint 350-400 hektár, az átlagosnál magasabb aranykorona értékű szántóterületet akarnak jelentős mértékű zavaró hatású ipari területté nyilvánítani. Ennek rövidítése Gipz, amely azt jelenti, hogy különösen veszélyes (tűz-, robbanás-, fertőzésveszélyes) bűzös, nagy zajjal járó ipari tevékenység folyhat a területen, a lakóépületektől mindössze 900 méterre. Erről idén január 20-án kormányhatározattal döntöttek, ám a változást a fideszes többségű győri közgyűlésnek is el kell fogadnia. (Gipz-besorolásba tartozik egyebek között a komáromi MOL-finomító, a dorogi Richter Gedeon gyógyszergyár, az oroszlányi erőmű kecskédi pernyetározója, vagy a péti Nitrogénművek Zrt.
Hogy Győrbe mit terveznek, nem tudni pontosan. Korábban Pintér-Péntek Imre, az iparkamara megyei elnöke arról beszélt egy, a Világgazdaságnak adott interjúban, hogy „tárgyalások folynak a Volkswagen konszernnel egy akkumulátorgyár létesítéséről is Győr környékén”. Amellett
a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egy közérdekű adatigénylésre adott válaszának elnevezése Győrszentiváni akkumulátorgyár volt.
Kun Zoltán előadása szerint járulékos fejlesztésekről is szó van: a vasútállomás 6-ról 12 vágányra fejlesztése, újabb kavicsbánya Gönyűn, vízvezeték építése. A jelenleg 210 hektáros ipari park 30 év alatt telt meg, a tervezett minimum 350 hektár bővítés 50 évre lenne elegendő, érzékeltette Kun a tervezett bővítés nagyságrendjét. Szerinte mindez azért probléma, mert nem vagyunk tisztában a jelenlegi környezeti állapottal, de az tudható, hogy Győrszentivánon kiugróan magas a daganatos és a légúti megbetegedések aránya.
Kovács Györgyi Beáta ottani háziorvos a fórumon arról beszélt: az elmúlt két évben 20-30 százalékkal nőttek a daganatos megbetegedések. Petrovicz Éva győrszentiváni gyermekorvos szerint 2019-ben még csak 58, 2021-ben viszont már 107 igazoltan asztmás gyerek volt az ő körzetében. Kun Zoltán jogi aggályokat is felvetett. Például szerinte törvénysértő, hogy több részre szedik az összekapcsolódó fejlesztéseket azért, hogy a környezeti hatás kisebbnek tűnjön. Emellett a koncepció ellentmond Győr tavaly elfogadott, 2030-ig szóló klímastratégiájának, amelyben az energiahatékony, alacsony kibocsátású termelő vállalatok letelepítésére helyezik a hangsúlyt.
Ezzel a prezentációval szemben az egy szem jelenlévő fideszes politikus, Sík Sándor önkormányzati képviselő, valamint Nagyné dr. László Edit győri jegyző és a kormányhivatali emberek, Németh Edina megyei főépítész, Buday Zsolt, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályának vezetője, illetve Kálmán János, a megyei kormányhivatal igazgatója nemigen tudtak megnyugtató válaszokat adni, sőt. Sík Sándort ki is fütyülték, fújolták, amikor a politikus a riasztó egészségügyi adatokra úgy reagált, az utóbbi években sokan költöztek be Győrszentivánra „az Alföldről, Ózdról, ki tudja, honnan, és ki tudja, mit hoztak magukkal”. A moderátornak kellett nyugalomra inteni a lakossági fórum résztvevőit.
Ezután Sík Sándor korábbi levegőszennyezettségi mérésekből olvasott fel, hosszan (és a laikus számára nehezen érthetően) azt bizonygatva: nincs ok az aggodalomra. A hallgatóság oroszlánrészét azonban nem győzte meg, ahogy a jegyző sem, aki azt mondta: egyelőre csak az ipari park bővítéséről, a rendezési terv módosításáról van szó, tehát nem tudja megmondani, milyen tevékenység folyna az újonnan létrehozott területen.
Vagyis egyelőre hivatalosan még arról sincs információ, hogy milyen gyár települne a bővített ipari parkba.
„A jegyző nem hazudik” – próbálta csitítani a helyieket, mérsékelt sikerrel.
A fórum további részében Kun Zoltán arról faggatta a kormányhivatal embereit: nem tartják-e furcsának, hogy semmilyen egészségügyi/környezetvédelmi peremfeltételt nem jelöltek meg. De erre is csak kitérő, hárító válasz jött, mondván: a személyes benyomásaikról nem beszélhetnek. Arra sem tudtak felelni a jelen lévő meghívottak: miért az átlagnál jobb minőségű termőföldekre akarják építeni az ipari parkot. A földtulajdonosok egyike is megszólalt, elmondva: nem akarják eladni a területeket, meg akarják tartani őket. Végül annyit sikerült elérni, hogy általánosságban mind a kormányhivatal emberei, mind a Dézsi Csaba András polgármester szavait tolmácsoló jegyző, mind pedig Sík Sándor arról beszéltek: környezetszennyező, egészségkárosító beruházást nem támogatnak.
Ám a helyi civilek nem hagyatkoznának a hivatalos adatokra, illetve arra, hogy állandó levegőszennyezési mérőállomás csak a beruházás megvalósulása esetén, annak büdzséjéből létesülne. Ezért is kezdeményeznek gyűjtést, hogy a befolyó pénzből saját levegőszennyezettségi mérést rendeljenek. A közönségből felvetették: zajszintmérésre is szükség volna. Az adománygyűjtő rendezvényt szervező Szabó Andrea szerint egyelőre a levegőtisztaságot mérnék, de ha lesz igény és pénz rá, lehet szó egyéb mérésekről is.
