Akkufeszültség Győrben: változatlan a harc a tiltakozó civilek és a polgármester között

  • Papp László Tamás
  • 2022. november 21.

Kis-Magyarország

Az Audi Hungária nem tervezi akkumulátorgyár létesítését Győrben, viszont a Volkswagen Csoport, amelybe az Audi is tartozik helyszínt keres ilyen üzemhez Közép-Kelet Európában. A polgármester és a tiltakozó civilek változatlanul mást gondolnak a győrszentiváni városrészben lévő ipari park fejlesztéséről.

Továbbra sem közelednek az álláspontok a szeptember második felében tartott indulatos lakossági fórum óta a győri ipari park bővítése, illetve egy akkumulátorgyár feltételezett odatelepülése ügyében Győrben, illetve az érintett győrszentiváni városrészben. A fideszes többségű önkormányzatot vezető Dézsi Csaba András polgármester a beruházás előnyeit hangsúlyozza , a Szentiváni Öko Szeglet, illetve a Szívügyünk Szentiván mozgalom környezetvédelmi és egészségügyi aggályokkal érvel. Utóbbi képviselői nemrég az az Audi Hungária Zrt. vezetőivel folytattak megbeszélést. Azt hivatalosan még senki nem erősítette meg, hogy tényleg akkumulátorgyár (vagy akkumulátorok újrahasznosításával foglalkozó üzem) települne az ipari parkba, de nem is cáfolták, illetve a terület átminősítés utáni besorolása alapján ez továbbra is benne van a pakliban – főleg, hogy a Volkswagen kelet-közép-európai akkumulátorgyár létrehozását tervezi. Az ügyben akár helyi népszavazás is lehet.

Lesz. Nem lesz. Talán lesz.

„Ez a terület tűnt a legjobbnak. Logisztikai szempontból meg a város jóléte szempontjából is. Ott van egy nagy sztráda, van vasútvonal, az összes iparterület ott van, ami jelentősebb Győr városában” - mondta lapunknak Dézsi Csaba András, akit arról is faggattunk, ki jelölte ki a konkrét területet, illetve ki javasolta, megkérdezték-e az ügyben a győri önkormányzatot? Többszöri visszakérdezés után a városvezető ezt felelte a Narancs.hu-nak: „Kormányhatározat van erről, nyilvánvalóan a mi egyetértésünkkel a kormány ezt a területet jelölte ki. Tehát a mi döntésünk és az ő döntésük is ez volt.” A polgármester hozzátette, a '90-es évek elején az egyik közgyűlésen "nagyjából ugyanezekre az indokokra hivatkozva tiltakozott egy képviselő az ellen, hogy Győrben ipari park létesüljön. Ha ezt annak idején elfogadja a városvezetés többsége és nem létesül Győrben ipari park, akkor ma Győr egy, az ország nyugati szélén lévő elszegényedett város lenne, hiszen nekünk itt nem a magyarországi, hanem az ausztriai állásajánlatokkal kell versenyeznünk.” Dézsi azt is hozzátette, hogy „nem települhet Győrbe semmilyen olyan gyár, ami az itt élők, akár a Győrben, akár a Győrszentiván városrészben élők egészségét hátrányosan befolyásolná, hiszen a jelenlegi gyárak telepítésénél is figyelemmel volt erre a város.”

Szabó Andrea, a Szeniváni Öko Szeglet (SZÖSZ) vezetője szerint szép, hogy a polgármester megígérte, nem fogja engedni, hogy a helyiek egészségét veszélyeztető beruházás települjön oda. „De mit tud valójában tenni, hiszen a bővítés helyszínét, mint kiemelt beruházást a kormány jelölte ki. Ezt a döntést végre kell hajtani, abba a városvezetésnek semmilyen beleszólása nem lesz. S azután, hogy területet átminősítették Gipz-besorolásúvá, vagyis különösen veszélyes, fertőzés-, tűz-, robbanásveszélyes, bűzös, nagy zajjal járó tevékenység végzésére alkalmas övezetté, ugyan mire hivatkozva utasítaná el a polgármester az ilyen ipari tevékenységet végző cégek jelentkezését?” Szabó Andreától megkérdeztük, mi hangzott el az Audi Hungária Zrt vezetőivel, Alfons Dintner igazgatósági elnökkel és Németh Kinga személyügyért és szervezetért felelős igazgatósági taggal lezajlott találkozón, amelyen a Szívügyünk Szentiván mozgalom képviselői vettek részt. Dézsi Csaba András ugyanis lapunknak azt mondta, „a napokban a szentiváni civilek delegációja járt az Audi Hungaria vezérkaránál, de nem olvashattunk olyan beszámolót, hogy ezt az általuk addig intenzíven elutasított akkumulátorgyárat érdemben szóba hozták volna”. A SZÖSZ elnöke szerint az Audi vezetőségi tagjai „nem válaszoltak, illetve kitérő választ adtak arra a kérdésre, hogy terveznek-e a bővített ipari parkba akkumulátorok gyártásával, újrahasznosításával vagy elektrolitgyártással kapcsolatos tevékenységet. Pontosabban annyit mondtak, hogy az Audi nem tervez ilyet. Csakhogy nem is az Audival, hanem annak tulajdonosával, a Volkswagen Csoporttal kapcsolatban vetődött ez fel. Igazából nekünk csak általánosságokról beszéltek a vállalat szándékaival, a környezetvédelemmel, illetve az elektromos motorgyártással kapcsolatban.”

Megkerestük az Audi Hugária Zrt.-t is. A cég válaszában üdvözölte a tervezett fejlesztést, és reagált a civilek környezetvédelmi aggályaira is („nagyon fontosnak” tartják, hogy „az új beruházásokat kizárólag a környezetvédelmi előírások teljeskörű betartásával valósíthassák meg”). Természetesen rákérdeztünk arra is, tervez-e akár az Audi, akár a Volkswagen akkumulátorgyárat Győrben?

„Az Audi Hungaria nem tervezi akkumulátorgyártó kapacitás létrehozását Győrben. A Volkswagen Konszern korábban tájékoztatta a médiát, hogy Közép-Kelet Európában tervez létrehozni akkumulátorgyártó kapacitást, a telephelyről eddig döntés még nem született.

Megerősítjük, hogy egyeztettünk a Győri Ipari Park tervezett bővítésével kapcsolatban a Győrszentiváni Öko Szeglet civil szervezettel. A megbeszélés során meghallgattuk a szervezet a tervezett ipari park bővítéssel kapcsolatos véleményét, és tájékoztattuk a szervezet képviselőit vállalatunk álláspontjáról is” – írta válaszában a cég kommunikációs osztálya.

Mennyi az annyi? Vita a károsanyag-mérésekről

Dézsit Csaba András szerint Győrszentivánon évtizedek óta van egy zöld lobbi, „én úgy szoktam mondani, sötétzöld lobbi, amely folyamatosan tiltakozik az ipari park ellen”. Mint megjegyezte, a zöldek folyamatos követelése volt, hogy „légszennyezettség-mérőt vásároljon a város. Én vagyok az első polgármester, aki ezt megteszem. Sőt, leültünk a SZÖSZ vezetőivel is tárgyalni, és meghívtam őket az első mérésnek a beüzemeléséhez, hogy mondják el, miket mérjünk, és természetesen azokat a méréseket, amiket ők kérnek, azokat mi teljesíteni fogjuk.”

A mérésekről volt talán a legnagyobb vita. A tiltakozó civilek kifogásolják, hogy (mint egy korábbi cikkünkben is említettük) a 2018-as mérésnél „a súlyosan rákkeltő anyagok közül a formaldehidnél 18, a benz-a-pirén esetén pedig 11 alkalommal volt határérték-túllépés, ennek ellenére semmilyen intézkedés nem történt” - mondta Szabó Andrea. A civilek azt is szóvá tették, hogy a 2018-as mérés jegyzőkönyvét, bár kikérték, máig nem kapták meg az önkormányzattól. (Megkérdeztük a polgármestert, mi az akadálya a jegyzőkönyv kiadásának, de erre nem kaptunk választ.)

Szabó Andrea úgy véli, az is probléma, hogy az utóbbi években a cégek szennyezőanyag-kibocsátását csak egyenként mérték, a teljes ipari parkét nem. „Így persze külön-külön mindegyik cég a határérték alatt van, vagy ha történik is határérték-túllépés, például kisebb-nagyobb ipari baleset, üzemzavar esetén, arról a lakosságot nem tájékoztatják. Egyébként örülünk az önkormányzat által rendelt mérésnek, de ettől függetlenül szeretnénk saját méréseket is, illetve szeretnénk a most keletkező adatokat összevetni a négy évvel ezelőttiekkel. A légszennyezetségi számokon túl nem ártana zaj-, illetve talajvíz-vizsgálat sem, mi ezeket is el fogjuk végeztetni, ha az összegyűlt adományokból lehetőségünk lesz rá” – tette hozzá Szabó Andrea.

A polgármester fölkapja a fejét

A fideszes polgármester viszont úgy látja, tudatos pánikkeltés folyik. „Nyilván most Győrszentivánon lehet pánikot kelteni, hogy úristen, meg fog nőni a forgalom, a légszennyezés, mert itt nagy kamionok fognak menni. Tehát mindenből lehet pánikkeltő kampányt csinálni. Tudom, hogy elkezdődött a következő választási időszaknak a kampánya, de kicsit korán kezdték el, akik elkezdték, mert másfél év múlva lesz valószínűleg a választás” - mondta lapunknak a kormánypárti városvezető. – Ha azt nézzük, hogy épül fel ez a győrszentiváni csoport, akkor egyértelműen vannak néhányan, pár ember egyébként, tehát ne vegye mindenki magára, akik profi provokátorok. Van körülötte egy civil szerveződés, amelyik jószándékú, zöld gondolkodású emberekből áll.” De nekik a polgármester szerint „át kell gondolni azt, hogy amikor azt mondják, elektromos autóval járjanak az emberek, akkor azt mégis, hogy gondolják, hogy az akkumulátor ennek nem a része?”

Ezzel együtt továbbra is állítja, nincs döntés akkumulátorgyár Győrbe telepítéséről.

„Ha bármilyen hivatalos információ lesz, be fogom jelenteni”. Azt azért megjegyezte, hogy bár „ijesztőnek semmiképpen nem ijesztő, de felkaptam a fejemet. Ha erre gondol, akkor valóban felkaptam a fejemet” – mármint a Gipz-besorolásra, vagyis hogy különösen veszélyes, fertőzés-, tűz-, robbanásveszélyes, bűzös, nagy zajjal járó tevékenységet folytató üzemek is települhetnek a bővített ipari parkba.

A polgármester a Magyar Narancsnak korábban úgy fogalmazott, „elméletileg ki lehet írni” helyi népszavazást az ügyben. A civilek szószólója elmondta, „minden követ megmozgatunk annak érdekében, hogy ezt a beruházást megakadályozzuk, ennek egyik eszközeként a népszavazás lehetősége is felmerült. Szeretnénk, ha a győriek és Győr környékiek is megértenék, ez nem csak Győrszentiván ügye. Győr és környéke a felszín alatti vizek szempontjából kiemelten érzékeny területnek minősül, amelyre súlyos következményekkel járhat egy olyan hatalmas vízigényű iparág betelepítése, mint amilyen például az akkumulátorgyártás.”

(Címlapképünkön: egy szeptemberi tiltakozóakció a Győri Ipari park bővítése ellen. Fotó: a szerző felvétele)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Pokolba a tűzijátékkal! – Ünnepi beszéd

Kedves Egybegyűltek, kedves Olvasók! Önök már túl vannak rajta, mi (nyomda+munkaszüneti nap) még csak készülünk rá, mégis nagyon jó érzés így együtt ünnepelni ezt a szép évfordulót. 25 év! Egy negyedszázad, belegondolni is felemelő! Több mint jubileum, egyenesen aniversarium!

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.

„Az elégedetlenség hangja”

Százezrek tájékozódtak általa a napi politikáról a Jólvanezígy YouTube-csatorna révén, most mégis úgy döntött, inkább beáll a Kutyapárt mögé, és videókat készít nekik. Nemcsak erről, hanem a Fidesz online bénázásáról is beszélgettünk.