Hiába tiltakozott, duplájára emelték a fizetését

  • narancs.hu
  • 2024. december 21.

Kis-Magyarország

Törvény írja elő, muszáj volt 2,6 millió forintra növelni Nemény András szombathelyi polgármester illetményét. Ő is, az alpolgármesterek is jótékony célra fordítják az emelés összegét.

Októberben a szombathelyi önkormányzat alakuló közgyűlésén Nemény András polgármester (Éljen Szombathely! Egyesület) illetményét bruttó 1,3 millió forintban, az alpolgármesterekét 1 millió 170 ezer forintban állapították meg.

Most arról hozott döntést a közgyűlés, hogy Nemény András illetménye havi bruttó 2 millió 651 ezer forint lesz (és 397 ezer 650 forint költségtérítésre jogosult), Horváth Attila, Horváth Soma és László Győző illetménye pedig 2 millió 385 ezer 900 forintra nő, a költségtérítési keretük bruttó 357 ezer 885 forint lesz – írja a nyugat.hu.

Az illetmény mértékét és a kötelező emelést törvény írja elő, a közgyűlésnek ezt el kell fogadnia, és az érintettek sem utasíthatják vissza, bár Nemény András korábban megkísérelte.

Amikor az Országgyűlés 2021-es határozata nyomán 30 százalékkal nőtt a polgármesterek, alpolgármesterek illetménye, a szombathelyi polgármester arra kérte a képviselőket, ne szavazzák meg ezt az emelést, hiszen a törvénymódosításban az is benne volt, hogy az illetmény növekedésére az állam nem ad plusz forrást, azt az önkormányzatnak kell kigazdálkodnia. A 2022. januári szavazáskor a képviselők tudomásul is vették a polgármester kérését. Júniusban azonban a kormányhivatal felszólította a szombathelyi önkormányzatot, hogy tartsa be a törvényt.

A képviselők szót fogadtak a kormányhivatalnak, megemelték az illetményt, Nemény és helyettesei pedig bejelentették, hogy az emelés összegét jótékony célra költik. Idén májusban arról tájékoztatták a közgyűlést, hogy két év alatt 15,3 millió forintot költöttek így el a tervüknek megfelelően. A mostani emeléssel kapcsolatos előterjesztésben is olvasható, hogy a politikusok szándéka nem változott, ami az emelés összegének sorsát illeti. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.