Közterületet zárt le magának négy szálloda a Balaton-parton, Siófok most próbálná újra megnyitni

Kis-Magyarország

Siófokon van a parti sétánynak egy szakasza, amely közterületnek számít, az ott lévő négy szálloda mégis lezárta a nagyközönség elől. Az önkormányzat egy előterjesztés nyomán elkezdte beleásni magát az ügybe, és érdekes dolgok derültek ki. 

A siófoki Petőfi-sétányon álló Balaton, Lidó, Hungária és Európa hotel előtti partszakasz közterület, a szállodák mégis lezárták maguknak. Tavaly szeptemberben a siófoki képviselőtestület tárgyalt egy DK-s előterjesztést, miszerint nyissák meg a parti sétányt teljes hosszában a nagyközönség előtt, ennek jogi vizsgálata során bukott ki, hogy a lezárás törvénysértő. Ráadásul a szállodák előtti lezárt sétányszakaszon az önkormányzat intézi a közvilágítást, úgy, hogy ott szezonon kívül senki sem jár.

A tavaly szeptemberi előterjesztés után a hivatal a hónapokig tartó vizsgálat során arra jutott, hogy az önkormányzat nem rendelkezik olyan jogi eszközzel, amely jogszerűen biztosítaná a Parti sétány időszakos megnyitását a gyalogos forgalom előtt, ezért a képviselő-testület „az előterjesztésben foglaltakra figyelemmel a parti sétány időszakos megnyitásától eltekint”. A képviselő-testületi ülésen Virág Erzsébet, Juhász Attila és Völgyi Lajos a Becsülettel Siófokért Egyesület tagjai az általuk elnökölt bizottságok nevében egyet is értettek a javaslattal, hogy maradjon minden ugyanúgy.

Lengyel Róbert független polgármester (akit a demokratikus pártok és egyesület támogatásával választottak meg) nem ezen az állásponton volt. Módosító javaslatként jogi elemzést kezdeményezett, „hogy a jelenlegi szerződéses konstrukció akkor, a megkötés időpontjában a jogszabályi feltételeknek megfelelt-e, illetve van-e és milyen lehetőségünk arra és milyen áron, hogy mégiscsak megnyissuk a közforgalom előtt ezt a partszakaszt”. A módosítót ugyanúgy csont nélkül megszavazták a képviselők, mint a bizottsági üléseken az ellenkezőjét.

Jogi csiki-csuki

Az áprilisi ülésen ismertették a hivatal jogászainak nem egységes, hanem többségi véleményét, amely szerint talán mégsem jogszerű a szolgalmi joggal lezárás. Bardóczi Anita ex-rendőr-jogász alpolgármester abbéli aggályának adott hangot, hogy elévülés okán talán nem is lenne esélye a városnak visszaperelni jogsértően elvett területét. Mivel a hivatal jogászai nyilvánvalóan nem járatosak az ilyen peres ügyekben, a testületi tagok abban maradtak, hogy külsős, hozzáértő ügyvédet kérnek fel jogi szakvélemény írására.

 
A lezárt partszakasz
Fotó: Magyar Narancs
 

A szakvélemény elkészült, a polgármester augusztus 25-i posztjában így foglalta össze az ügyet: „A szállodasoron van 4 olyan szálloda, amelyekhez a part felőli oldalon, egészen a vízig lekerített területek tartoznak. Ezek a területek részben olyanok, amelyek úgy egyébként az önkormányzatunk tulajdonában vannak és le nem zárható, forgalomképtelen közterületek. Lennének... 

Mert már évtizedek óta mégis csak le vannak zárva és nem a közösségünk, hanem – használati/szolgalmi joggal terhelten – kizárólag egy szűkebb réteg, jelesül az érintett szállodák vendégei használhatják azokat.

A képviselő-testületünk pénzügyi bizottságának egyik kültagja hívta fel a figyelmünket anno arra, hogy valami ott sincs rendben. Ennek alapján kezdett el a hivatalunk kutakodni az előzményeket illetően és hívta fel aztán jegyzőnő is a figyelmemet jogsértés-gyanúkra.”

Lengyel RÓbert posztjából kiderült, hogy valamikor az érintett négy szálloda egy tulajdonosé, a Pannónia Rt.-é volt, majd a Pannónia – mielőtt eltűnt volna a színről –, külön-külön eladta ezeket a szállodákat a mostani tulajoknak, természetesen az „örök érvényű” szolgalmi/használati jogokkal együtt. Tehát az új tulajok, vélhetően jóhiszeműen, a lezárt és kizárólag a vendégeik számára fenntartott parti területekkel együtt vették meg a hoteleket és fizették ki a vételárakat.

Lengyel hozzátette, hogy nem tudni, hogy pontosan mikor is kerültek az ott lévő területek lekerítésre és milyen körülmények között, 2005-ben viszont a város szerződött a Pannóniával, ingatlan csereügylet és önkormányzati ingatlan területek szolgalmi-használati joggal való megterhelése, valamint a területek lezárhatóságának fenntartása tárgyában, a cég 150 millió forintot fizetett a városnak „megváltásként”.

„A fő probléma pedig az, hogy olyan városi ingatlanokat terheltek meg, amelyeket nem lehetett volna. Mert városi tulajdonú közterületek, mert mint ilyenek, forgalomképtelenek is (vagyis törvényesen sem eladni, sem pedig pl. szolgalmi joggal megterhelni nem lehet őket), azaz ilyen jellegű szerződésnek még csak tárgyai sem lehettek volna. Ezen ismeretek birtokában kértem fel egy ingatlan ügyekben jártas ügyvédet és kértem tőle konkrét jogi szakvéleményt. Most már ez is elkészült és igen érdekes megállapításokat tesz” – írta a polgármester. 

A felkért külsős ügyvéd Lengyel Róbert tájékoztatása szerint arra jutott, hogy 2005-ben az akkori jogszabályok is kifejezetten megtiltották, hogy forgalomképtelen önkormányzati ingatlan megterhelésre kerülhessen, viszont sem az akkori polgármester, sem pedig az akkori jegyző nem észlelték ezt a törvénytelenséget, illetve a szerződést ellenjegyző ügyvédek is szemet hunytak a jogsértő jogügylet felett, illetve a földhivatal ügyintézőjének sem tűnt fel mindez, így végül a közhiteles ingatlan-nyilvántartásba is bekerülhetett a teher.

„Most pedig itt állunk mi, mai városvezetők, akik szeretnénk a törvényes kereteket ez ügyben is visszaállítani, de akadályokba ütközünk” – foglalta össze Lengyel Róbert, aki abszurdnak nevezte a történteket.  

Az előkerült levél

Egy iratbetekintés során ugyanakkor a földhivataltól bekért iratok között előkerült egy olyan levél, amely valószínűleg véletlenül került a szolgalmi jog bejegyzésének jogosságát alátámasztó iratok közé:

ezt a levelet a hotelcég vezetője írta, és arról szól, hogy miután sajnálatukra nem vásárolhatják meg a parti részt, javaslatot ad a törvény kijátszására, mégpedig szolgalmi jog bejegyzésével.

Ez azért érdekes, mert az akkori Polgári Törvénykönyv szerint is „semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek”.

A polgármester ezután gondoskodott arról, hogy második körben a teljes iratanyagot megkapja a szakvélemény adására felkért külsős ügyvéd, és elrendelte a további irattári kutatást, ami értesüléseink szerint eredménnyel is járt.

 
A lezárt partszakasz 
Fotó: Magyar Narancs
 

Megkerestük az ingatlancsere-szerződéseket ellenjegyző és a földhivatali bejegyzést intéző, a szerződést ellenjegyző ügyvédet, Karádi Ferencet, aki azt állította, hogy egyrészt nem emlékszik az ügyre, másrészt az ügyvédi titoktartás miatt nem adhat tájékoztatást. Szerinte egyébként rendben volt az ügylet, különben nem járt volna el a Földhivatalnál.

A csereügyletet egyébként még az előző (2014-ben 20 év után a választásokat elvesztő) polgármester, Balázs Árpád idejében kötötték, rekord gyorsasággal. Az előkerült levél 2004. szeptember 6-i keltezésű, Tóth Lajos akkori főépítész jogszerűségi aggályokat fogalmazott meg szeptember 20-án, 23-án viszont némi módosítással átment a szakbizottságokon az előterjesztés, és 27-én már el is fogadta a testület. Köztük két olyan tag, akik a jelenlegi testületben is képviselők, a Fideszes Gencsi Attila és Völgyi Lajos (MSZP, Becsülettel Siófokért Egyesület). Az ügylet földhivatali bejegyzése 2005 májusában történt.

A Polgármesteri Hivatal idén július 5-én egyeztető tárgyalásra hívta a szállodák jelenlegi tulajdonosait, akik meglehetősen hevesen tiltakoztak az ellen, hogy esetleg meg kell szüntetniük a jogsértő állapotot. Egyesek „fenyegető hangnemet” emlegettek, mások munkahelyeket féltettek attól, hogy a szálloda előtt nem szállóvendégek is járhatnak. Ekkor azonban még nem volt ismert a később előkerült levél.

Az új jogi szakvélemény ismeretében hamarosan újra összehívják a szállodák képviselőit. Lengyel Róbert polgármester lapunknak azt nyilatkozta, hogy megpróbálnak egyezséget elérni velük, de ha szép szóval nem megy, akkor perelni fognak. Bár Lengyel ezt nem említette, a város adminisztratív eszközökkel, például adóemeléssel is megpróbálhatná rászorítani a partmenti cégeket a területek megnyitására. 

A város turisztikai vonzerejét ugyanis lényegesen növelné, ha a kikötőtől több kilométeren át végig lehetne sétálni a Balaton partján. Ezt keleti irányba ez a négy szálloda akadályozza, nyugati irányban a Hotel Azúr és néhány más létesítmény. 

A szállodáknak ráadásul nem is feltétlenül lenne hátrányos, ha ki kellene nyitni az eddig lezárt szakaszt, alig van ugyanis közvetlen parti étterem, bár, presszó a városban, és ez akár jövedelmező versenyelőny is lehetne számukra. Egy közeli hotel étterme például egész évben frekventált hely, annak ellenére, hogy az épület és a part között út, parkoló és sétány van.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Miénk itt a vér

  • - turcsányi -

A papa mozija ez. Nem pont a formula hagyományos értelmében, sokkal inkább szó szerint. A hatvanas évek közepén az olasz anyakönyvi hivatal kigyűjtötte a Sergio keresztnevű polgárokat, s mindegyiket hatóságilag kötelezték arra, hogy spagettiwesterneket készítsenek.

Megszemélyesített dokumentumok  

„Boldog magyar jövőt!” – olvassuk a feliratot Chilf Mária kollázsán, ahol egy felvonuláson Lenin, Rákosi és Sztálin fényképét viszik a munkások és az úttörők, nyomukban a ledöntött Sztálin-szobor feje gurul egy tankkal a háttérben.

Építő játék

  • Kiss Annamária

Horváth Csaba rendező-koreográfusnak, a Forte Társulat művészeti vezetőjének színházában legalább annyira fontos a mozgás, mint a szöveg, nem csoda, hogy ezen az estén, a mozgásszínházas tempóhoz kevéssé szokott kőszínházas társulati tagoknak melegük van.

„Megeszi a kígyót”

Alighanem a magyar kultúrára korábban is jellemző, az utóbbi időben pedig mintha még erőteljesebben megjelenő befelé fordulás miatt lehet, hogy egy olyan jelentős életmű, amilyen Ladik Kataliné, egyszerűen nem találja meg benne a helyét – holott minden adott lenne hozzá.

Halk, mély morgás

Szentesen két bulltípusú kutya kijutott az utcára, halálra mart egy férfit és örök életére megnyomorított egy nőt. Az ügyészség letöltendő börtönbüntetést kért a gazdára, akinek fogalma sem volt arról, mire képesek a házőrzői, és milyen nevelésre lett volna szükségük.

 

Hídpénz

„Az önkormányzat egy olyan fejlesztést kíván megvalósítani, hogy a Szárhegyet és a Vár­hegyet összekötnénk egy függőhíddal."

Az arany csillogása

Emlékszik még bárki is arra, hogy mikor volt az a „vizes” világbajnokság Budapesten, amikor a toronyugráshoz a Dunába húztak fel egy ménkű nagy tornyot, hogy az majd milyen jól fog mutatni a világmindenség összes televíziós készülékén?

Csak a szégyen

Egy héttel ezelőtt az ENSZ Közgyűlése elfogadta azt a határozatot, amely július 11-ét a srebrenicai népirtás emléknapjává nyilvánítja.

Feltétlenül, de nem mindenképpen

A németek sohasem fogják megbocsátani a zsidóknak Auschwitzot – hangzik egy ismert, vitatott eredetű bon mot. Mint sok más általánosításban, ebben is lehetett igazság, amíg maguk a tettesek és a nácikkal együttműködők értelmezték úgy bűneiket, hogy a végén valahogy mégis a zsidók legyenek a hibásak. Gyermekeik és unokáik azonban már elfojtás vagy kivetítés nélkül tekinthettek a népirtásra, és vonhatták kérdőre felmenőiket.

Szerelem és politika

„Ötvenegy éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt Tánczos Gábor, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, a Győrffy kollégium volt tagja, ismert publicista. A pedagógián kívül behatóan foglalkozott a NÉKOSZ történetével és a romániai magyar kultúrával.”

 

Előrehozott 2026

Olyan intenzitással történnek az események a magyar belpolitikában az utóbbi hónapokban, hogy immár komolyan felvethető: Orbán rendszerét akár a 2026-os általános választások előtt is le lehet váltani. Ideje hát gondolkodni ilyen forgatókönyveken is.