Letiltotta a Facebook a Betyársereg oldalát

  • Szlavkovits Rita
  • 2014. december 17.

Kis-Magyarország

De máris újraindultak, és 120 ezer követőt vizionálnak. Üzentek a „hivatalos rettegőknek" is.

„Várható volt, így nem lepődtünk meg, de azért jobb indokot is kitalálhattak volna. A Betyársereg eltűnt a Facebookról, de mindjárt vissza is tér, mert a harcosok soha nem adják fel” - december 10-én posztolta ezt az üzenetet a Betyársereg újraindult FB-oldalán, amely egyébként azonos néven működik, mint a korábbi. Utóbbit ugyanis feltehetően a sok bejelentés miatt a Facebook törölte. „Voltunk 40 ezren! Most leszünk 80 ezren és ha ez sem tetszik majd 120 ezren! Nem olyan fából faragták a betyárokat, hogy csak úgy feladják. Teljesen mindegy, hogy a való világban, vagy az interneten kell fellépni az igazság és a magyarság oldalán. Mi mindig itt leszünk és HARCOLUNK!” - írták ugyanott.

false

 

Fotó: MTI

A magyarnarancs.hu az elmúlt hetekben többször írt a mozgalomról, amely rendre romák ellen lép fel. Megírtuk azt, hogy hiába nincsenek bejegyezve, lenne jogi lehetőség fellépni a nyíltan rasszista szervezet ellen. Szintén a Betyársereg oldalán olvasható ez: „ A hivatalos rettegőknek üzenjük (köztük azoknak, akik letiltattak minket) el lehet kezdeni a valódi rettegést ugyanis a Betyársereg töretlenül terjeszkedik. Remek sportolókból és harcos mozgalmárokból születtek meg a Betyársereg családjának legújabb tagjai.”

Az oladlon az elmúlt napokban sorra posztolták ki korábbi sikeres akcióikat, új csapataik megalakulását, de már olyan felvetés is született az oldalon, hogy Sándorfalvára is el kellene látogatniuk, mivel egy ottani iskolában a szülők egy nyolc éves tanuló eltávolítását követelik, aki „rettegésben” tartja osztálytársait. A felvetés szerint a szülőket kellene móresre tanítaniuk. Az újra kiposztolt „dicsőség táblához” érkezett a következő hozzászólás is: „Pintér úr mi a lóf@szért kapja a fizetését”

Nincs rasszista indíték

Korábbi riportunkba bemutattuk: a Heves megyei Balaton községben négy közmunkásra támadtak szervezetten augusztusban. A rendőrség azóta is nyomoz, részleteket senki nem tud. A házi őrizetbe helyezett gyanúsított ügyvédje a Heves megyei napilapnak azt nyilatkozta, hogy álláspontja szerint nem történt rasszista indíttatású támadás, mivel védence felesége is roma származású, így az ügyben nem a megyei kapitányságnak kell eljárnia. Arról a lapnak adott interjúban nem esett szó, hogy hetekkel a támadást követően a faluban felvonult a Betyársereg, amelyet a szemtanúk állítása szerint a gyanúsított valóban roma származású felesége vezetett, s amiről a „harcosok” weboldalukon úgy számoltak be, hogy sikerült rendet tenniük a településen, s „helyre tették a viselkedni nem tudó egyéneket.”

Nem érhető tetten az esettel kapcsolatban a rasszista indíték – az ügyben eljáró ügyészség erről tájékoztatta nemrég a TASZ-t. A tájékoztatás szerint bár a megtámadott négy közmunkás valóban roma volt, más roma közmunkást, akivel nem volt konfliktus, hagytak elmenekülni. Jovánovics Eszter a TASZ-romaprogram vezetője azonban úgy véli: bár lehet, hogy a csoport vezetőjében nem volt rasszista szándék, a többiekben ettől még lehetett, hiszen a verekedés alatt a romákat becsmérlő mondatok hangoztak el részükről. A Betyársereg faluban való megjelenése és a támadás között az ügyészség szerint nincs összefüggés.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.