Mintha valakik nagyon nem szeretnék, hogy minden tisztázódjon az alcsútdobozi juhász halála körül

  • Magyar Krisztián
  • 2017. július 20.

Kis-Magyarország

Nehézkesen halad a Váradi András halála miatt indult bírósági eljárás.

Sokan emlékezhetnek még Váradi Andrásra, aki hosszú éveken keresztül küzdött Mészáros Lőrinc Felcsút környéki terjeszkedése, majd aztán az Orbán-rendszer ellen. Az „igazmondó juhászként” is emlegetett Váradit a 2014-es önkormányzati választások előestéjén – máig tisztázatlan körülmények között – Alcsútdoboz és Etyek között halálra gázolták. A legfrissebb Narancsban bemutatjuk, jelenleg hogy áll az a bírósági eljárás, amely elvileg pontot tehetne az ügy végére.

A hiányos és ellentmondásokkal teli, ám hamar lezárt nyomozás után az áldozat családja pótmagánvádas eljárásban derítene fényt Váradi András halálának pontos körülményeire. Ám az ügy a Fejér megyei bíróságokon alig halad előre: mintha senki sem szeretné, hogy a baleset helyszínén rekonstruálhassák azt a végzetes októberi estét. Pedig lenne mit, hiszen a balesetről készült műszaki és orvosi szakértői jelentések között még mindig súlyos ellentmondások feszülnek. Az előbbi szerint a létrát a vállán cipelő Váradi épp átkelt az úton (azaz az útra merőlegesen haladt), amikor az Etyek felől, vagyis szemből érkező Mercedes az autó bal elejével elgázolta a férfit. Csakhogy ebben az esetben az áldozat elsősorban a teste bal oldalán szenvedett volna sérüléseket – miközben a boncolási jegyzőkönyv azt rögzíti, hogy az ütközés után Váradi a teste jobb oldalán szenvedett számos törést és zúzódást.

De ott vannak a létra körüli furcsaságok is, amely miatt a tragikus baleset történhetett, hiszen Váradi azután állt meg a kocsijával, hogy az a jármű tetejéről leesett. Meglepő, hogy ezen a létrán a gázolás előtt átment egy másik kocsi is, illetve elvileg a juhász fogta, amikor elütötték, de a létrán gyakorlatilag nincs semmilyen sérülésnyom. A rendőrség nem is volt hajlandó vizsgálni a létrát, aztán a bíróság nagy nehezen bevonta a pótmagánvádas eljárásba, amelyet a család képviseletében Magyar György ügyvéd azért kezdeményezett, mert a nyomozást vádemelés nélkül lezárta a rendőrség. Ebben az eljárásban Magyar Györgyéknek kell vádat emelni, ők gyűjtik és gyűjtetik be a bizonyítékokat, és igyekeznek rekonstruálni a baleset pontos részleteit.

Ha megnézzük a pótmagánvádas eljárás eddigi tárgyalásain történteket, nehéz azt mondani, hogy minden rendben halad. A Bicskei Járásbírósághoz rendelt ügy bírája az első tárgyalás után berágott, mert az ott készült felvételek publikálása után kapott a kommentelőktől néhány bántó megjegyzést, ezért elfogultságra hivatkozva kérte, hogy vegyék el tőle az ügyet. Ezután át kellett helyezni az egész eljárást Székesfehérvárra, mert Bicskén már nem volt több szabad bíró. Mindez azt jelentette, hogy 2016-ban mindösszesen egy tárgyalást tartottak, az egész csak 2017 januárjában folytatódhatott Fehérváron.

Idén elvileg három tárgyalási nap volt eddig kitűzve, de ebből egy elmaradt, a másik kettőn Magyar György megpróbálta meggyőzni a bírót, hogy egy helyszíni bizonyítási eljáráson tisztázzák a szakértői vélemények közötti ellentmondásokat, de semmi eredmény. Az elutasítás okát nem tudni, hiszen a bíró csak az ítéletben köteles megindokolni az egyes indítványok visszadobását.

Az idei tárgyalásokon már nem jelent meg a Váradit elgázoló M. Ferenc, ráadásul a vele utazó felesége sem tett vallomást, pedig kérték tőle, és azt is felajánlották neki, ha nem tud, el sem kell utaznia Székesfehérvárra, elég lesz írásban nyilatkoznia. Viszont sikerült kihallgatni egy tanút, aki a kocsija visszapillantó tükrében látta az úttesten sétáló Váradi Andrást a gázolás előtti másodpercekben, és már lassan három évvel az eset után a bíró elrendelte, hogy a nyomszakértő vizsgálja meg a létrát, hátha vannak rajta festéknyomok a gázoló autójáról vagy guminyom arról a járműről, amely átment rajta.

Az októberben folytatódó ügy részleteiről és arról, hogy Váradi halála miatt egy magánszemély miért jelentette fel Mészáros Lőrincet, bővebben a csütörtökön megjelent Magyar Narancsban olvashat.

Figyelmébe ajánljuk

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.