Hallgatói aukció a Képzőn: a fiatal művészek pályakezdését és a rászoruló diákokat is támogatják

Interaktív

Második alkalommal rendezték meg a képzőművészeti egyetemen a jumpSTART eseménysorozatot, melynek zárásaként a halgatók alkotásaira lehet licitálni. A bemutatott művek mellett megismerhettük a kezdeményezés legfontosabb céljait.

Egy fiatal, pályája elején járó képzőművész számára az egyik legizgalmasabb pillanat, amikor a műterem magányát hátrahagyva, önálló vagy pályatársaival közös kiállításán először mutathatja meg alkotásait a nagyközönségnek. Hasonlóan izgalmas, amikor egy feltörekvő alkotónak első alkalommal nyílik lehetősége kilépni a műtárgypiacra. Miként lehet bekerülni egy kortárs képzőművészeti aukció kínálatába, hogyan lehet beárazni a saját munkámat, és milyen érzés, amikor egy személyes élményből táplálkozó vászonra vagy plasztikára licitálnak? A Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) a második alkalommal megrendezett jumpSTART elnevezésű eseménysorozatával éppen abban igyekszik segítséget nyújtani a technikai és elméleti tudást a különböző művészeti képzésein elsajátító hallgatóinak, hogy a műkereskedelem világába bepillantva első kézből kapjanak választ hasonló kérdéseikre, ezáltal pedig a lehető legmagabiztosabb tudatossággal vághassanak bele karrierjük építésébe.

Az idei jumpSTART keretében mintegy 130 hallgatói alkotást mutattak be az októberben megrendezett Godot Art Expón és az Art Market Budapest Nemzetközi Kortárs Művészeti Vásáron. A programsorozat záróeseményeként november 7-én, pénteken kerül sor az MKE hallgatói aukciójára az egyetem Barcsay Termében, ahol a művészeti vásárokat megjárt művek is kalapács alá kerülnek. Néhány nappal az árverés előtt Szurcsik József Munkácsy-díjas grafikus és festőművész, az MKE docensének vezetésével, valamint fiatal alkotók közreműködésével volt lehetőségünk megismerkedni a rendkívül színes és izgalmas anyaggal.

A jövő klasszikusai

A főépület első emeletén található Barcsay Teremhez vezető félig nyitott folyosóról a földszinti Aulát is belátni. Ahogy a Barcsay Terem és két oldalsó helyisége, úgy a lenti tér is tele van élénk színekkel. Már a galériáról lepillantva és a Barcsayban körülnézve is látszik: valódi egyéniségek és megannyi formabontó ötlet vár a látogatókra és a leendő vásárlókra.

Fotó: A szerző felvétele

Szurcsik József tárlatvezetése az Aulából indult; mint megjegyezte, a négy teremben összesen 111 műtárgyat láthatunk, ez a kiállítás azonban még így is csak egy töredékét képes megmutatni az intézményben folyó hallgató munkának, mivel jelenleg több mint 700 diák tanul náluk. Az aukciós tárlat céljával kapcsolatban úgy fogalmazott, fontos, hogy frissen végzett és a jelenlegi hallgatóik számára ajtót nyissanak a műtárgypiac világába, azonban az ilyen módon megszerezhető tapasztalatok és visszajelzések hasznossága mellett arra is érdemes felhívni a figyelmet, hogy mindez nem jelenti azt, hogy a képzőművész sehol máshol ne tudna érévnyt szerezni munkájának, csak a művészeti piacon.

„A jelenkor művészete a jövő klasszikusa. Ennek egy szeletét látjuk most itt”

– mondta Szurcsik József, aki szerint gyűjtői szempontból azért annyira izgalmas ez az esemény, mert a pályakezdők munkái között minden bizonnyal ott vannak a jövő nagy művészeinek alkotásai is.

Bár a 111 műtárggyal meglehetősen sok technika és műfaj képviselteti magát a tárlaton, az elmúlt években igen népszerű intermédia típusú projektek nem igazán jelennek meg az idei válogatásban. Szurcsik József ezzel kapcsolatban arról beszélt, a kiállítás anyaga ennek ellenére is képes megmutatni a klasszikus és a jelenkori művészet találkozási pontjait, hiszen a klasszikus eljárással készült művekben is benne van a jelenkor gondolkodásmódja, legyen szó a jelen kihívására reagáló témaválasztásról vagy éppen az újszerű anyaghasználatról. Erre elsőként Kis Deli Zsombor aulában kiállított bárányszobrát hozta példaként, amihez a művész egy új anyagot, jesmonite-ot használt. A műgyanta alapú jesmonite-ot műtárgy-restaurátorok fejlesztették ki, akiknek szabadtéren is időtálló anyagra volt szükségük a munkájuk során, manapság azonban már a szobrászok körében is egyre népszerűbb a használata.

Kis Deli Zsombor: Igazi pásztor (1/5)
Fotó: A szerző felvétele

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.