Amint arról nemrégiben beszámoltunk, a Magyar Államkincstár (MÁK) döntése alapján Orosházára költségvetési biztost neveztek ki. Az indoklás szerint a kincstár döntése azért született, mert a város pénzkészlete 2020 és 2024 között 89 százalékkal csökkent, miközben a kiadások megkétszereződtek nagyjából 5-ről 10 milliárd forintra. 2024 előtt a tizennyolc éven keresztül a Fidesz, majd a tavaly nyári önkormányzati választás után 2024. október elsejétől a civil ellenzék vezeti Békés megye ipari városát.
A költségvetési biztos kinevezése legalább annyira szakmai, mint politikai kérdés a 26-27 ezres városban. A gondok többrétegűek. Szerepet játszik bennük a rengeteg központi elvonás, a szolidaritási adó befizetése, a helyi cégek egyre rosszabb teljesítménye, de emellett a korábbi vezetés és az önkormányzati cégek felelőtlen és pazarló gazdálkodása. Ez utóbbiak miatt részben már megtette a városvezetés a büntetőfeljelentéseket, másik részét később teszi meg.
A forrásaik jó részétől „megszabadított” magyar városok és községek közül legalább 30-40 lehet olyan pénzügyi helyzetben, hogy szakmai döntés alapján költségvetési biztost kellene kinevezni az élére, ennek ellenére ez mégsem történik meg. Ilyen helyzetben van Budapest is a kormány folytonos elvonásai és zsarolásai miatt. Ám itt, feltehetően a politikai kockázatok miatt, egyelőre nem akarnak költségvetési biztos kinevezni a fővárosi önkormányzat élére, jóllehet, ahogy az a csütörtöki kormányinfón is elhangzott, a kormány azt várja, hogy a fővárosi közgyűlés mondja ki Budapest fizetésképtelenségét. Van olyan forgatókönyv, amely szerint ebben a tekintetben Orosháza játssza el a lakmuszpapír szerepét.
Ám hogy léteznek egyenlők és egyenlőbb települések, azt a legutóbbi kormánydöntések jól mutatják. A Magyar Közlöny 136. számában közzé tettek szerint döntően fideszes vezetésű vagy fideszes többségű városok önkormányzata milliárdot vagy sokszáz millió forintot kapott a nehéz pénzügyi helyzete miatt a „működés megőrzésére” vagy egyéb címszó alatt. Így Edelény 300 milliót, Gyöngyös 1 milliárdot, Kunszentmiklós 161 milliót, Ózd 550 milliót, Putnok 670 milliót, Sajószentpéter 300 milliót, míg Vásárosnamény sportcsarnoka felújítására meg nem jelölt összeget. Ebbe a sorba sem Orosháza, sem Budapest nem fért be. S hogy mennyire kilóg a lóláb, azt mutatja, hogy az alig 6 ezer lélekszámú Putnok önkormányzata képviselő-testületének minden tagja, a polgármester és az összes képviselő fideszes. De fideszes a polgármester Gyöngyösön, Kunszentmiklóson (ahol a testület is kormánypárti többségű) és Vásárosnaményban.
A fojtófogást azért is érezheti Orosháza, mert a költségvetési biztos kinevezése mellett jelenleg az Állami Számvevőszék is végez ellenőrzést az önkormányzatnál. Emellett nemrégiben a Nemzeti Fejlesztési Intézet számára kellene visszafizetni 173 millió forintot a roppant sérülékeny büdzséből azért, mert az előző, fideszes városvezetés egy még 2021-es kerékpárút-építési projekttel kapcsolatban szabálytalanságok sorát követte el. Raffai János orosházi polgármester lapunknak jelezte, hogy jelen állás szerint nem tudják visszafizetni a 173 milliót. Mint közölte, támogatást fognak igényelni rá, de ha nem kapnak, akkor nagy valószínűség szerint kénytelenek lesznek perre menni.
